Album



Ikarusz-gyűjtemény 1974

2016. július 12.

Minden Ikarusz rajongó zokogna örömében, ha még egyszer így láthatna élőben ennyi magyar gyártmányú buszt, ahogy ezen az 1974-es, UVATERV fotón látható. Én pedig akkor könnyeznék, ha a forgalmi iroda futurisztikus, körépületét bejárhatnám, ami a mából nézve igazi különlegesség volt.

Az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) fotósa minden bizonnyal nem az Ikarusz 55-ösök, a csuklós 66-os és az 1974-ben még újnak számító 200-as sorozat szinte teljes típusskálája miatt kapaszkodhatott fel a még át nem adott Vízügyi székház legfelső emeletére. Inkább az éppen csak elkészült új, szolnoki buszpályaudvar megörökítése lehetett a feladata, amit nem sokkal korábban adtak át az Ady Endre úton. Kiváltva ezzel az ekkor még ugyancsak átépítés alatt lévő, vasútállomás előtti pályaudvart, ahová addig a helyközi járatok érkeztek.

A Fortepan-on közzétett felvétel előtermében a jelenlegi buszpályaudvar - Pelikán Bevásárló Központ - helyén bő negyedszázadon át álló, jórészt nyitott utasforgalmi rész teteje látható. Hullámossága nem véletlen. A pilléreken nyugvó tető ugyanis nem az épület széleinél volt a legalacsonyabb, hanem pont fordítva, ami ráadásul váltakozva futott végig a hosszú csarnokon. Nem mondom, hogy az a régi buszpálya szép lett volna, ugyanakkor elvitathatatlan, építészetileg hétköznapinak sem lehetett nevezni.

Miként a buszok közlekedésére és tárolására szolgáló placc mögött álló forgalmi épületet sem. Ennek helyén ma nagyjából a parkolóház felhajtója található. Aminél azért sokkal érdekesebb volt ez a felülről járműkerékre, oldalról pedig járműablakok sorozatára emlékeztető vasbeton és üveg épület. Ami akkoriban minimum merész, a környezetébe egyáltalán nem illő terv lehetett, ma viszont akár hely- vagy ipartörténeti emlék is lehetne. Arról nem is beszélve, hogy a mellette álló, és az erre a képre is belógó, rózsaszínű Magyar Rádió épületével a szocialista középület építés különleges gyöngyszemei lehetnének. A Rákosi-korszakra jellemző Sztálin-barokk és a Kádár-kori modernizáló került ott egykor egymás mellé.

Amelyeknél formatervezés szempontjából és a korabeli technikát tekintve azért sokkal modernebbek és előremutatóak voltak a placcon felsorakozott Ikarusz buszok. A fotón látható hét darab Ikarusz 55-ösöt, avagy Faros Bözsiket sokan a magyar buszgyártás legszebb járművének tartják, amihez hozzáértők olykor hozzáteszik, hogy technikailag sem volt szégyenkezni valónk miattuk. Mindez fokozottan igaz a hetvenes évek elején megjelent 200-as sorozatra, aminek dizájnját akkoriban világszerte elismerték. Itt helyi - a szürke háromajtós -, helyközi - a sárga kétajtós - és turista - a piros-fehér festésű - kiviteleket láthatunk belőle. Mindez ráadásul nemcsak Magyarországon volt megszokott látvány, hiszen sok országban a mai napig szolgálatban vannak ezek a járművek.

Helytörténeti szempontból a buszok színére érdemes figyelni. Mert míg a nyolcvanas években sárgák, ma inkább fehérek a szolnoki buszok, addig a hetvenes években ez a szürkés-kék - Volán szürke? - szín határozta meg a közösségi közlekedés helyi eszközeit.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Eötvös tér 1980 körül
A város egyik legjellegzetesebb terét ábrázolja ez a sokszor és sok helyen felbukkanó fotó, amit nem lehetne úgy vágni, hogy ne maradjon rajta valami nagyon szolnoki. A kép nagyjából harmincéves, de körülbelül ma is ezt látjuk itt.

Az Album további képei
 

AKB

Tiszaligeti félmunka
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A városrész jelképe
Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A Szoborpark további képei