Újra a sarok
2022. február 27.
A Gábor Áron tér és a Mártírok út sarkán épült társasházzal - pedig még lakatlan - nem először foglalkozott a blogSzolnok. A Kivert Biztosíték rovatra sokan reagáltak, kivéve az illetékesek. Pedig a hallgatás beleegyezés.
L-N. Barbi: Itt töltöttem a gyermekkoromat. Itt nőttem fel. Ennek a társasháznak a helyén állt vagy 100 évig a családunk háza. Az a ház is ennyire sarokra volt építve. Pontosan ugyanígy, ahogy ez most. Akkor is csak egy ember fért el egyszerre a járdán. Egyszer, ha jól emlékszem, egy teherautó be is jött a sarki szobánkba. Nem az volt a terv, csak elvétette a kanyart.
V-né Margit: Gyalog mentünk ott, döbbenet. Meg kell állni, hogy ne ütközünk a jobbról érkezőkkel. Remélem, aki engedélyezte az építést, naponta megtapasztalja a leírtakat!
N. Krisztina: Pont én is, amikor arra járok, ezt néztem: hogy engedhették meg ezt?
K. Janos: Ott a járdán libasorban lehet csak közlekedni. Hát még, ha a kocsiból pakol be a család a bejárati ajtón keresztül. Ki kell menni az útra. Elképesztő.
T-né N. Györgyi: Nyílván babakocsival ne sétáljunk arra, mert konkrétan az úttestre kell tolni a gyereket. Ez igen!
B. Orsi: Nem szívesen, nyugodt szívvel állnék ki abból a garázsból.
H. Gábor: Ha nagyobb sebességgel fordul az ember, akkor nem számít, hogy kifelé, vagy befelé akarják használni a garázst.
T. István: Elvileg a járdának minimum 1,5 m szélesnek kell lennie. A saroknál szerintem nincs annyi. Azt kell büntetni, aki az engedélyt megadta.
B. András: Csak a lámpaoszlop miatt nem lehetett az útra építeni a ház sarkát, pedig úgy kellett volna. Átellenben, a zebra másik sarkán kell majd egy házat építeni, hasonló stílusban, és akkor természetes módon történik a forgalom lassítása a gyalogátkelőhelynél, és az iskolai átkelő is biztonságosabb lesz. Ez lesz azt etalon a további építkezéseknél.
P. Zsuzsa: Én a garázsajtót a zebrával szembe tettem volna, mennyivel praktikusabb lenne úgy.
N. Julianna: Ó ilyen van a Rákóczi úton. Konkrétan a zebráról áll be. Szomorú hogy a kivitelező erre nem figyelnek
B. János: Szerintem ezt egy kerékpáros írhatta, mivel a járdán kerékpározókat tényleg zavarja a számukra kevésbé belátható kereszteződés. A városban számos ilyen ház van, és nem feltétlen újépítésűek ám. A garázs tényleg gáz.
B. Zoltán: Mert, mi a baj vele?
M. Péter: Szerencsére a mai társasházak olyan gyenge minőségben épülnek, hogy pár év és már bontják is.
H. Tamás: Főleg ezt, amit tavaly -7 fokban betonoztak, falaztak. A garázs még hagyján, de a járda tényleg érdekes kérdés.
P. István: Van az a pénz, amivel elintézték.
L. J-né Erzsébet: Felháborító. Hogy lehet ilyen engedélyt kiadni? Szégyen.
Sz. Anna: Ha van elég pénzed, és a megfelelő helyen megfelelő ismerősöd, akkor semmi sem lehetetlen.
H. Krisztián: Ezrével vannak ilyenek a városban, az országban. Megfelelő vastagságú borítékért bárki, barmit építhet, bárhol IS!
N-né Kati: Történik valami? Semmi. Jót nevetnek a markukba.
K. Annamária: Lassan szétzüllik ez az élhető város. Mintha nem lenne gazdája, az "élelmesebbek" vették át az irányítást. Ott és úgy bontanak - akár pótolhatatlan épületeket is -, vagy építkeznek, vagy hagyják veszni az elkótyavetyélt értékeinket számonkérés, felelősségre vonás nélkül. Nyilvánosság elé citálnám azt a szakhatósági munkatársat, aki aláírását adta, hogy ez itt és így megépülhessen. A szalagvagdosós főszereplőink helyett ezeket az anomáliákat kellene a médiának láttatni.
