Mások 1-ese
2020. október 09.
Egykori munkahely, gyakorlat színhelye, gyerekkori emlék vagy csak egy bolt, ami hiányzik. Meglepően sokan reagáltak az Egyessel kevesebb című írásra. Szemezgetés a hozzászólásokból.
M-né F. Zsuzsanna: De kár, sokszor vásároltam ott.
K. Ottília: Amikor még ott laktunk, oda jártunk. Hangulata volt. 45 évvel ezelőtt a Nagymamámmal jártam oda a Zrínyi utcából.
H-né N. Rozália: De kár érte, hogy bezárt. Emlékszem, a 70-es évekbe még sütemény, üdítő is volt ott. Egy nagyon aranyos volt osztálytársnőm is dolgozott ott.
Sz. Tünde: Szörnyű, hogy ennyi idő után bezár. Valamikor jó kis bolt volt, szerettem ott dolgozni.
F. Róbert: Dolgoztam benne mikor 1-es abc volt. Ez az egy bolt volt nyitva ötig szombaton akkoriban. Minden más bezárt egykor.
Zs-né G. Katalin: Én is dolgoztam ott, de tévedés, nem csak ez az egy bolt volt nyitva szombaton 5-ig. Az Aranykanna is, ott tanuló is voltam.
B-né Marianna: Reméljük nem egy újabb üresen álló ingatlan lesz a belvárosban!
M. Béláné: Nem tudom miért zárt be, csak sejtem. Méregdrága üzlet volt sok év óta. Kevés forgalommal. Én már nagyon régen azon csodálkozom, hogy eddig is nyitva volt. A vasút állomásnál ugyanez a Márka ABC. Vagy csak én gondolom így? Nem tudom, de sose láttam ott nagy forgalmat, de az áraikat látva annak idején nem is csodálkoztam rajta. Viszont a régi Szövetség ABC jó volt, ami a helyén van az szégyen. A volt Domus áruház helye szintén az. Nem irigylem az arra lakókat. A város közepe.
Sz. József: Itt lakunk, és a 21. században többet kell gyalogolni egy élelmiszer boltig, mint 1979-ben. Legközelebb a piaci Spar van.
M. Ferencné: Az 1-es ABC-hez kedves emlékek kapcsolódnak, hiszen férjem évekig volt a bolt vezetője. Köszönjük a megemlékezést.
K. Judit: Szerintem mindig 1-es parkoló marad.
Őszintén mondom, meglepődtem, hogy a Baross utca elején szeptemberben bezárt 1-es ABC-ről szóló írást milyen sokan elolvasták, és mennyien kommentelték. Holott tényleg azt gondoltam, elfogytak az 1-es vásárlói, hívei. Merthogy figyelmen kívül hagytam azt a hét évtizedet, amíg az a bolt működött, és emlékeket generált.
Személyes jellege miatt nem tettem be a kommentek válogatásába azt a beszélgetést, amiben egy ma már nem Szolnokon élő olvasó, egy volt 1-es dolgozón keresztül keresett egy harmadik, lassan ötven éve nem látott ismerőst. Minden épületnek, eseménynek vannak személyes történetei.
Szövetség, Márka, Domus. Nevek, amelyek ma már csak az emlékekben élnek. Vajon az 1-es megmarad? Önálló életre kelhet? Meddig beszélhetünk meg találkozót az 1-es parkolóba, vagy az 1-es buszmegállóhoz?
Bajnai Zsolt
szerkesztő
