[Fotytatjuk...]

Szolnoki mesék

És másnap leégett az első busz (80./80 rész)

2022. október 23.

Csető Sándor szolnoki konflistulajdonos a Gorove utcai placcon lépett oda Szabó Lajoshoz, aki szintén személyfuvarozással kereste kenyerét az első világháború után. Bizonyíthatatlan, hogy beszélgetésüknek van-e köze ahhoz a ma már történelminek nevezhető tényhez, miszerint Szolnok első autóbuszát, Vígh Kálmán járművét, néhány hónappal a megjelenése után, ismeretlenek felgyújtották.

- Nekünk végünk Szabó! Eladhatjuk virslinek a gebéinket.

- Hát már miért mond ilyeneket Csető?

- Nem volt elég a háború, aztán a kommün, most meg ezt az autóbuszt küldik a nyakunkra.

- Modern egy szerkezet.

- Talán felült rá?

- Hát hogyne ültem volna fel. A színház megnyitóján is ott voltam, a mozgót is azonnal megnéztem, engem érdekelnek az új dolgok. Meg nem ülhetek a bakon bugris kocsisként, ha valami finom utasnak az új dolgokról akad gusztusa társalogni. Ráadásul a nagyobbik fiam is napokig szekírozott, hogy próbáljuk ki. Megfogadtam az Alpokban, hogy ha egyszer élve hazakeveredek abból a büdös háborúból, tőlem nem tud olyat kérni a gyerek, amit ne teljesítenék. Persze, hogy kipróbáltuk az autóbuszt is. Az asszony, a két gyerek meg én a Szabadság téren felszálltunk és eldöcögtünk vele a Gólya kocsmáig.

- Áruló!

- Ne kiabáljon Csető! Már miért lennék áruló csak azért, mert egy ilyen cirkuszi mutatványra felültem a szabadnapomon?

- Mert ez fogja elvenni a kenyerünket. Meglássa Szabó, még néhány hónap vagy legfeljebb pár év, és nem konflissal fognak járni a szolnokiak sem, hanem autóbusszal.

- Magának elment a maradék kis esze. Jó hogy nem azzal jön, hogy néhány év és a vásári körhinta falovain meg angyalkás hintóin fognak közlekedni a szolnokiak. Hát nem bolond a szolnoki ember. Maga ült már ezen az autóbuszon? Nem. Tudtam. De azért magyaráz róla. Hát tudja meg, épeszű ember csak szórakozásból mászik fel rá. Akinek meg számít a pénz, kétszer biztos, hogy nem költ rá. Először is rettentő lassú. Zsazsával fele, mit fele, harmad annyi idő alatt kiügetek a hídtól az állomásra, mint amennyi ideig ez a bűzölgő fadoboz vánszorog. Márpedig, ha valaki utazik, számít, hogy milyen gyorsan ér célt. Számít vagy nem?

- Számít, számít. No, de ki tudja, pár év múlva milyen buszok lesznek?

- Semmilyenek. Cirkuszi mutatvány lesz ezekből. Hát kinek lenne kedve állva, egymáshoz préselődve, a kanyarokban idegen emberek testéhez simulva, dülöngélve utazni? A budapesti Városliget hullámvasútján nem rázkódik annyira az ember, mint ezen a vacak autóbuszon. Mondtam is az asszonynak már a Baross utca elején, hogy nem bírom, leszállok. Volt is valaki, aki leugrott, és esküszöm a Kalmár vaskereskedés előtt, a főutca közepén hányt. A maga kocsijában szoktak rókázni?

- Volt már rá példa. Igaz, csak átmulatott éjszakák után a Nemzeti nagyszálló meg a Rőtökör között.

- No, látja. Hát ki akarna úgy együtt utazni egy rakás emberrel, hogy lehet, hogy útközben még le is hányják? Vagy az ölébe huppannak. Esetleg leütik a kapaszkodót kereső könyökükkel. Szégyelltem magam, ahogy a legkisebb gyerek feje beszorult két termetes asszonyság méretes fara közé.

- Á, nekem maga hiába beszél. Az automobilokat már a háborúban is használták. A repülőkről meg bombákat hajigáltak ránk a fronton. Meglátja, ezek a motoros társaskocsik se tűnnek el. Elveszik az autómobilok meg ezek a buszok munkánkat, mint a gyárak a kétkezi mesterekét?

- Az automobilok? Amiket csak egy herceg tud megfizetni. Maga bolond. Hát mikor lesz pénze egy szolnoki fuvarosoknak arra, hogy a negyven évig jó szekereiket, meg a tíz évig használható lovaikat automobilokra cseréljék? Hány év alatt térülne az meg?

