Kérdezem
Az első magyar szamurájról
2018 december 05
A Furkó Kálmán életéről szóló, Az első magyar szamuráj című könyvet december 6-án mutatják be a szolnoki Agórában. A mester 70. születésnapján jött ötletből alig egy év alatt született kötetről a szerzővel, a korábban több szolnoki lapnál is dolgozó L. Murányi Lászlóval beszélgettünk.
tovább
Mint egy elhajított kő
2018 november 26
Hat hete közel negyven színésszel, köztük tíz gyerekszereplővel próbál Radó Denise Szolnokon. A dzsungel könyvét november 30-án mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház, ami a színésznő korábbi rendezéseihez hasonlóan a megszokottól picit eltérő értelmezést is kap.
tovább
Talán 655 szolnoki áldozat
2018 november 07
Szolnok és az első világháború - hátország, hősök, emlékezet címmel tavaly jelent meg Bojtos Gábor, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársának hiánypótló munkája. A háború befejezésének centenáriumán a szolnoki vonatkozásokról is kérdeztem a kutatót.
tovább
Blues, jazz, vers és kabaré
2018 október 25
A Mindörökké blues című esttel indul október 29-én az Őszi Fesztivál a Hozam Klubban. Az 1997-ben kezdődött sorozatról az ötletgazda, programigazgatóval, Vass Lajossal beszélgettünk. Nemcsak az idei vendégek, de az elmúlt két évtized eseményei is szóba kerültek.
tovább
Újra filmfesztivál különlegességekkel
2018 október 15
Ismét nemzetközi filmes seregszemlének ad otthont a Tisza mozi. A magyar származású Alexandre Traunerről elnevezett idei Art/Film Fesztiválról Demeter Istvánnal, a rendezvény kitalálójával, a mozi vezetőjével beszélgettünk. Nem megfeledkezve arról, hogy ez egy 49 éves történet.
tovább
Szolnok történetének fehér foltja
2018 október 04
Akár egy jó szolnoki, politikai krimi is lehetne a XX. század közepéről, ám "csak" egy eddig feltáratlan történet az, amiről Csönge Attila levéltár-igazgató a "Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?" című előadásában mesél majd a Cserkészházban. A kutatóval beszélgettünk.
tovább
Az idő múlása meg a véletlenek szerepe
2018 június 27
Számomra az idei Ünnepi Könyvhét egyik legfontosabb kötete lett Jenei Gyula Mindig más című könyve, amitől korábban már írtam recenziót. Viszont az elolvasás és a könyvbemutató után is maradt bennem néhány kérdés, amit fel akartam tenni a szerzőnek. Jenei Gyulával beszélgettünk.
tovább
Közelebb a csillagokhoz
2018 június 21
Az ország legmagasabb lakott épületének tetején található szolnoki csillagvizsgáló az idei Múzeumok éjszakáján is várja az érdeklődőket. Szabó Szabolcs Zsolttal, a szolnoki csillagászati szakkör aktivistájával, a TIT JNSZ megyei elnökségi tagjával beszélgettünk.
tovább
Ez egy regény, hangsúlyosan az
2018 június 14
Kádár hét napja címmel jelent meg az Ünnepi könyvhétre, a Helikon Kiadó gondozásában Benedek Szabolcs új regénye. A szolnoki kötődésű, József Attila-díjas író új könyvének születéséhez némileg a megyei tanács épületében egykor látható emléktáblának is köze van. Az íróval beszélgettünk.
tovább
Visszaköszönő öninterjú
2018 június 06
Az Ünnepi könyvhét szolnoki programjában mutatjuk be második novelláskötetemet a Verseghy könyvtárban. Gondoltam, a blogSzolnokon is illik beszámolni a Visszaköszönés című könyv megszületéséről. Mivel azonban ezt az oldalt egyedül csinálom, magammal kellett interjút készítenem.
tovább
Album
Főgimnázium az ablakból
A régi képeslapokat nézegetve olykor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi nincs a fotón. A város büszkeségének számító főgimnáziumot ábrázoló képhez például hozzáképzelhetjük a korabeli, rendezetlen Tisza-partot.
AKB
Mégis hogyan?
Hogyan vigyázhat a gyanútlan gyalogos, aki a járdán sétálva, egyszer csak ezt olvassa egy szolnoki falon? Menjen át a túlsó oldalra. Vegye fel a lassan nélkülözhetetlen munkavédelmi sisakot. Sétáljon inkább az úttest közepén, mert az autók között biztonságosabb. Szaladjon, hátha el tud slisszanni két lehulló vakolatdarab között. Bízzon a jó szerencséjében, hogy még nem most, nem oda, nem rá. Ne menjen ki az utcára. Végül is élni veszélyes. És még el sem kezdtek a tetőn dolgozni.
SzoborPark
Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.