J. Jakab: Ez a város a társas kőbörtönök városa lett. Rengeteg polgári, műemlék jellegű házat fölvásárolt a tőke, aztán eldózerolták, és hamarosan 8-10 beton kalitkát építettek a helyére, amelyeket kimértek egyenként annyiért, amennyibe került volt műemlék jellegű ház felújítása. Ez a környék zajos, hamarosan majd panaszkodni fognak, nem lehet élni, és pihenni. Ennek az újonnan épített épületnek a garázsába beállni pedig balesetveszély, és szabálytalanságok árán lehet beállni. A zebrát eltehetik a helyéről, de a kanyart nem hiszem, hogy arrébb lehet vinni.
H. László: Amikor megláttam, hogy mennyire belelóg az épület a járdába csak pislogtam. Megértem, hogy nyilván ilyen a porta, biztos vannak érvek, hogy miért lett ilyen. Amúgy persze nagyon szép a ház. De vicc, hogy kihozták az útig, ott a zebra is, na meg az a garázs. Vannak ilyen gyöngyszemek a városban, pl. a mi utcánk, az Aradi. Itt csodájára lehet járni az össze-visszaépült új házaknak. Persze parkoló sehol, járda nyomokban, autók a falig parkolva. Az meg hogy az utca egyirányú? Csak a hab a tortán, hogy napi 100 autó jön szembe tilos irányból. De legalább van havonta egy jó kis csőtörés. Az egész városra jellemző, hogy a társasházak sorra nőnek ki a földből, de nem láttam soha egy új parkolóházat, parkot, teret, vagy a város előtt P+R parkolót épülni. (...) Szerintem ez nem egyedül erre a városra jellemző: fejetlenség, propaganda, önfényezés, káosz. És ez nem fog már változni szerintem. Ilyen lett a világ sajnos.
Azt, hogy közös a felháborodás a Gábor Áron tér és a Mártírok utca sarkán maximálisan a telek szélére kihúzott, járdát szűkítő, a forgalmas zebrához közelítőket veszélyeztető, a belváros felől érkező és jobbra kanyarodókat nehéz helyzetbe hozó új társasház miatt, nem ragoznám tovább. Pedig a minden logikát nélkülöző garázs elhelyezés remek magaslabdákat dobál.
Azonban szeretném jelezni, hogy a közösségi oldalra írt bejegyzéseket ezúttal nemcsak szerkesztve, de szelektálva is közlöm, mert az épületet engedélyezők és a kivitelezésében közreműködők szakmai alkalmatlansága mellett a nagyon gyakoriak az olyan hozzászólások, amelyek a nettó korrupcióra utalnak, meg hogy pénzzel Szolnok bármi elintézhető.
A ?mundér becsülete? érdekében azt gondolom, az illetékeseknek ideje lenne a város nyilvánossága - nem a propaganda felületekre gondolok - elé kiállni, és magyarázattal szolgálni, hogy mindez miért történhetett így. A város főépítészét volt szerencsém egy nyilvános eseményen erről kérdezni, ahol valami olyasmi magyarázatot adott, hogy a Mártírok út vonalvezetése miatt ennek a sarki háznak az elhelyezése így rendben van. A magam részéről azt gondolom, hogy vannak olyan orvosi kezelések is, amelyek beválnak, csak éppen a beteg hal meg.
Szóval puffoghatunk mi, mint szolnoki lakosok. De a legszörnyűbb mégiscsak az az egészben, hogy a választottjaink (például ennek a körzetnek az önkormányzati képviselője), a választottjaink által működtetett hivatal és az ügyben érintett, adófizetői pénzből élő köztisztviselők a fülük botját sem mozdítják. Hallgatnak, miközben a munkahelyükre esik a gyanú árnyéka, a becsületük van veszélyben. Hallgatnak, mert bízhatnak abban, hogy majd egy következő balhé ezt elsodorja. És eszükbe se jut, hogy ezzel micsoda károkat okoznak annak a városnak, amit lehet, hogy ők is szeretnek.
Nem kell, hogy nekem, és a hozzászólóknak legyen igazunk! De ez csak akkor derülhet ki, ha a másik oldal is megszólal.
Bajnai Zsolt
szerkesztő
blogSzolnok