Album



Lipcsei lap, szolnoki Szentháromság

2019. január 05.

Ez az 1911-ben Szolnokról Budapestre küldött képeslap legalább két dolog miatt is érdekes a számomra. Egyrészt az egyik legjobb felvétel a város főterén egykor álló Szentháromság-szobrunkról. Másrészt bizonyítja, hogy a lipcsei Dr. Trenkler Co. fotósa valamikor 1906 nyarán több felvételt is készíthetett Szolnokról.

Szűk két esztendővel ezelőtt már bemutattam egy Dr. Trenkler Co. cég által 1907-ben kiadott szolnoki képeslapot, amin a Verseghy gimnázium és az előtte lévő park látható. Akkor leírtam, hogy a Würzburgi Egyetemen kémikusként diplomázó Dr. Bruno Trenkler 1894-ben nyitotta meg nyomdáját Lipcsében, ami hamarosan ráállt a képeslapok kiadására. A cég a századfordulóra már egész Németországot behálózta. Tudható a lipcsei vállalatról az is, hogy 1910-re 130 nyomdagépen, hétszáz dolgozóval, milliós nagyságrendben állítottak elő képeslapokat, és a feljegyzések szerint végül 25 ezer különböző anziksz hagyta el a cég műhelyeit. Köztük legalább kétféle szolnoki is. Bár meg merem kockáztatni, hogy a Szolnokot 1906-ban megörökítő fotós nemcsak a főgimnáziumot és a Kossuth teret kapta akkor lencsevégre, de más helyszíneket és épületeket is, amelyek képeslappá lett változatai remélem, előbb-utóbb bekerülnek a gyűjteményembe.

A Szolnok főterét ábrázoló, ugyancsak 1907-es kiadású képeslap abban is hasonlít a fentebb említett főgimnáziumos lapra, hogy a feliratot ezen is javítani kellett. Azért, mert mint a virágmintás takarás alól kibogarászható, a Kossuth végéről elsőre lemaradt a h betű. Ami minden bizonnyal nagy felháborodást váltott volna ki Magyarországon, és talán a képeslap eladását is lehetetlenné tette volna. Jó lenne tudni, hogy vajon a lipcsei központban ki hívta fel erre a hibára a kiadó figyelmét, és vajon került-e forgalomba hibás feliratú képeslap! Merthogy az ilyesmi nem volt ritka akkoriban. Rengeteg olyan szolnoki lapot ismerünk, amelyeken még évtizedekkel az átkeresztelés után is Piacz-térnek nevezik a Kossuth teret, vagy éppen a Baross és a Szapáry utcákat keverték össze a kiadók.

Dr. Trenkler képeslapja azonban nemcsak azért érdekes, mert egy korabeli multi portfoliójában jelent meg - valószínűleg viszonylag nagymennyiségben, hiszen még 1911-ben is forgalomban volt -, hanem azért is, mert megőrizte az egyik legélesebb és legjobb felvételt a Kossuth téren a második világháborúig biztosan álló Szentháromság-szobrunkról. Erről is többször írtam már. Többek között azt, hogy a szobor valamikor a XIX. században került a város piacterére, a Szolnokra többször lesújtó pestis-járványok "emlékére". Egy rövid időszaktól eltekintve az 1940-es évek közepéig biztosan a helyén lehetett, sőt talán csak az úgynevezett 1-es számú irodaház építésekor, az ötvenes évek elején távolíthatták el. Hogy a mellék- és a főalakok hová lettek, jó lenne tudni, mert ma már csak maga az obeliszk pusztul a Belvárosi Nagytemplom tövében. Mindez annak ellenére van így, hogy a magyar városok egyik látványossága a helyi Szentháromság-szobor, gondoljunk akár Sopronra, Kőszegre vagy Győrre.

Ezen az 1906 nyarán készült felvételen jól látható, hogy a szobor a Városháza felé nézett, az obeliszk tetején álló főalak ugyanis a tér középvonalával párhuzamosan tartotta a keresztet. A körülbelül 6-7 méter magas alkotás főalakja alatt még két díszesebb, esetleg fejeket hordozó oszlopfő lehetett, amelyek a ma még meglévő torzóról már hiányoznak. A kép alapján ugyancsak feltételezhetjük, hogy az obeliszk középső részét négy, a sarkokra állított, és így a térre tekintő szent szobrai díszíthették, amelyek lényegében a szélesebb, körülbelül 2,5-3 méter magas talapzaton álltak. Hogy az alsó rész négy oldalán volt-e valamilyen felirat, nem vehető ki. Miként számomra az is kérdéses, hogy az ezen a felvételen még látható kovácsoltvas kerítésnek mi lett a későbbi sorsa: a 68-as obeliszk köré került, vagy annak volt sajátja, netán a Mária-szobrot ma ez veszi körül a Pólya Tibor út végén, avagy egyszerűen eltűnt, mint a szobor alakjai?

De ha már a Kossuth téren járunk 1906 nyarán, akkor gyorsan nézzünk is körbe! Bal oldalon, a fák takarása mögött ott a Városháza, majd a térnek az az oldala bebizonyítja, hogy a felvétel 1907-ben már biztosan nem készülhetett, hiszen még nyoma sincs a Népbank meglehetősen magas épületének (aminek a földszintjén ma papírbolt található). Szemben látjuk a hatvanas évek végén elbontott Steiner-féle házat, előtte az ugyancsak akkoriban eltávolított 68-as obeliszkkel. Jobb oldalon pedig a Magyar Király Szálloda, a ma már ugyancsak nem létező takarékpénztári épület és végül a még egyemeletes könyvtár, azaz a Pénzügyigazgatóság. A tér közepén lévő sokadalom pedig nem egy piaci napra utal, hanem arra, hogy a Szentháromság-szobor és a 68-as obeliszk között található, fedett artézi kúthoz nagyon sokan jártak vízért. Többen különböző kordékkal és kocsikkal, ami egyértelműen arra utal, hogy a város távolabbi pontjaira is a Kossuth térről vitték 1906-ban az egészséges ivóvizet.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Bringa és szecesszió
Ez a feltételezhetően Szigeti Henrik által készített 111 éves fotó nemcsak azért érdekes, mert vadonatúj állapotában mutatja a Szapáry és a Baross utca torkolatából nagyjából 55 éve elbontott szecessziós banképületet, hanem mert talán az első szolnoki, nem műtermi kép, amin kerékpáros látható.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Szoborpark további képei