Naplóm



Csukás a nemzeti minimum

2020. február 27.

Évtizedek hangoztatják, hogy a magyarok közé ásott árkok betemetését bizonyos nemzeti minimumokkal, konszenzusokkal kellene kezdeni. Meg kellene állapodnunk olyan dolgokban, amelyek mindenki számára egyformán elfogadhatóak. Úgy tűnik, Csukás István halálával találtunk ilyet.
tovább

 

Szolnoki száguldás

2020. február 18.

Az elmúlt hét egyik, az országot is bejáró szolnoki híre volt, hogy végre nálunk is sikerült valakinek alaposan túllépnie a városban, a megengedett sebességet. Elsőre értelmetlen bulvárhírnek minősítettem a közlést. Másodikra viszont elgondolkodtam a szolnoki közlekedéskultúrán.
tovább

 

Ünnep utáni pillanatok

2020. február 11.

Soha nem örültünk még annyira Szolnokon kívüli beruházásnak, mint az Albertirsa és Üllő közötti M4-es átadásának. Nem véletlenül volt nagy tolongás a szalagátvágón, pedig pár év múlva a napra se fogunk emlékezni, amikor először vezethettünk lakott terület érintése nélkül a fővárosba.
tovább

 

Hétvégén építkezni

2020. február 04.

Tudom, olyan munkaerőhiány van, hogy az ember akkor dolgoztat szakival, amikor az ráér. Azt is tudom, Magyarországon a szakszervezetek csak azért vannak, hogy néhány funkcionáriusnak legyen elfoglaltsága. Mindezek ellenére ragaszkodnék a hétvégék nyugalmához.
tovább

 

Ünneptelen díjátadó

2020. január 28.

Nem akarok ünneprontó lenni. A magyar kultúra napja szolnoki ünnepségén kitüntetetteknek gratulálok. Sőt! Őze Áronék verses-zenés összeállítása is kiváló volt. Ugyanakkor a kitüntetések átadása ismét vállalhatatlanra sikeredett. A díjazottakhoz és Szolnokhoz volt méltatlan.
tovább

 

Szolgálunk vagy szívatunk?

2020. január 21.

Helyi rendőrök sorra bírságolták a Szolnok ABC és az állomás nagyparkolója közötti út bal oldalán, a valóban tilosban álló autókat az éve egyik első napján. Nem tudom, közben gondolkodtak-e azon, vajon miért van ott naponta rengeteg szabálysértő. És tesznek-e valami javaslatot?
tovább

 

A sarkon túl

2020. január 14.

Felelős nincs. Hisz valószínű, minden szabályosan történt a Gábor Áron tér és a Mártírok út sarkán. Felelős nem is lesz. Amikor a szűkre hagyott járdáról, az új épület takarásából valaki autó elé lép. Egy újabb szolnoki példa a józan gondolkodás és a közösségért érzett felelősség hiányára.
tovább

 

Durr helyett dal

2020. január 07.

Nemcsak a szilveszterről van szó. Még csak nem is az azt megelőző és követő napokról, amikor csúcsra jár a petárdaipar bevétele és a kutyák idegbaja. A csendhez való jogról kellene beszélni. A zaj okozta ártalmakról, a zajszennyezésről. Egész évet érintően. Szolnokon.
tovább

 

Múlt- és illúziórombolás

2019. december 10.

Nem történt semmi. Csak szegényebbek lettünk egy régi szolnoki házzal, és egy új szolnoki illúzióval. Mindezek következtében pedig robogunk tovább azon az úton, amin az épített örökségünket és a saját múltunkat pusztítjuk. Amihez már az új közgyűlésnek is köze van. Egyes. Ülj le fiam!
tovább

 

A MÁV fogságában

2019. december 03.

Leesett az első hó. Aki utazott már a MÁV bármelyik járatán, az pontosan tudja, mindez micsoda következményekkel jár. Még az időutazás is megtörténik. Az IC kocsiban lévő "valósidejű" kijelző szerint a vonatunk már Nyugatiban van, miközben Albertirsán állunk.
tovább

 

Album

Templom és túra
A szolnoki evangélikus templomot nem sokkal az átadása után megörökítő képeslapot egy Tiszán vízitúrázó diák adta postára éppen nyolcvan évvel ezelőtt. A mából nézve az anzikszhoz használt fotó érdekessége elsősorban a templom környezete. Illetve az, hogy a fiatal fiú üzenete bizonyítja: a Szolnokot ábrázoló képeslapokat a környék településein is árusították.

Az Album további képei
 

AKB

Az ott egy lyuk
A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kablay Lajos mellszobra
Lassan másfél évtizede áll a róla elnevezett téren Kablay Lajos posztumusz ezredes mellszobra. Bevallom, eddig nem sokat tudtam arról az emberről, aki lényegében 1956-ban megmentette Szolnokot a vérontástól és a jelentősebb pusztítástól. Igyekszem pótolni.

A Szoborpark további képei