Választás harminc éve

Az 1990-ben rendezett első, szabad országgyűlési képviselőválasztáson még két egyéni körzethez tartozott Szolnok, így március 25-én különböző jelöltekre szavazhattak a nagyjából a vasúti töltésen belül, és az azon túl, illetve a Tisza bal partján és az ipartelepek környékén élők. Mindkét körzethez néhány közeli községek is tartozott.

A parlamenti választási rendszer alapjait még a Népköztársaságban rakták le, hiszen a kerekasztal tárgyalások eredményeként kialakított törvényt 1989. október 20-án fogadta el az 1985-ben mandátumot kapott országgyűlés. A hatalmáról lemondó állampárt, a különböző társadalmi szervezetek és a jelentősebb ellenzéki pártok bevonásával jelölték ki egyrészt a 176 egyéni képviselői körzet határait. Másrészt rögzítették, hogy a választók majd úgynevezett területi listákra is szavazhatnak - amiknek az eredménye alapján 152-en szerezhettek mandátumot -, továbbá az egyéni képviselőkre leadott, de végül mandátumot nem eredményező, úgynevezett "töredék" szavazatokat az országos listát állító, és a 4%-os bejutási küszöböt megugrani tudó pártok között oszthatják szét. Ez 58 újabb helyet jelentett a 386 fősre szabott demokratikus parlamentben.

A választások kiírása persze már a Magyar Köztársaság kikiáltása után történt. Igaz, az úgynevezett "4 igenes" népszavazás körüli huzavona, azaz az államfő megválasztásának módjáról szóló döntés miatt ez sokáig húzódott. Végül Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök 1989. december 22-én jelentette be, hogy 1990. március 5-én és április 8-án tartják Magyarországon az országgyűlési választásokat. Merthogy akkor még két fordulót rendeztek. A másodikat azokban a körzetekben kellett megtartani, ahol elsőre senkinek sem sikerült többséget szereznie, azaz a szavazók felének plusz egy főnek a bizalmát megszereznie. Ezeken a helyeken a három legtöbb voksot begyűjtő jelölt indulhatott újra. (Erről majd két hét múlva.)

A 176 egyéni mandátumért 1623-an, azaz átlagosan majdnem mindenütt tízen versengtek. A rengeteg új pártból végül 19-nek sikerült legalább valamelyik megyében vagy a fővárosban területi listát állítania. Tizenegy olyan szervezet volt, amelyiknek hét területi lista állítása révén országos listája is lehetett. Emlékeztetőül érdemes felsorolni ez utóbbiakat, hogy ki-ki saját emlékei vagy tanulmányai alapján felidézhesse, milyen utat jártak be három évtized alatt ezek a pártok: Agrárszövetség (ASZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP), Hazafias Választási Koalíció (HVK), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Vállalkozók Pártja (VP). Természetesen ezeken kívül is voltak még pártok, amelyeknek sikerült jelölteket állítaniuk, amihez az kellett, hogy valaki 750 darabot összegyűjtsön az úgynevezett Ajánlószelvényből, más néven "kopogtató cédulából", amit minden választásra jogosult postán kapott meg.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3-as számú egyéni képviselői körzetben nyolc jelöltnek sikerült összegyűjtenie Szolnokról és például Újszászról a szükséges számú kopogtató cédulákat. Itt indult a Fidesz színeiben Várhegyi Attila, a város későbbi polgármestere, majd a kulturális tárca parlamenti államtitkára, jelenleg a kormánypárt médiaügyekben meghatározó háttérembere. Az SZDSZ jelöltjeként Hortobágyi Zoltán, aki ma az iSzolnok szerkesztője. Az MSZP Dr. Szegedi Károlyt indította, aki aztán a kilencvenes években volt meghatározó alakja a helyi politikának. Az első választás után kormányzópárttá váló kisgazdák Pósta Zsoltot mérettették meg, míg a végül Szolnokon befutó MDF Halász Istvánt indította. Rajtuk kívül volt jelöltje az állampárt utódjának - Nagy Ferenc -, a Hazafias Népfrontból kialakult HVK-nak - Dr. Szóró Magdolna - és az Agrárszövetségnek is, Harasztosi József személyében.

