Felénk

Hol sírjaikra... borulhatunk

2018. november 08.

Bár nem szokás Szolnokon az első világháború befejezésére emlékezni, november 11-én mégis több helyen tiszteleghetünk a száz évvel ezelőtt véget ért világégésre és áldozataira. Miközben akár az egy évszázad alatt eltűnt, szolnoki emlékhelyeket is felidézhetjük.

A Bojtos Gábor történésszel készült tegnapi interjúban olvasható, hogy a nagyháború áldozatainak emlékére először 1915-ben, halottak napján állítottak ideiglenes emlékművet a szolnoki katolikus temetőben. Három évvel később, 1918. augusztus 20-án - azaz alig két és fél hónappal a harcok befejezése előtt - a városban elpusztult orosz hadifoglyok kaptak mementót, amit idén Boros Zoltán, városi főkertésznek köszönhetőn helyreállítottak. Mint a Magyar Nemzeti Levéltár szolnoki intézményének munkatársa elmondta: az első, háború utáni szolnoki emlékhely az Újvárosi Iskolában 1921-ben leleplezett Viszlay Ernő arcképes táblája volt, ami azonban már nincs meg.

A mából nézve talán meglepő lehet, hogy nem ez az egyetlen első világháborús emlékhely Szolnokon, amely az elmúlt száz évben megsemmisült. Nincs már a helyén, a Megyeházán az a tábla, amely a császári és királyi 13. jászkun huszárezred elesettjei és a vármegye hősi halált halt főispánja, Horthy Szabolcs (1873-1914) előtt tisztelgett. A táblát 1925-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel, majd valószínűleg két évtizeddel később, 1945-ben távolították el. Ugyanekkor szüntették meg az egykori főispánra emlékeztető park elnevezést is a Verseghy gimnázium előtt.

Az eltűnt szolnoki emlékművek közé sorolható a Tiszai Evezős Egylet 1931-ben felavatott szobra, ami a sportegyesület torkolatnál lévő székházában emlékeztetett hét elesett sporttársra. Egy évvel később került a Baross utcai polgári fiúiskola falára egy 29 nevet tartalmazó tábla, ami valószínűleg a második világháborúban sérült meg, és miután rendőrség lett az épületből, senkinek sem jutott eszébe visszahelyezni. Mindezek mellett Bojtos Gábor említést tett a szolnoki zsidó hitközség Nagytemplomban elhelyezett emléktáblájáról, illetve az izraelita temetőbe került emlékoszlopáról, valamint Martinelli Jenő 1929-ben, a római katolikus temetőben avatott, hét turulos emlékművéről, ami mára ugyancsak eltűnt.

A szolnoki temetőben azonban leróhatjuk kegyeletünket a 100 évvel ezelőtt befejeződött háború áldozatai előtt. Az 1915-ben Zombory Lajos kezdeményezésére ideiglenesen állított emlékmű helyett 1924-ben egy régi kő feszületet állítottak, ami körül 2003-ban tíz nemzet katonáira utaló emlékhelyet alakítottak ki. A Béke utcai református temetőben pedig arra a körülbelül hetven sírra tehetünk virágot, amelyek alatt legalább száz, 1915 és 1918 között, Szolnokon elhunyt ismert és ismeretlen katona nyugszik. (Erről a temetőről 2016-ban a blogSzolnok Felénk rovatában írtam.)

Természetesen vannak megmenekült és megmentett emlékhelyek is Szolnokon. A legrégebbi, ma is az eredeti helyén, leginkább eredeti formájában megmaradt emléktábla a Szapáry úton, az ipartestület gyönyörű épületében található. Ezt 1927-ben állíttatta a szolnoki ipartestület, hogy így adózzon a háborúban elesett 11 tagtársa - mindenkinek a neve mellett szerepel, hogy minek a mestere - emléke előtt. Persze lehetséges, hogy az elsőség a szandaszőlősi katolikus templom bejárata melletti táblát illeti, amely az utolsó sora szerint 1922-ben készült, viszont 2002-ben újították fel. Ezen huszonkilenc, feltételezhetően a templomhoz és így a háború alatt éppen nem önálló Szandához köthető férfi neve szerepel. A táblát két dolog teszi igazán megrázóvá: az egymás alatt szereplő id. és ifj. Picman József - feltételezhetően apa és fia -, illetve a "Gondoljatok árváinkra!" felirat.

