Szobor Park Szolnok



Szomorú lány a Vegyinél

2015. április 10.

Hamarosan 40 éves lesz a mohásodó fejjel szomorkodó lány a Tiszai Vegyiművek főbejárata közelében lévő, ma már gondozatlan parkban. Az idén elhunyt Simon Ferenc alkotása még akkor született, amikor a beruházók és az nagy cégek költöttek a képzőművészetre.

Kora tavasszal, a kopár növényzet között még könnyen észrevehető a Leányfigura vagy Kuporgó leányka címen emlegetett kőszobor a Tiszai Vegyiművek (TVM) egykori focipályája előtti néhai parkban. Tökéletesen megformált női aktról van szó, amelyik hátát mutatja a focipálya bejáratának, miközben arcát a gyár főbejárata felé fordítja. Ha legendát kellene kitalálni, azt mondanám: azoknak sértődött vagy szomorú lányoknak állít emléket, akiknek gyönyörű teste helyett inkább a focit választotta a párjuk. Ezért ül pucéran, háttal a focipálya bejáratának. De magasztosabb magyarázatot is képes kiadni az agyam, miszerint azért tekint sóvárogva a gyár bejáratára és fordít hátat a játéktérnek, mert azt akarja üzenni, hogy előbb a munka és csak aztán a játék. Persze biztos vagyok abban, hogy sem az alkotó, sem a felállítók nem szántak az elhelyezésnek ilyesféle üzeneteket, ezeket csak az én fantáziám adja ki.

A több címen emlegetett szobor megrendelésének és felállításának ugyanis jóval prózaibb okai lehettek. A város alapításának 900. évfordulójához kapcsolódóan Szolnok egyik legfontosabb ipari üzemében, a vegyiművekben is komoly termelési és szociális beruházásokat hajtottak végre. Amiknek a költségvetésébe annak is bele kellett férnie, hogy a beruházók vagy a kivitelezők képzőművészeti alkotásokat rendeltek. Nem elsősorban vagy nemcsak azért, mert támogatandónak tekintették a művészeteket, hanem mert a Magyar Népköztársaság ilyen módon támogatta - azaz juttatta megrendeléshez - az ország művészeit. Természetesen azokat, akik belefértek a korabeli kultúrpolitika világába.

Azt hiszem, Szolnokon, a hetvenes évek közepén nem lehetett kétséges, hogy ha már műalkotást lehet vagy kell rendelni, akkor a helyi művésztelep alkotóiban gondolkodjanak. A Tiszai Vegyiművek esetében Simon Ferenc pedig azért volt kézenfekvő, mert az akkor már közel két évtizede Szolnokon alkotó művésznek több hasonló szobra is állt addigra a városban. Gondoljunk csak a Tiszaparti Gimnázium előtt álló lányalakra, az egykori Egészségügyi Szakiskola kertjében lévő Ápolónő gyermekkel vagy éppen a kórház udvarán álló Hetényi Géza szoborra. A mester és a gyár közötti együttműködést nemcsak ez a szobor mutatja, de az is, hogy a Kuporgó leányka felállításának évében Simon Ferenc egyéni tárlatot is rendezhetett a TVM művelődési házában.

A szolnoki szobrok jeles gyűjtője, Tóth György-Gyigyi bácsi 2010-ben még azt írhatta a Köztérképen lévő műlapjára, hogy az 1976-ban felállított alkotás egy szépen gondozott parkban található. Ez ma már nem mondható el. Bár még kivehető a szobor körüli park kőből kirakott széle, sőt az autóút felőli kőlépcső is megtalálható még, ám a természet lassan visszaveszi a területét. Amiért nem hibáztathatunk senkit, hiszen nem lenne könnyű megmondani, kié is ez a szomorú leányka. Nem hinném, hogy Bige úr ezt is megvette volna a TVM-mel együtt. Talán a városé, azaz a miénk.

Bevallom, a tulajdonjognál sokkal jobban izgat, hogy ki volt negyven éve Simon Ferenc modellje. Lehet, hogy egy valamikori szolnoki szépség kőben őrzött mása kuporog a vegyi sportpályának háttal?

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ismét a Változó tér
Még áll a Steiner-féle ház, de már épül mögötte a ?Fradi? ház. A Munkásmozgalmi emlékmű már a helyén van, de a múzeum melletti házat még nem bontották el. Az egykori Népbank még csupasz, a Madas-ház is idelátszik, a Centrum-sarok tetején pedig már ott a biztosító fényreklámja.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

49 éves Diáklány
Sokáig azt hittem, hogy Ápolónő vagy Nővérke a címe ennek a szobornak. Minden bizonnyal azért, mert felállításakor és még utána évtizedekig egy olyan iskola előtt állt, amelyik leginkább az egészségügyi képzéséről volt ismert és híres. Lehet, hogy a következő nemzedék valamilyen egyházi névvel illeti majd?

A Szoborpark további képei