Levéltár

Számok és problémák

2023. november 19.


Vannak, akik értették, hogy a Szolnok 2050-es lakosságszámát feszegető írás miről szólt, mások leragadtak a számoknál, és nem ment át az üzenet, hogy a számok mögötti problémákról kellene beszélni.

A blogSzolnok Felénk rovatában megjelen Szolnok 2050? című cikk így kezdődött:

Szolnok ezredfordulós lakosságát az optimistábbak 1973-ban 120 ezerre, de az óvatosabbak is minimum 100 ezerre tippelték. Alig lett 70 ezer. Mit merünk ma 27 év távlatába tippelni: 60 vagy alig 50 ezer? Legyinthetünk: hol van az még? Vagy számolhatunk a következményekkel.

http://www.blogszolnok.hu/felenk_szolnok_2050

A különböző közösségi felületeken rengetegen reagáltak úgy, hogy láthatóan el is olvasták a cikkben leírtakat. Az alábbiakban ezekből válogatok úgy, hogy az azonos témát érintők kerültek egymás alá, tehát nem egymásnak üzengető szövegek olvasható itt.

 

V. Károly: Sokszor elmondom azt az élményemet, hogy 1960-70-es években Szolnok egy aránylag szépreményű 80 ezres város volt, míg az általam ismert Veszprém egy jelentéktelen, nem szép, mondhatnánk csúnyácska (kivéve a vár) katonaváros kb. 30.000 lakossal. Mára megfordult a helyzet. Veszprém nagy iparral, gyönyörű és élhető várossá fejlődött, egyetemmel, idegenforgalommal. Szomorú, de Szolnok elvesztette iparának jelentős részét, lakosságát, és ilyen módon elképesztő a két város közti, fejlődésbeli különbség. Ennek ellenére szeretjük, de irigykedve tekintünk az országban arra a nagyon sok településre, amely sokkal jobb élhetőséget biztosít lakosainak.

S. Ernő: A '70-es években Kecskemét is egy 80 ezres város volt. Akkor Szolnok nappali lakossága a bejárók miatt elérte a 110 ezret. Mára Kecskemétnek több mint 110 ezer (éjszakai) lakosa van, Szolnok éjszakai lakosa 66.143 fő. Az egyetemünk egy kihelyezett, evickélő karral és háromszáz fős hallgatói létszámmal bír, Kecskeméten 2500 fő a hallgatói létszám. A város autógyára 130 ezer Mercedest gyárt évente, 100 milliárd Ft értékben. Bérletértékesítési, tehát finanszírozási gondokkal küzd a színházunk, sátorépítési gondokkal küzd a MÁV uszodácskája, és még sorolhatnánk vég nélkül. Az indokok között pedig bőven megtaláljuk, hogy a város első embere lepihente az időszakai alatt adódott lehetőségeket. Helyette faültetésekkel, szalagátvágásokkal, kosárlabdával és mosolygós beszédekkel mulatta az időt, izzadság és odaadás nélkül. Így aztán ez lett a városból.

H. Attila: Utána lehet nézni: Érden már többen laknak, mint Szolnokon. Tudom, az agglomeráció. Válaszom: 40 percre vagyunk az M0-ástól, ergo itt is lehetne. No persze az újonnan létesülő gyárakban nem bérlenyomó idegen munkaerőt kellene foglalkoztatni. Így ebben az országban soha a büdös életben nem lesz egy erős középosztály, amire már sok mindent lehet alapozni. Ezt buktuk.

K. Zoltán: Egyetemi/főiskolai városnak nem vonzó, és nem is lesz soha. Az elmúlt 10 évben új cég alig települt be. Amúgy minden adottság megvan, hogy jó és élhető város legyen.

K-né Inci: Más hozzáállás a városvezetés részéről, és rengeteg munka kellene ahhoz, hogy ez a város újra élhető legyen.

B. József: Az alapgondot a városvezetéstől néhány polccal feljebb kell keresgélnünk!

I. László: Országos szinten itt az egyik legalacsonyabb az átlagos bér. Az ingázásból könnyen költözés lesz.

K: József: Fordítva tettétek fel a kérdést. Szerintem ez párhuzamban van a szolnoki átlagkereset alakulásával. Ha több pénz van az embereknél, többet is tudnak költeni szolgáltatásokra. Ez forgalmat generál, új munkahelyek és szolgáltatások jelennek meg.