- Azt olvastam, Párizsban már automobilokkal fuvaroznak?

- Mert maga mindent elhisz, amit az a sok semmirekellő firkász unalmában összeirkál a Kossuth téri redakcióban, miközben életében nem tette be a lábát Párizsba. Fogja már fel, hogy az automobil megfizethetetlen, arról nem is beszélve, hogy az automobilt nem lehet kicsapni a határba legelni, abba benzin kell. Amióta a lovát hajtja, hány automobilt látott Szolnokon?

- Hát, ha összeszámolom, járt egy itt még a háború előtt. Aztán a háborúban már teherautó is felbukkant. A kommün alatt meg jöttek a kapitányok a hatalmas autóikkal.

- És mellettük hány lovaskocsi volt? Rengeteg. Gondolkodjon már!

- Nekem akkor se tetszik ennek a Víghnek az autóbusza. Számoljon utána, hogy ha csak óránként húsz utast elvisz a Szabadság térről az állomásra, netán a közkórházig, akkor az egy nap akár kétszáz utas is lehet! Jól számolok?

- Van benne ráció.

- Hány konflis van a városban?

- Hetvenhat.

- De nem dolgozik mindegyik állandóan. A legjobb napokon is legfeljebb negyvenen lehetünk a placcon. Ami azt jelenti, hogy minden nap öt fuvart vesz el tőlünk ez a bűzölgő, ördögi masina, amiből most még csak egy pöfög Szolnokon. De mi van, ha mindenki olyan szamár, mint maga, és csak egyszer kipróbálja a Vígh buszát, és még dicsekszik is vele, hogy milyen modern ember, mert busszal jár. A Vígh pár hónap múlva simán vesz egy újabbat, meg utána még újabb autóbuszt, és mindegyik bűzölgő fadoboz elveszi tíz konflis munkáját. Maga ért valami máshoz?

- A fene egy meg magát Csető, olyan szépen sütött eddig a nap! Muszáj volt elrontani a kedvemet?

- Nem én rontottam el a maga kedvét, hanem ez a Vígh meg a pöfögő autóbusza. Tessék, itt zörög el mellettünk. Számolja, hányan vannak rajta!

- Hogy a jóisten tegye akárhová, voltak ezen vagy harmincan is!

- Szóval, ért valamihez az ostorcsattogtatáson kívül?

- De hát mit a frászt lehet itt csinálni?

- Addig kell a bajt orvosolni, amíg kicsi. Amíg csak egy busz van a városban, azzal ketten is elbánunk. De, ha már három lesz, meg öt, meg tíz, nekünk meg a gebéinknek harangoznak.

- Felgyújtom azt az átkozott szerkezetet!

- Halkabban Szabó! Halkabban! Nehogy már a szolnoki konflisosok legyenek a fejlődés kerékkötői. Nem kell mindent nagydobra verni. Tudja, hol tartja Vígh esténként az autóbuszát?

- Persze, hogy tudom.

- Estére, mit csinál?

- Azt hiszem, leiszom magam a Rőtökörben.

- Szabó! Az mit old meg? Maga tüzér volt a háborúban, igaz? Ért egy kicsit ahhoz, hogy mi, mitől kaphat lángra.

- Hát, felgyújtottam pár talján állást meg falut, szó se róla, kaptam is pár plecsnit a mellemre a császárért.

- Akkor ma este magáért, meg a többi, szolnoki konflisosért vegye elő ezt a tudományát, és maga meg a családja miatt legyen hős!

- Csak nem arra gondol?

- Egy szót se! Nem beszélni kell, hanem cselekedni. Napszállta után Vígh leállítja az ördögi masináját. A Büge felől simán beosonhatunk a pajtájához. A többi meg maradjon örökre a kettőnk titka. Ha megmentettük a jövőnket, majd koccintunk a Rőtökörben.

- Ez a beszéd Csető! Tudja maga, hogy mitől süt ki a nap az ember szívében.

(Fotó: Fortepan - 29613)

 
lap tetejére

A történet további részei:

Ez a rovat szubjektív élményportálunk legszubjektívebb része. Az itt közölt történetek és szereplőik kitaláltak, bárminemű hasonlóság létező személyekkel és eseményekkel csak a véletlen műve.

Album

Hölgy fehérben
Biztos vagyok abban, hogy a kép előterében látható fehérruhás hölgy később került a fotóra, mint azt, az akkori Gorove úton exponálták. Azt kell gyanítanom, hogy a megyeháza sarkánál állók sem voltak eredetileg ott, viszont a fát metsző munkások igen.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Várkonyi mellszobra
"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

A Szoborpark további képei