A bíróság épületében is található két - részben - az első világháború áldozataira emlékeztető tábla, amelyeket 2015-ben avattak fel ismét. Az egyiket 1921-ben a hősi halált halt bírósági tisztviselőknek, illetve az 1919-es proletárdiktatúra mártírjainak állították. A másikat pedig egy évvel később a háborúban elesett, az 1919-es tanácsköztársaság idején, illetve "Szolnok lövetése" (az 1919-es román ostrom) alatt elhunyt ügyvédeknek. Ez a két tábla már utal arra a narratívára is, amely a háborút, vagy legalábbis annak elvesztését, a tanácsköztársaság és a Trianon okozta traumát egy történelmi kontextusban kezeli.

Ugyancsak érdekes összefüggéseket mutat az úgynevezett 68-as obeliszk, ami a rajta lévő egyik tábla miatt szintén tekinthető első világháborús emlékműnek. Magát az oszlopot 1872-ben állították fel Szolnok főterén - akkor még nem viselte Kossuth nevét -, hogy emléket állítsanak a város "házi ezredének", illetve az 1866-os porosz-osztrák háborúban elesett 68-asoknak. A második tábla 1879-ben, az egy évvel korábbi boszniai háború miatt került az oldalára, míg a harmadikat, az 1914-18-ra emlékezőt a már nem létező 68-asok veteránjai helyezték el az 1930-as években. Igaz, akkor még a Kossuth téren állt az emlékmű, amit csak a hatvanas évek elején telepítettek át az Eötvös téri víztorony tövébe (A cikk első képe).

Szolnok legismertebb első világháborús emlékműve természetesen a Tiszai hajósok terén álló Hősök szobra. Szentgyörgyi István 1926-ban felavatott alkotásának történetéről a blogSzolnok Szobor Park Szolnok (SZPSZ) rovatában részletesen olvashatnak. Itt most csak annyit emelnék ki, hogy a kétalakos alkotás eredetileg az SZTK előtt, a mai Hősök, az avatáskor még Tisza István téren állt. A második világháború végén szerencsére megkegyelmeztek neki - mint a fentebb említett táblák mutatják, más sorsra is juthatott volna -, és áthelyezték a Tiszai hajósok terére. Ahol közel hat és fél évtizeden keresztül, nem sokat háborgatva állt, mígnem a gyaloghíd építése méltó környezetbe helyezte. Az más kérdés, hogy illő dolog volt-e a második világháború évszámait is rávésni.

Persze azon is lehetne lamentálni, hogy lenne-e oka és helye újabb világháborús emlékhelyeknek a városban. A magam részéről egyet mindenképp felvetnék. A szolnoki vasútállomáson állítanék emléket annak a sok-sok százezer ismeretlen, soknemzetiségű katonának, akik az első világháború frontjaira indulva, onnan érkezve, vagy éppen hadifogolyként szándékuk ellenére megfordultak a városban.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Épül a Tisza
A mellékelt fotó 1927 nyarán vagy kora őszén készülhetett. A fotós valahol a Tisza Szálló mai bejáratánál állíthatta fel masináját.

Az Album további képei
 

AKB

Szomorú padok
Szerintem senki sem tudja, hány pad lehet Szolnok közterületein. Így arról se lehet pontos információ senkinél, hogy a kihelyezett padok közül jelenleg hány alkalmatlan arra, amire szánták. Arról meg pláne, mi lesz a sorsuk. Meddig hirdetik a nemtörődömséget, a gazdátlanságot? Avagy mikor jut valakinek az eszébe, hogy felújítsa ezeket a szomorú, feladatukra alkalmatlan padokat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fiú rossz helyen
A Megyeháza és Technika Háza között lassan öt évtizede gubbaszt egy kő kisfiú. Sokáig újságosbódé takarta, és ma sem szívderítő a környéke. A vicces fiatalok azonban egy ideje leszoktak arról, hogy hétvégenként megfordítsák. Az alkotásnál érdekesebb az alkotója.

A Szoborpark további képei