Merjünk nagyot álmodni?

Nem szeretném meghazudtolni azon írásomat, amelyben az új szolnoki buszmenetrend pozitívumai mellett tettem le a voksomat, jelezve, hogy az azzal kapcsolatos problémák jelentős része inkább a helyi kommunikációs csatornák nem létezéséből vagy bedugulásából fakad. Be kell azonban vallanom, több év bosszankodása után is csak néhány hete jutottam el addig a kérdésig, hogy mi a fenének kellene történnie ahhoz, hogy az immár egy cégcsoporthoz tartozó MÁV és Volán menetrendjeit valahogy összehangolják. Úgy, hogy a vasúton lassan másfél évtizede érvényben lévő ütemes menetrend szerint Budapest vagy Debrecen és Békéscsaba felől érkező intercity vonatokról leszállva - késés esetén is -, néhány percen belüli buszcsatlakozást találjon a Szolnokon élő vagy ide érkező a Jubileum téren. Azaz, ha 19.38 kor érkezik Pest felől az IC, akkor a 7-es és a 6Y-os buszok nem 19.40-kor, egymás seggébe bújva el a Jubileum teret, ráadásul 6Y esetében egy utassal a fedélzeten.

Tudom, hogy Kelet-Európában élünk, és bennünket Muhi és Mohács óta minden csak súlyt, de ha már mindezek mellett a világ legokosabb nemzete vagyunk, nem lehetne olykor gondolkodni is? Jó, mondjuk a gondolkodás is félremehet tapasztalat, jobbító szándék, helyismeret nélkül. Közösségi közlekedésről szerintem nem lehet szolgálati autókban urizálva gondolkodni. Az, aki csak az állami Superb vagy Passat - a NER Volgái - ablakaiból látott buszt meg vonatot, annak halvány segéd fogalma sincs az egészről. És annak sem, aki a jobbító szándékot csak forint-fillér alapon tudja értelmezni, azaz a közösségi közlekedés kerüljön minél kevesebbe, de annak is a nagyrésze a csókosokhoz kerüljön. Továbbá felejtsük már el, hogy a szolnoki közösségi közlekedés menetrendjét pesti irodákban lehet kitalálni, leginkább a korábbi menetrendkönyvek és térképek alapján. (A helyi Volánosok szerint ez most így töretént.)

Tényleg, az ember már eljutott a Holdra. Épített atomtengeralattjárót. Sőt vannak, akik élő emberek agyába is babrálnak gyógyító szándékkal. Tehát, ha ennyire összetett és bonyolult dolgokat már sikerült megoldani az emberiségnek, akkor nem lehetne kísérletet tenni a MÁV és a Volán menetrendjeinek az összefésülésére? Nem muszáj azért, mert ezek a társaságok az adóforintjainkból működnek, és elvileg szolgáltatnak, lehet csupán érdekes problémamegoldás okán is. Mert tényleg, milyen lenne, ha a GPS és a számítógépek korában a szolnoki belvároson át közlekedő autóbuszok - amelyek negyven éve is nagyjából ugyanakkor indultak, mint az új menetrendben - az IC-khez igazodnának, még akkor is, ha azok késnek? (Ha sokat késnek, akkor egy következő busz is várhat rájuk.) Sőt, esetleg olyannal is lehetne próbálkozni, hogy a romos vasútállomás peronján már tájékoztatjuk az utasokat, hogy melyik buszokkal tud a város különböző pontjaira eljutni, és hány perce van az indulásig. (Lehet, hogy sci-fit kellene inkább írnom, ilyen hülye álmok helyett?)

Tudom, ma Magyarország urai úgy gondolkodnak, hogy a lecsúszottak használják a közösségi közlekedést, és már a nép egyszerű fiainak, az országgyűlési képviselőknek is derogál a busz meg a vonat. A magam részéről viszont azt gondolom, hogy azokban az országokban, amelyeket én példának állítanék magunk elé, a buszt és a vonatot azok használják, akiknek van egy kis sütnivalójuk, és nemcsak szlogenek szintjén gondolnak a következő generációkra. Hihetetlennek tűnhet, de azon országok többségében - Hofit idézve - a vonatok nemcsak pontosan jönnek, de mennek is. Persze ott nem olyan okosak, mint itt.

Mondhatják, hogy privatizálok. (Ha emlékeznek még ennek a szónak egy régi jelentésére.) Azaz a magánügyemet közügynek próbálom beállítani a nyilvánosságon keresztül. Lebuktam. Tényleg nagyon szeretném, hogy este hazaérve Szolnokra, ne az orrom előtt menjen el üresen a 6Y-on, vagy csak integetni tudjak valamelyik 7-es vagy 8-as busznak, amelyeknek tényleg semmibe se került volna megvárni a befutó IC-t. Ráadásul a Szabadság térig simán behoznák a menetrendet, és a későbbi megállókban is kevesebben bosszankodnának, hogy a busz előbb ment el, mint a menetrend ígérte.

Ja! Bocsánat. Magyarország jobban teljesít. Nálunk a busz megelőzi a menetrendjét. Hát, akkor nem szóltam.

(A fotók csak illusztrációk, a blogSzolnok archívumából valók, nem frissek!)