Levéltár

Lesz lakóhelyünk?

2024. január 01.


Szolnok lakosságszámának csökkenése a tavalyi év egyik "témája" volt, részben a népszámlálási adatok közzététele, részben a látható valóság miatt. Erről szólt a Szolnok idevár és kommentek is.

A blogSzolnok Felénk rovatában 2023. november 28-án megjelent Szolnok idevár című írás így kezdődött:

"Hogyan tudna Szolnok kimászni a népesedési gödörből, és ismét a közepén szélesedő korfával rendelkező, valóban dinamikusan fejlődő megyeszékhely lenni? Lemondhatunk a megoldáskeresésről, de akkor minden nappal a város jövőjét veszélyeztetjük. Vagy legalább ötletelünk."

http://www.blogszolnok.hu/felenk_szolnok_idevar

 

K. Krisztián: Amíg dugók sokasága, tömött buszok tömkelege van a városban, valamint kevés az orvos, a rendőr, addig engem nem zavar, hogy csökken a lakosságszám. Mert ha ezt nem bírja el a város, akkor hogyan tudná megoldani nagyobb lakosságszámmal?

 

K. Anna: Igen, valóban a lakhatás kardinális kérdés. Jó pár olyan épület, üres szálloda van városunkban, amiket lehetne "Albérlők házaként", akár ötéves szerződéssel működtetni. A kiürült szállodáinkban betelepített vendégmunkások élnek, a mi fiataljaink a szülőknél ragadtak vagy elhagyják az országot.

 

S. Róbert: A CSOK-ra fordított összeget sokkal jobban hasznosította volna az ország, ha bérlakásokat épített volna abból. És miért is költik a magyarok saját forrásait a távol-keletiek gyárainak megépítésére, az ázsiai munkások munkahelyének megteremtésére? Ez a haza- és nemzetárulás.

 

K. Zoltán: Ott van a Student. Évek óta be van zárva. Anno még teniszpálya is volt és élet, abból simán lehetne egy "munka alapú" kedvezményes bérlakás project.

 

Sz. Tibor: Lakni kell, ez rendben, bérlakásban is rendben, hogy elkerüljük a röghözkötést. A statisztika azonban azt mutatja, hogy első a tulajdon (ebben semmi meglepő nincs, mert az eredeti tőkefelhalmozás korában erről van szó). Később jön az, hogy működtetni kell és fenntartani, és ekkor már a bérlakás is jó lesz (de ez egy kultúraváltás). Ehhez persze skála, széles, családnagysághoz és jövedelemhez igazodó választék kell. És munkahely, és nemcsak közszolgáltatások, hanem színes és minőségi közszolgáltatások és színes kulturális terek. És kötődés. Még közel 20 éve néztük azt meg, hogy melyik leendő szolnoki diplomás fiatal "jön vissza" nagyobb valószínűséggel. Az, aki a városi közösségekben integráltabb. Persze kell a család, kell a barátnő, barát stb. De ezek már operatíven megoldható kérdések. Nos, szerintem a várostáblánál kell tolatni (és a közlekedést szervezni, menedzselni). És Szolnokot úgy pozicionálni, hogy a Közép-Tisza térségének valóban vezetője legyen. Erre esélye is volna, hiszen a térségben a legnagyobb város. De a nagyság nem elég, kínálat is kell, és újítás. De azt gondolom, hogy ilyen trendszerű beköltözést, amit vizionálsz nem fog tudni elérni akkor sem, ha minden jól alakul. (Egészen egyszerűen azért, mert már nem a XIX. század van).

 

K. F. Péter: "És munkahely, és nemcsak közszolgáltatások, hanem színes és minőségi közszolgáltatások és színes kulturális terek... " kulcsmondat

 

E. Lászlóné: Örülök, hogy szociológus is hozzászól a témához. Lehetne ezt élőszóban folytatni? Azért, hogy jobban értsük egymást. Van sok embert érdeklő téma, egy ez, ami itt van leírva. Jó volna beszélgetni ezekről, politikamentesen, egymásra figyelve, tudásban gyarapodva, megoldást keresve.

A magam részéről ötletelésnek és vitaindítónak szántam a Szolnok idevár című cikket. Alapötletét Szolnok első aranykorából (1876-1914) merítettem, ami azzal indult, hogy a megyeszékhellyé lett városba nagyon sok tisztviselő és állami alkalmazott költözött, ami óhatatlanul magával hozta az őket kiszolgálók megjelenését, a beruházások elindulását, a kereskedelem fellendülését. De ez természetesen csak a gyújtómotor volt. És igen, a 19. században. Ám a magam részéről nem kételkednék abban, hogy hasonló gyújtómotor a 21. században is működne.

Nagyon örülök, hogy a felvetésről legalább elkezdtünk beszélgetni. Ráadásul nem a szokásos pártoskodás mentén. Nekem úgy tűnik, vannak még néhányan, akik évtizedek múlva is Szolnokon szeretnének élni, ami a város fejlődése nélkül kellemetlen lesz. Fejlődés lakosságszám-emelkedés nélkül pedig aligha lesz.

Szerintem azt is tudomásul kellene venni, hogy Szolnokot 80-100 ezer főre méretezték 50-60 évvel ezelőtt. Ezt visszabonthatjuk, aminek "emlékművei" lesznek az üresen álló iskolák, a kiadhatatlan üzlethelyiségek, az évtizedek óta beépítetlen telkek.

Inkább hasznosítjuk okosan az elődöktől ránk maradt erőforrásokat, amelyek lehet, hogy elhibázottak voltak, de itt vannak.

 

Bajnai Zsolt

szerkesztő

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Békét a világnak!
Avatott szem kell ahhoz, hogy a Péter Ferenc családi fotóalbumából kapott képen felismerjük Szolnokot. A fotó két szélén megbújó új házak azonban egyértelművé teszik, hogy a Kossuth téren menetelnek a felvonulók. Szerintem 1963-ban.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fiú rossz helyen
A Megyeháza és Technika Háza között lassan öt évtizede gubbaszt egy kő kisfiú. Sokáig újságosbódé takarta, és ma sem szívderítő a környéke. A vicces fiatalok azonban egy ideje leszoktak arról, hogy hétvégenként megfordítsák. Az alkotásnál érdekesebb az alkotója.

A Szoborpark további képei