Felénk

Miért hagyjuk?

2025. június 25.

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?

Nem először hozom példának a Sebes-Körös nagyváradi szakaszát, amelyik úgy tűnik, szinte egész évben ugyanakkora magasságú a városban. Ennek köszönhetően a partján, szinte a víz közelében gyalogút vezet, kicsit fentebb sétány halad, karnyújtásnyira pedig vendéglátóhelyek és rendezvényhelyszínek találhatóak. A Sebes-Körös valóban Nagyvárad része. Nem vagyok vízügyi szakember, nem ismerem az ottani vízjárást, csak azt látom, hogy a belvárosi szakaszon megépített medergátak remekül tartják a folyó szintjét. Ezek nem valami bonyolult műtárgyak, hanem olyan, a mederben keresztbe épített betonfalak, amelyeken a magasabb víz simán átbukik. Mondom, nem értek hozzá, gőzöm sincs a biológiai következményekről, nem tudom, hogyan viselkednek a halak, csak azt látom, hogy a folyó a várossal együtt létezik.

Ehhez képest Szolnoknál a Tisza és a Zagyva olyan szeszélyes vízjárású - vagy volt egykor, ma már inkább állandóan alacsony vízállású -, hogy a szélesen vett medrek és partok semmire sem alkalmasak. Ennek megfelelően mindkét folyót legfeljebb a horgászok használják, olykor felbukkannak rajtuk kishajók, de a többség számára nem sokat adnak hozzá a városi léthez. Biztos, hosszan tudnák sorolni a szakemberek, hogy Szolnoknál miért nem lehet valami állandó - vagy az év nagy részében állandó - vízszintet elérni. Már hallom a környezetvédőket is, hogy miért lenne hiba megbolygatni a folyómedret, és mennyivel előnyösebb az elképesztő vízszintingadozás, a part egyre nagyobb részének az előbukkanása. Sőt, biztosan olyanok is vannak, akik a folyó hajózhatóságát féltik, mert minden évben van pár nap, amikor elvileg egy uszály vagy egy kisebb turistahajó elevickél a Tiszán. Jól van ez így?

Tudom, hogy a Tisza nem hasonlítható össze sem a Sebes Körössel, sem a spanyolországi Toledot érintő Tajo folyóval, aminek vízszintjét ugyancsak medergátakkal próbálják viszonylag egyenletesen tartani. Ugyanakkor nem nagyon tudok azzal mit kezdeni, hogy nálunk minden ilyen vagy hasonló felvetésre csak az a válasz, hogy miért nem lehet megcsinálni. Miért nem lehet egyszer valaminek úgy nekiállni, hogy kifogások helyett megoldásokat keresünk azért, mert szempont, hogy mi lenne az országnak, a városnak, az embereknek a jó. Nem vagyok szakember, de paraszti eszemmel azt gondolom, sem Magyarországnak, sem Szolnoknak, sem nekem, szolnokinak nem jó, ami a Zagyvával és a Tiszával évek óta történik. Hogy csak átfolynak rajtunk. Hogy lassan kiszáradnak. Persze, tudom, globális felmelegedés. De máshol is van, ott mégsem pocsolyásodnak el a folyómedrek.

A sok álmom között van egy olyan is, amelyik a Zagyvát és a Tiszát érinti. A fentiek alapján nem nehéz kitalálni, mi van benne. A visszaduzzasztott folyók Szolnoknál az év nagy részében ugyanolyan magasságúak. Az értelmezhető vízmagasság miatt a folyók partja él, mint Nagyváradon vagy éppen Bázelben. Nem távolról nézik a szolnokiak a folyóikat, hanem szinte a partjukról, ahová lépcsők vezetnek le, amelyek ki vannak építve úgy, hogy az embert, a városlakót is szolgálják. Én azt se bánnám, ha Csongrádnál megépülne az újabb vízlépcső, hiszen a Tisza-tóba se halt bele senki, sőt fél évszázad után hálásak lehetünk, hogy annak idején megépítették.

Tudom, ehhez Szolnok kevés. Ez nemcsak Szolnok és a szolnokiak problémája. De számtalan olyan ügy van, ami nemcsak nekünk és itt fontos. És számtalan olyan ügy lehet, ami azért indul el a megoldás felé, mert a helyiek - akik adófizető és választó állampolgárok is egyben - akarják. A választottjaik pedig ezt megértik, hogy nem gombnyomogató nyugdíjkiegészítés vagy a pártközlöny végrehajtása a helyiek képviselete, hanem szolgálat. És beleállnak és kijárják, ami persze jóval macerásabb, bonyolultabb, mint egymást anyázni a közgyűlésben. De hát a feladatokhoz fel kell nőni, és nem a jelenleg elapadó Tisza vízszintjét kell követni, ami már tényleg a béka sejhaja alatt van! Ha netán Debrecenben beindulnak a hatalmas akkumulátorgyárak, és Szolnok határában is felépül néhány ilyen üzem, akkor még kevesebb víz marad a Tiszában. Tényleg nem értem, miért hagyjuk, hogy így legyen?

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Rémálom
Valamikor a hatvanas évek végén készült egy terv a Baross-Szapáry-Ady utcák által határolt terület beépítésére. A terv csak félig valósult meg. Szerencsére.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelemkönyvünk betonból
A vasútállomás előtti Jubileum tér közepén álló Tanúhegy minden bizonnyal Szolnok legjobban dokumentált köztéri alkotása. Miként talán azt sem túlzás kimondani, hogy ez az a szobrunk, amelyik mérete és helye ellenére a legkevésbé szervesült a város életébe. De talán majd 5 év múlva!

A Szoborpark további képei