Szobor Park Szolnok



László, Kristóf, János

2022. október 07.

A 2022-es Víz Világnapján felavatott szolnoki Vízügyi emlékpark nemcsak a 2000-es árvíznek és egy általa elsodort épületnek állít emléket, de a három szent mellett felállított emlékoszloppal a Tisza által összekötött népekre is emlékeztet, illetve fejet hajt egy néhai szolnoki szakpolitikus előtt.

A szolnoki Vízügyi emlékpark a Nemes Gerzson sétány mellett, azaz a belvárosi Tisza-híd közelében, az folyó bal partján, az egykori Aranylakat étterem mögötti parkoló után található. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által megvalósított park tulajdonképpen nemcsak a 2022. március 21-én átadott három faszobrot és egy emlékoszlopot foglalja magába, de szerintem nyugodtan a részének tekinthetjük a vele szemben, a mellvéd tetejére 2010-ben elhelyezett emléktáblát is. A viszonylag nagyobb méretű park a kihelyezett padokkal, a tájékoztató táblával, a tervezetten elhelyezett növényekkel és a köztéri alkotásokkal együtt egy komplex emlékhelynek tekinthető, ami igazi arcát majd évek múlva, a növények felcseperedés után mutathatja meg.

A park kialakításának ötlete Dr. Hoffmann Imrétől, a részben szolnoki kötődésű, egykori közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkártól származik, aki 2020 szeptemberében még ott lehetett az emlékhely alapkövének tekinthető időkapszula elhelyezésénél. Az azóta elhunyt szakpolitikusra a tájékoztatótáblán lévő mondat utal, illetve a jövőnek szóló üzenet elhelyezésekor készült fotók emlékeztetnek az archívumokban. A park egyébként nem teljesen így nézett ki az előzetes terveken, hiszen eredetileg úgy gondolták, hogy a Kárpát-medence nagyobb vízfolyásainak sematikus ábrázolása kerül a talajszintre (valami hasonló látható a Szent István parkban). Ugyancsak nem készültek el azok a kopjafák sem, amelyekkel a Szolnoknál mért legmagasabb árvizekre kívántak emlékeztetni, igaz, ilyen tematika a túl parton, a Történelmi vízmércénél már korábban létrejött Szolnokon.

A Vízügyi emlékparkot a kunhegyesi születésű és ott alkotó Czupp Pál fafaragó népi iparművész négy munkája határozza meg. Czupp Pál (1956) a rendszerváltás után kezdett fafaragással foglalkozni, és az ezredfordulón állították fel első köztéri alkotását Törökszentmiklóson. A Köztérkép oldal 2022-ben öt 2004 és 2019 között készült faragványát tartja nyilván, de elérhető életrajzaiból is úgy tűnik, leginkább csak a megyében találhatók köztéri szobrai. Ezek közül talán a legismertebbek, a médiában egykor viszonylag sokszor szereplő kétpói Árpád fejedelem és Attila király, valamint a hét vezért ábrázoló szobrai.

A szolnoki Vízügyi emlékparkba - szemben állva a faragványokkal balról jobbra - Szent László, Szent Kristóf és Nepomuki Szent János alakjait faragta meg. Három olyan szentét, akik valamilyen módon köthetők a vízhez, a vízből élőkhöz. Szent László királyunkhoz (1077-1095) ugye nagyon sok legenda kapcsolódik, többek között az, amely szerint imájával a sziklából vizet fakasztott katonáinak. A középre helyezett Szent Kristóf vállán gyermek képében a teremtővel látható, hiszen a III. században Szamóban élt Kristóf a legenda szerint egy nehezen járható folyón egyszer gyermek képében az "urat" cipelte át a túlpartra, hogy utána életét a térítésnek szentelje. A harmadik alkotás a csehországi születésű Nepomuki Szent János. Az egykori prágai érseki helynököt 1729-es szentté avatása óta a folyók, a hajósok, a hidak, a vízimolnárok és a halászok védőszentjeként tisztelik. Nem véletlen, hogy Szolnok egyik legrégebbi köztéri szobra is őt ábrázolja, amely a Vártemplom mögött áll.

A sétánytól távolabb, a három szent mögött egy negyedik faragvány is található, ami a Tisza által összekapcsolt öt ország - Ukrajna, Románia, Szlováki, Magyarország és Szerbia - 2017 és 2019 közötti együttműködésére emlékeztet. Legyen is bármi annak az együttműködésnek, a talán csak a vízügyesek által ismert tartalma. A többség számára ez a hely amúgy is inkább a 2000 tavaszi nagy árvízre emlékeztet, amikor jóval a Tiszaliget szintje fölött hömpölygött a folyó, és többek között elpusztította az 1960-as évektől itt álló Szolnoki Szakaszmérnökség épületét. Az önmagát a Tisza fővárosaként is meghatározó, a szőke folyótól olya sok mindenben függő településen talán nem is indokolatlan egy ilyen emlékhely, ami persze majd akkor töltheti be igazán park funkcióját, ha a gondosan elültetett növények megnőnek. Bízzunk benne, hogy ez előbb lesz, mintsem valakinek eszébe jut erre a remek területre valami batár házat felhúzni!

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Holdvilág a Szapáryn
Roth Dezső - akinek nagyon sok szolnoki képeslapot köszönhetünk az előző századfordulóról - romantikus alkat lehetett. Legalábbis, ha ezt az 1905 előtt készült és festett képeslapját vesszük alapul, amin Holdvilágnál gyerekek ácsorognak Szolnok későbbi korzóján, ráadásul a házak ablakaiból lámpafény világlik.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tánc a volt tánchelyen
Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

A Szoborpark további képei