Album



Lipcsei lap, szolnoki Szentháromság

2019. január 05.

Ez az 1911-ben Szolnokról Budapestre küldött képeslap legalább két dolog miatt is érdekes a számomra. Egyrészt az egyik legjobb felvétel a város főterén egykor álló Szentháromság-szobrunkról. Másrészt bizonyítja, hogy a lipcsei Dr. Trenkler Co. fotósa valamikor 1906 nyarán több felvételt is készíthetett Szolnokról.

Szűk két esztendővel ezelőtt már bemutattam egy Dr. Trenkler Co. cég által 1907-ben kiadott szolnoki képeslapot, amin a Verseghy gimnázium és az előtte lévő park látható. Akkor leírtam, hogy a Würzburgi Egyetemen kémikusként diplomázó Dr. Bruno Trenkler 1894-ben nyitotta meg nyomdáját Lipcsében, ami hamarosan ráállt a képeslapok kiadására. A cég a századfordulóra már egész Németországot behálózta. Tudható a lipcsei vállalatról az is, hogy 1910-re 130 nyomdagépen, hétszáz dolgozóval, milliós nagyságrendben állítottak elő képeslapokat, és a feljegyzések szerint végül 25 ezer különböző anziksz hagyta el a cég műhelyeit. Köztük legalább kétféle szolnoki is. Bár meg merem kockáztatni, hogy a Szolnokot 1906-ban megörökítő fotós nemcsak a főgimnáziumot és a Kossuth teret kapta akkor lencsevégre, de más helyszíneket és épületeket is, amelyek képeslappá lett változatai remélem, előbb-utóbb bekerülnek a gyűjteményembe.

A Szolnok főterét ábrázoló, ugyancsak 1907-es kiadású képeslap abban is hasonlít a fentebb említett főgimnáziumos lapra, hogy a feliratot ezen is javítani kellett. Azért, mert mint a virágmintás takarás alól kibogarászható, a Kossuth végéről elsőre lemaradt a h betű. Ami minden bizonnyal nagy felháborodást váltott volna ki Magyarországon, és talán a képeslap eladását is lehetetlenné tette volna. Jó lenne tudni, hogy vajon a lipcsei központban ki hívta fel erre a hibára a kiadó figyelmét, és vajon került-e forgalomba hibás feliratú képeslap! Merthogy az ilyesmi nem volt ritka akkoriban. Rengeteg olyan szolnoki lapot ismerünk, amelyeken még évtizedekkel az átkeresztelés után is Piacz-térnek nevezik a Kossuth teret, vagy éppen a Baross és a Szapáry utcákat keverték össze a kiadók.

Dr. Trenkler képeslapja azonban nemcsak azért érdekes, mert egy korabeli multi portfoliójában jelent meg - valószínűleg viszonylag nagymennyiségben, hiszen még 1911-ben is forgalomban volt -, hanem azért is, mert megőrizte az egyik legélesebb és legjobb felvételt a Kossuth téren a második világháborúig biztosan álló Szentháromság-szobrunkról. Erről is többször írtam már. Többek között azt, hogy a szobor valamikor a XIX. században került a város piacterére, a Szolnokra többször lesújtó pestis-járványok "emlékére". Egy rövid időszaktól eltekintve az 1940-es évek közepéig biztosan a helyén lehetett, sőt talán csak az úgynevezett 1-es számú irodaház építésekor, az ötvenes évek elején távolíthatták el. Hogy a mellék- és a főalakok hová lettek, jó lenne tudni, mert ma már csak maga az obeliszk pusztul a Belvárosi Nagytemplom tövében. Mindez annak ellenére van így, hogy a magyar városok egyik látványossága a helyi Szentháromság-szobor, gondoljunk akár Sopronra, Kőszegre vagy Győrre.

Ezen az 1906 nyarán készült felvételen jól látható, hogy a szobor a Városháza felé nézett, az obeliszk tetején álló főalak ugyanis a tér középvonalával párhuzamosan tartotta a keresztet. A körülbelül 6-7 méter magas alkotás főalakja alatt még két díszesebb, esetleg fejeket hordozó oszlopfő lehetett, amelyek a ma még meglévő torzóról már hiányoznak. A kép alapján ugyancsak feltételezhetjük, hogy az obeliszk középső részét négy, a sarkokra állított, és így a térre tekintő szent szobrai díszíthették, amelyek lényegében a szélesebb, körülbelül 2,5-3 méter magas talapzaton álltak. Hogy az alsó rész négy oldalán volt-e valamilyen felirat, nem vehető ki. Miként számomra az is kérdéses, hogy az ezen a felvételen még látható kovácsoltvas kerítésnek mi lett a későbbi sorsa: a 68-as obeliszk köré került, vagy annak volt sajátja, netán a Mária-szobrot ma ez veszi körül a Pólya Tibor út végén, avagy egyszerűen eltűnt, mint a szobor alakjai?

De ha már a Kossuth téren járunk 1906 nyarán, akkor gyorsan nézzünk is körbe! Bal oldalon, a fák takarása mögött ott a Városháza, majd a térnek az az oldala bebizonyítja, hogy a felvétel 1907-ben már biztosan nem készülhetett, hiszen még nyoma sincs a Népbank meglehetősen magas épületének (aminek a földszintjén ma papírbolt található). Szemben látjuk a hatvanas évek végén elbontott Steiner-féle házat, előtte az ugyancsak akkoriban eltávolított 68-as obeliszkkel. Jobb oldalon pedig a Magyar Király Szálloda, a ma már ugyancsak nem létező takarékpénztári épület és végül a még egyemeletes könyvtár, azaz a Pénzügyigazgatóság. A tér közepén lévő sokadalom pedig nem egy piaci napra utal, hanem arra, hogy a Szentháromság-szobor és a 68-as obeliszk között található, fedett artézi kúthoz nagyon sokan jártak vízért. Többen különböző kordékkal és kocsikkal, ami egyértelműen arra utal, hogy a város távolabbi pontjaira is a Kossuth térről vitték 1906-ban az egészséges ivóvizet.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok leghíresebb kéménye
Ha festett is a gyárkéményből felszálló füst Szigeti Henrik felvételén, kétség nem férhet ahhoz, hogy a kép 1914. szeptember 20-a, azaz a Szolnoki Cukorgyár Rt. üzemének beindulása után készült. Szűk száz esztendővel a kémény felrobbantása előtt. Persze ez érdekelte legkevésbé e fotót megőrző képeslap feladóját és címzettjét.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei