[Naplóm]

A 131. cikk után vakáció

2019. június 28.

Az elmúlt fél év legolvasottabb blogSzolnok cikke a Tárházról szóló volt. Mindezzel csak azért bátorkodom előhozakodni, mert folytatva a hagyományokat bő hét hetes nyári szünetre megy az oldal. Azaz a következő hetekben friss anyagok helyett ismétléseket talál a címlapon a kedves olvasó.

Tavaly vagy tavalyelőtt már utaltam rá, hogy a jó idő beköszöntével csökken a blogSzolnok olvasóinak száma. Amit megértek, sőt ösztönözném is a blogSzolnok olvasóit, hogy ha tehetik, ne a világháló böngészésével töltsék az idejüket. Mert bár azt gondolom, élményeket és tudást szolgáltatok, azért mindezek inkább a való világban jönnek szemben. De visszatérve az eredeti gondolathoz: a jó idővel csökkenő olvasottság miatt döntök immár sokadjára úgy, hogy nyári szünetre megy a blogSzolnok. Ami azt jelenti, hogy augusztus 21-ig nem kerül fel új anyag az oldalra, csupán a január óta született írások kerülnek ki különböző válogatásokban a címlapra.

Persze azt gondolom (remélem!), hogy rossz időben, vagy hűvös estéken érdemes ezeket újraolvasni. Köztük például a blogSzolnok elmúlt hat hónapjának tíz legolvasottabb írását. Számomra is meglepő, hogy ilyen listát most először csinálok. A napi olvasottságot ugyan rendszeresen figyelem, de ilyen top listát most állítottam össze először. Bevallva, hogy nagy meglepetések azért nem értek, de persze érdekes.

A legolvasottabb cikk egyértelműen a Felénk rovatban február 12-én megjelent A Tárházban, a Tárházból című írás - egyben galéria is - volt (http://www.blogszolnok.hu/felenk_galeria_a_tarhazban_a_tarhazbol), amit megértek, hiszen keveseknek adatik meg, hogy bejárják azt a különleges épületet. A mai napig hálás vagyok a tulajdonosnak, hogy a tél vége felé beengedett, körbekísért és fotózhattam. Miként történt ez a volt Nemzeti (Vörös Csillag) mozi (http://www.blogszolnok.hu/felenk_galeria_cinema_paradiso_szolnok) és a Nemzeti szálló (http://www.blogszolnok.hu/felenk_galeria_nemzeti_szallo_ma) esetében. Ezek a cikkek szintén csont nélkül jutottak be a tíz legolvasottabb közé. Ami számomra leginkább azt mutatja: érdeklik a szolnokiakat a régóta bezárt, valamiért üresen álló, ám helyben ikonikusnak számító épületek.

A magam részéről kifejezetten örülök, hogy portré interjúk is kiemelt figyelmet kaptak az olvasóktól. Abban mondjuk már az interjú egyeztetésekor biztos voltam, hogy a legendás szolnoki kosarasról, Berkics Lászlóról szóló cikket sokan el fogják olvasni (http://www.blogszolnok.hu/arcok_olykor_meg_felhangzik_hogy_berkics_a_kiraly). Arra azonban csak most csodálkoztam rá, hogy a végül az 1xVolt rovatba került, hasonlóan nagy ívű beszélgetésnek mekkora volt a népszerűsége. Az 3500 és 50 éves közötti leletek című írás (http://www.blogszolnok.hu/1xvolt_3500_es_50_eves_kozotti_leletek) ugyanis egy Kertész Róberttel készült interjú volt, ami a szolnoki vár területén folyó ásatások eredményeit járta körbe. Mindez azt mutatja számomra, hogy a szolnokiakat igenis érdekli a város múltja, még az a része is, ami fotókkal, személyes emlékekkel kevésbé alátámasztható.

A legolvasottabb cikk ugyanis a közelmúlt képes emlékeit összegyűjtő Album című rovatban megjelent Móra a Várkonyiról (http://www.blogszolnok.hu/album_mora_a_varkonyirol_1) című volt, amiben Pogány Gábor Benőtől kapott, alig fél évszázados fotót mutattam be. Persze nyugodtan hozzátehetem, hogy az Album rovat legolvasottabb cikkei a hasonló, tehát az elmúlt öt-hat évtized képeit elemző írások. Illetve általában ezek a cikkek generálják a legtöbb hozzászólást és like-ot a közösségi oldalakon is.

A magam részéről tényleg örülök, hogy a top 10-be a helyi kulturális történésekre reagáló Ajánlom rovatból is befért egy írás. Igaz, ez talán se az írás minőségének, se a képanyagának, se nekem, sokkal inkább magának a bemutatott programnak köszönhető. Ez a cikk a múlt héten, a Tiszavirág Fesztivál első napjáról jelent meg Élő park és fényfestés címmel.

A számokat nézve azon viszont tényleg csodálkozom, hogy a MÁV jegyvásárlásával foglalkozó Utast elriasztó ötlet című írás (http://www.blogszolnok.hu/naplom_utast_elriaszto_otletek) népszerűbb lett, mint sok, a várossal foglalkozó, Napló rovatbeli cikk. Mindebből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy vasutas város vagyunk, illetve sok olvasóm utazik hozzám hasonlóan, rendszeresen vonaton. Annak viszont kifejezetten örülök, hogy az Eszement parkoló (http://www.blogszolnok.hu/felenk_eszement_parkolo_otlet) cikk is befért a tíz legjobb közé. A magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a város jobbításáról, még akár elsőre eszement ötleteken keresztül is, de valamiféle diskurzus legyen. Márpedig az állomás környéki parkolási lehetőségek bővítéséről szóló gondolatmenetem ezt szerette volna szolgálni.

De hát száz szónak, pontosabban újabb 5000 karakternek is egy a vége: az idén megjelent 130 cikk után (azaz heti 5 cikk, összesen körülbelül 450 ezer karakter), a 131. cikkel nyári szabadságra vonulok. Hogy augusztus 21-től, a top 10-be került témákhoz hasonló érdeklődésre számot tartó írásokkal induljon újra a blogSzolnok.

Köszönöm az idei figyelmet. Pihenjenek Önök is!

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Harmincas évek
Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.

Az Album további képei
 
hirdetés BlogSzolnok ANNO - Meg nem valósult álmok

AKB

Hova visz?
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kiszabadított pákászcsónak
A közelmúltban növénygyérítés volt a Millér partján, így láthatóvá vált Nagy Kristóf és Kalmár Sándor éppen negyven éve egy négy méteres fatörzsre helyezett pákászcsónakja. Emlékműve egy olyan világnak, amely a Tisza szabályozásával, nagyjából másfél évszázada tűnt el Szolnok környékéről.

A Szoborpark további képei