Schwajda emléktábla

2011. szeptember 18.

A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Kispesten született Schwajda György 1973-ban, 30 évesen lett a Szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja, egy interjúban azt állította, a városban is ekkor járt először. Öt évvel később, 1978-ban, mindössze három hónapra az intézmény direktora lett. Akkor közel hét évre búcsút intett a városnak, hogy aztán 1985-ben visszatérjen.

A második igazgatói időszakát (1985-1992) nemcsak fantasztikus előadások - Doktor Zsivágó, Rákóczi tér, Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja - fémjelzik, de a teljesen lepusztult épület felújítása is. Egy évvel a megszépült épület átadása, a máig egyetlen, Szolnokon rendezett Országos Színházi Találkozó után, utódot ajánlva maga helyett, felállt az igazgatói székből.

A nem a tervek szerint sikerült fővárosi, Művész Színházi próbálkozás után, 1995 tavaszán - miután utódja sem a társulattal, sem a várossal nem találta meg a közös hangot - Schwajda visszatért Szolnokra, hogy harmadszor, ezúttal öt évig irányítsa a teátrumot. Utolsó szolnoki éveiben már az új Nemzeti Színház építésén is dolgozott, aminek 2000-2002 között első igazgatója is volt.

Halála előtt a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. Az ottani épület felújításának tervezése közben, 2010. április 19-én, 67 évesen hunyt el.

Nevéhez számtalan színdarab - Bohóc, Csoda, Himnusz, Száz év magány - köthető, de a magyar mozi kedvelői az Indul a bakterház és a Legényanya című filmek alkotójaként is emlékezhetnek rá.

Halála után nem sokkal fát ültettek emlékére a Szigligeti Színház művészei az épület előtt. A fa mellé 2011. szeptember 1-jén, Szolnok Napján került a Kligl Sándor szobrászművész által készített, Schwajda György arcképét megörökítő emléktábla.

A Szegeden élő Kligl Sándor (1945) nem ismeretlen a szolnoki közönség előtt. Ő készítette például a Kossuth téren álló Fiatal pár és a Fiú kutyával című szobrokat is. Legismertebb alkotásainak egyike pedig a Parlament déli kapujával szemben álló Kovács Béla szobor.