Agyamra magenta
2017. szeptember 12.
A Naplóm rovatban megjelent Kőbe zárt lelkekre magamnak kell reagálnom. Mert levelet kaptam, és még a szolgáltatónál is jártam. Kétszer.
Levelet kaptam a mobiltelefon-szolgáltatómtól. E-mailben. Szó szerint idézem.
"Tisztelt ugyfelunk!
Az on reeszere uj szamlat allitottunk ki, melyet a honlapunkon tekinthet megaz online ugyfelszolgalaton belepes utan reszletesen atnezheti a szamlan szereplo teteleket, valamint lehetosege van a szamla kiegyenlitesere tobb kenyelmes befizetesi modon is.
A szamlat nem fizettek meg.
Remeljuk, hogy a szamla kifizeteset a megadott hataridon belul. Vagy az elOfizetes velunk automatikusan kikapcsol
Most mar fizetni a szamlakat egyszeru es sima utat a bankkartya vagy a bankszamla es biztonsagosan"
Igen, ezt a levelet, mint magyar ügyfél, a magyarországi szolgáltatómtól kaptam, aki a Magyar Posta telefonos üzletágából nőtt ki, és egy időben még a Magyar szó is szerepelt a nevében.
Igaz, ma már csak nemzetközi elnevezéssel illeti magát.
És nem ez a legnagyobb baj!
Amit elmesélnék lentebb!
A fenti e-mail érkezésének napján röpke 90 percet töltöttem a cég szolnoki ügyfélszolgálati irodájában. Ami ügyfélbarát módon olyan helyen van, ahol parkoló nincs a közelben, de legalább a kerékpárokat se lehet kulturáltan lerakni. (Ez már csak kukacoskodás!)
Azért mentem, mert előző nap is jártam ott.
A munkámhoz ugyanis nélkülözhetetlen a mobil net, ezért úgynevezett sticket használok. Ami pár napja használhatatlanra lassult.
Előző nap egy munkatárs megnézte, babrált a számítógépén, és mosolyogva visszaadta azzal: csak át kellett valamit állítani, innentől újra repeszteni fog.
Nem repesztett.
Tehát kivártam a több mint egy órát, mert attól féltem, az eszközzel van baj, tehát ott kell majd hagynom.
Másik munkatárshoz kerültem. Nem volt baj az eszközzel. Kiderült, hogy elfogyott a rendelkezésemre álló keret. Vagyis a 7 gigából 4. Mert van még rajta 3 GB, de azt az unióban használhatom. Nem értettem. Minek nekem olyan? Elmagyarázták. Módosították a februárban kötött szerződést, hogy külföldön is tudjak netezni. Küldtek erről levelet vagy sms-t vagy emailt. Ki kérte? Ezt nem kellett kérni, ők így döntöttek.
Ledobta agyam a gépszíjat!
Nekem itthon kell a net, és lehetőleg azonnal. Mit tehetek?
Első verzió. Váltsak magasabb díjcsomagra. Mert akkor itthon is kétszer annyit forgalmazhatok, és külföldön is kétszer annyit nem fogok használni. Persze több mint a dupla árért. Talán nem én vagyok az egyetlen hülye ügyfél, aki ezt nem szerette volna.
Második verzió. Írjak egy levelet - pontosítom: kinyomtatott, postán elküldött írást! A XXI. században egy mobil technológiával foglalkozó cég ügyfeleként a cég ügyfélszolgálatára. Ekkor azért fel kellett tennem a kérdést, hogy valakinek elgurult a gyógyszere, avagy kandi kameráznak, netán az ügyfelek tűrőképességét tesztelik.
Jeleztem: nem levelezek. A munkatárs válasza: nincs más lehetőség. Mire én: akkor örökre az ügyfélszolgálati irodában maradok.
Kiderült, mégsem aknáztunk ki minden lehetőséget. A munkatárs is tud üzenetet írni. Elektronikusat. Igaz csak 160 karaktert. Hát, szöveget húzni és tömöríteni tudok, kezdjük! Nem kellett húznom, simán elfért 500 karakter is arról, hogy nekem nem kell külföldi giga.
Most arra várok, hogy a nagyhatalmú, nagyságos multi elbírálja a kérésemet, és arra használjam az általam fizetett szolgáltatást, amire akarom, amire kell.
És a kalandok itt nem értek véget!
Szögezzük le: a multi olyan, mint a politika. Amíg meg akarnak győzni, mindent megígérnek. Ha már bepaliztak, akkor csak szívsz és tesznek a fejedre. De akivel ezt meg lehet tenni, az meg is érdemli.
Bajnai Zsolt
szerkesztő