Dr. P-né Dr. G. Anna: A régiók kialakításával a nem régióközpont megyeszékhelyeket lassú halálra ítélték.

B. János: Régiósítás címszó alatt minden jelentős intézmény, szervezet elkerült innen. Már minden Debrecenhez tartozik. Itt már semmiben sem döntenek. Kivéve az egyetemi kuratórium, az Kecskemét. Csoda, hogy még megyei jogú város, bocs, vármegyejogú város vagyunk. Szóval inkább 40 ezer.

F. Ferenc: 50 ezer! Minden "adottságunk" megvan hozzá.

L. Sándor: 60-ezer körüli. Budapestnek, Debrecennek és a többi városok lakosainak száma is csökken. "Magyarországon 1981 - óta folyamatosan csökken a népességszám, 2023. január 1-jén 9 millió 597 ezer főt tett ki."

F. Ferenc: Kivételek azért vannak. Kecskemét és Nyíregyháza fokozatosan növekszik. Kecskemét valamikor kisebb volt, mint Szolnok, most meg 45 ezer emberrel többen laknak ott.

L. Sándor: Kecskemét 112.500.

Sz. Tibor: Lakosságot nem tippelünk, becsüljük, számoljuk stb., és nemcsak a városkép pesszimistább, hanem az országkép is. Mese nincs, be kell rendezkedni egy alacsonyabb lakosságszámra. Az ezt mérő KSH mutatót sem tippelik, hanem mérik. Szerintem ez a cikk a morális pánikot erősíti, amire nincs szükség. Lesz-e nyugdíj? Nem lesz, csak alacsony padlós busz lesz. Hogy megyünk le/fel a 36 lépcsőn az akkor is széteső vasútállomás aluljárójába, hogy eljussunk az unokákhoz? Szolnok és más városok is az Alföldön maradnak, csak kisebb és elöregedő lesz a korfájuk. Fontos lesz a humán intézményrendszer, a kínálat, amelynek feladata, hogy összetartsa, építse a település régi és új lakóit, a közösségi közlekedés és a közbiztonság. A fejlesztések már (egy mai előterjesztés szerint) miniszteriális hatáskörbe kerülnek. És lehet, hogy a következő évtizedben is ott maradnak.

Csak néhány megjegyzés a fenti hozzászólásokhoz.

1. Egy demokráciában, ahol szólásszabadság van, elég meredek dolog azt mondani egy egyébként valós problémákat felvető publicisztikai jellegű írásra, hogy "morális pánikkeltés", amire nincs szükség. Éppen a hozzászólások mutatják - szerintem -, hogy Szolnok jövőjéről igenis beszélni kell, és jóval szélesebb körben, mint akár a városháza tanácsterme, akár mindenféle kutatóintézetek szobácskái. Az elmúlt évtizedek - különösen Szolnokon - nagyon jól megmutatják, hogy milyen lesz a lakosság kötődése, ha a fejük fölött, helyettük és a megkérdezésük nélkül döntünk, arra hivatkozva, hogy akár tudományosan, akár politikailag így vagy úgy helyes. Avagy minden jónak az akadálya maga a lakosság?

2. A cikk nem elsősorban arra kívánt utalni, hogy jelenleg mennyi is pontosan Szolnok lakossága, hiszen a jelek azt mutatják, már most is kevesebb, mint amennyit a szolgáltatók el tudnának látni. A lakosságszám csökkenésében rejlő veszélyekre próbáltam volna felhívni a figyelmet, ami szerencsére sokaknál sikerült.

3. Az nem lehet attitűd, hogy "ezt buktuk". Egy régen népszerű, sokat szavalt vers egy szerintem ma is érvényes sorát állítanám ezzel szembe: "És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!"

Bajnai Zsolt

szerkesztő

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Róth Dezső céges reklámja
Aki elsőre nem ismerné fel, hogy ezen a képeslapon Szolnok néhai Gorove utcájának 15. és 29. számú házai láthatóak, annak a város meghatározásában segít a bal alsó sarokban lévő felirat. Amire ráerősít a szöveges oldalra elhelyezett kiadói jelzés: Róth Dezső papír áruháza, Szolnok. Egy klasszikus, ám ritka reklámképeslappal van dolgunk.

Az Album további képei
 

AKB

Tiszaligeti félmunka
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Bujdosó Ácslegény
A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

A Szoborpark további képei