Szobor Park Szolnok



Schwajda emléktábla

2011. szeptember 18.

A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Kispesten született Schwajda György 1973-ban, 30 évesen lett a Szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja, egy interjúban azt állította, a városban is ekkor járt először. Öt évvel később, 1978-ban, mindössze három hónapra az intézmény direktora lett. Akkor közel hét évre búcsút intett a városnak, hogy aztán 1985-ben visszatérjen.

A második igazgatói időszakát (1985-1992) nemcsak fantasztikus előadások - Doktor Zsivágó, Rákóczi tér, Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja - fémjelzik, de a teljesen lepusztult épület felújítása is. Egy évvel a megszépült épület átadása, a máig egyetlen, Szolnokon rendezett Országos Színházi Találkozó után, utódot ajánlva maga helyett, felállt az igazgatói székből.

A nem a tervek szerint sikerült fővárosi, Művész Színházi próbálkozás után, 1995 tavaszán - miután utódja sem a társulattal, sem a várossal nem találta meg a közös hangot - Schwajda visszatért Szolnokra, hogy harmadszor, ezúttal öt évig irányítsa a teátrumot. Utolsó szolnoki éveiben már az új Nemzeti Színház építésén is dolgozott, aminek 2000-2002 között első igazgatója is volt.

Halála előtt a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. Az ottani épület felújításának tervezése közben, 2010. április 19-én, 67 évesen hunyt el.

Nevéhez számtalan színdarab - Bohóc, Csoda, Himnusz, Száz év magány - köthető, de a magyar mozi kedvelői az Indul a bakterház és a Legényanya című filmek alkotójaként is emlékezhetnek rá.

Halála után nem sokkal fát ültettek emlékére a Szigligeti Színház művészei az épület előtt. A fa mellé 2011. szeptember 1-jén, Szolnok Napján került a Kligl Sándor szobrászművész által készített, Schwajda György arcképét megörökítő emléktábla.

A Szegeden élő Kligl Sándor (1945) nem ismeretlen a szolnoki közönség előtt. Ő készítette például a Kossuth téren álló Fiatal pár és a Fiú kutyával című szobrokat is. Legismertebb alkotásainak egyike pedig a Parlament déli kapujával szemben álló Kovács Béla szobor.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Csavargókörútról
Emmus az első világháború utáni konszolidáció kezdetén járt Szolnokon, valószínűleg korabeli turistaként, országjáróként. A fővárosi Lövőház utcába küldött képeslapon látható fotó azonban legalább másfél évtizeddel korábban készült. Amikor a képen felbukkanó fiúcskáknak még sejtelmük se lehetett arról, mi vár rájuk a XX. században.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei