Szobor Park Szolnok



Százból egy Szolnokon

2019. december 16.

A Szolnoki Vasútállomás főbejáratánál, kis túlzással a szolnoki Baross utca végén, 1998 óta látható Baross Gábor emléktáblája. Senki ne lepődjön meg, ha az országban és a Monarchia egykori területén ugyanezzel a domborművel találkozik. Közel száz készült belőle.

Szinte naponta találkozom Baross Gábor (1848-1892), az Osztrák-Magyar Monarchia "vasminiszternek" nevezett szakpolitikusának emléktáblájával a Szolnoki Vasútállomás főbejáratánál, az ajtók közötti, műkővel borított oszlopon. Eltartott azonban egy ideig, amire sikerült rábukkannom, hogy ki és mikor helyezhette ide a minisztert profilból ábrázoló, vasból készült táblát. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor kiderült, hogy az egyébként tetszetős kis tábla nem szolnoki különlegesség. Az ország és az egykori Monarchia területén közel száz darabot - egy helyen 95 szerepel - helyeztek ki 1998 környékén. Tehát senki se lepődjön meg, ha máshol is "ráköszön a vasminiszter".

Aki egyébként vitán felül megérdemli, hogy Kossuth és Petőfi után talán a legtöbb közterületet nevezték el róla az országban. Ennek a nagyszériás emléktáblának köszönhetően pedig talán a "legtöbb köztéri műalkotás témája" versenyben is ott lehet a top 10-ben. A felvidéki nemesi családban született Baross Gábor ugyanis alig egy évtizedes szakminiszteri pályafutása alatt alapjaiban változtatta meg a Monarchia közlekedését, kereskedelmét és így gazdaságát is. Az alapjaiban kifejezés itt úgy értendő, hogy 1883 - amikor államtitkár lett - és 1892 - amikor 44 évesen meghalt - között eltelt évek alatt olyat alkotott, amit a vasút és a posta területén a mai napig használunk. Nevéhez nemcsak a MÁV naggyá tétele, a vasúti utazás és szállítás hétköznapivá tétele, a postai és távírdai szolgáltatás reformja, a dunai hajózás átalakítása, a fiumei kikötő megépítése fűződik, hanem például a postatisztképzés is. Köszönhetően annak, hogy miután Tisza Kálám európai tanulmányútra küldte, úgy tért haza, hogy a kiegyezés továbbvitele és sikere elképzelhetetlen az infrastruktúra és a gazdaság fejlesztése nélkül. Talán nem túlzás azt mondani: ha nincs Baross Gábor, nincs a Monarchia gazdasági sikere, és nincs Szolnok első aranykora sem.

Nem véletlen, hogy Baross Gábor halála után nem sokkal már a nevét viselte a Szolnok főterét és a vasútállomást összekötő utca. Miként az sem, hogy ezt a nevet a rendszerváltás után vissza is kapta a közterület, és azóta iskola és nyugdíjas klub is viseli a nevét. A Szolnoki Vasútállomáson látható emléktábla alapján nem mondom, hogy nincs bennem egy kis keserűség. Mert Baross Gábor talán többet érdemelne Szolnokon, mint egy szériában gyártott emléktáblát.

Az állomás bejáratánál lévő vas domborművet a Baross Gábor-emlékév (1998) programjának részeként a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány és/vagy a Baross Gábor Emlékbizottság készíttette. Az és/vagy indoka, hogy az azonos táblákról elérhető leírásoknál sokféle magyarázat szerepel arra vonatkozóan, kinek az ötlete volt a tábla, és ki finanszírozta az elkészítését. A legérdekesebb ezek között a tiszaderzsi eset, amiről az jelent meg a megyei napilapban, hogy helyi kezdeményezés és gyűjtés eredményeként került a Baross utca elejére. Holott a táblák egy ifjú iparművészeknek kiírt pályázat révén született, a Rába öntödéjében készült, majd került minden olyan településre, ahol Baross Gábor nevét viselő közterület vagy intézmény található.

Csányi Szabolcs egyébként a későbbiekben nem, mint szobrász, hanem nagyon fontos restaurátor vetette észre magát. Munkásságának eredményei nemcsak a Várkert Bazárban, de a fővárosi Kossuth téren és számtalan, az utóbbi években felújított köztéren tetten érhető.

A Szolnokon is látható emléktáblából került például Lévára, ahol Baross 1857-1861 között tanult. Továbbá Fiúméba (Rijekába), a Transadria nemzetközi szállítmányozási cég irodájának a falára, merthogy Baross a város díszpolgára is volt, a Budapest-Fiume vasút és a kikötő megépíttetése miatt. De van a táblából Záhonyban, Kisvárdán, Békéscsabán, Kecskeméten, Ráckevén, Orosházán, Tokajban, Balatonalmádiban, de inkább nem is sorolom. Érdekes az Apostagon található tábla sorsa, amit a helyiek mentettek meg a néhai állomásról, amit a vonal bezárása után felszámoltak. Igaz, ez legalább megvan, nem úgy, mint a parasznyai, ami az egykori Baross Gábor iskola falán volt, ám miután az egyház átvette az intézményt és nevet az váltott, a tábla eltűnt.

A szolnoki Baross Gábor emléktáblát talán nem fenyegeti ilyen veszély, bár ha egyszer elkezdődik a vasútállomás rekonstrukciója, érdemes lesz rá figyelni. Amire talán a legalkalmasabb a Baross Gábor Nyugdíjas Klub lehet, akik minden évben megkoszorúzzák névadójuk szolnoki emléktábláját születésének évfordulóján

(A nem szolnoki kép a fiumei táblát mutatja a Kozterkep.hu felvételén.)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Üdvözlet Saroltának
Mit kereshetett Szolnokon 1900. június 28-án az az öt fiatalember - közülük legalább hárman valamilyen doktorok -, akik fontosnak tartották, hogy közös képeslapon küldjék üdvötletüket Térey Sarolta kisasszonynak. Mit szólhatott ehhez a mama?

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kisherceg és a róka
Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Szoborpark további képei