A 4-es, a belvárost is magában foglaló körzetben kicsit nagyobb volt a tülekedés, tizenketten mérettették meg magukat. A Fidesz színeiben Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor szolnoki születésű, és akkor itt is lakó felesége indult. Az SZDSZ a Szigligeti Színház főrendezőjét, Fodor Tamást állította csatasorba. Az MSZP-re Kovács Líbor révén lehetett voksolni, aki négy évvel később a város egyik alpolgármestere lett. Érdekes név volt a listán Cserfalvi József, aki még utána is a város egyik megkerülhetetlen közművelődési szakembere volt, 1990-ben papíron függetlenként, valójában a KISZ utódszervezetének, a DEMISZ-nek a támogatásával indult. Nem lehet megfeledkezni az Agrárszövetség színeiben Dr. Stiegler Károlyról sem, a szolnoki Agroker vezetőjéről. De említsük meg a többieket is: Dinka Tibor (FKGP), Töröcsik Mihály (Magyar Néppárt), Pozderka Jánosné (MSZMP), Pócs Lajos (VP), Kovács Gyuláné dr. (független) és Dr. Fehérvári László (független). És természetesen nem feledkezhetünk meg a későbbi győztesről, az MDF színeiben induló Petronyák Lászlóról.

Az első forduló eredményeit március 27-én, kedden közölte a megyei napilap.

3-as evk: 1. Halász István (MDF) 23,18%; 2. Hortobágyi Zoltán (SZDSZ) 21,71%; 3. Pósta Zsolt (FKGP) 12,21%; 4. Dr. Szegedi Károly (MSZP) 12,01%; 5. Várhegyi Attila (Fidesz) 10,87%; 6. Dr. Szóró Magdolna (HVK) 7,28%; 7. Nagy Ferenc (MSZMP) 6,65%, 8. Harasztosi József (ASZ): 6,05%.

4-es evk: 1. Petronyák László (MDF) 18,27%; 2. Fodor Tamás (SZDSZ) 17,34%; 3. Kovács Líbor (MSZP) 11,51%; 4. Dr. Lévai Anikó (Fidesz) 10,59%; 5. Dinka Tibor (FKGP) 8,96%; 6. Törőcsik Mihály (Magyar Néppárt) 8,73%; 7. Cserfalvi József (független) 5,9%; 8. Pozderka Jánosné (MSZMP) 5,64%; 9. Pócs Lajos (VP) 4,2%; 10. Kovács Gyuláné dr. (független) 3,45%; 11. Dr. Stiegler Károly (ASZ) 3.29%; 12. Dr. Fehérvári László (független) 2,06%.

A 3-as körzetben 58,2%, a 4-esben pedig 62,35% volt a részvételi arány, ami kicsivel maradt el az országos választási hajlandóságtól. A megyei listára leadott szavazatok jól mutatják Szolnok és a többi település különbségét, hisz míg Szolnokon az MDF és az SZDSZ jelöltjei végeztek az első két helyen, addig a megyei szinten a Kisgazdák húzták be a második helyet. A megyei lista eredményei: 1. MDF 21,31%; 2. FKGP 17,7%; 3. SZDSZ 16,46%; 4. MSZP 11,42%; 5. Fidesz 8,4%; 6. Agrárszövetség: 4.87%; 7. MSZMP 5,37%; 8. MSZDP 4,87%; 9. Vállalkozók Pártja: 3,6%; 10, HVK 2.94%; 11. Magyar Néppárt 2.39%.

Mindez azt is jelentette, hogy Szolnokon is szükség volt az első, szabad parlamenti választás második fordulójára, amit 1990. április 8-án tartottak.

(A fekete-fehér illusztrációk a korabeli megyei napilapból származnak)