Album



Serénykedés a Kossuth téren

2016. április 02.

Amennyiben ennek a fotónak a hátuljára helyes dátumot írt az ismeretlen fotós - és miért ne tette volna -, akkor két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, hogy Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékművét csak 1963-ban állították fel. A másik pedig, hogy a 77 lakásos társasház előbb készült el, mint az úgynevezett Fradi-ház a Kossuth téren.

Ha alaposan szemügyre vesszük ennek a fotónak a középső részét, azaz a korabeli Kossuth tér közepét, akkor láthatjuk, hogy a teret 1990-ig meghatározó Munkásmozgalmi emlékmű még becsomagolva áll a talapzatán. Korábbi fotók és képeslapok alapján tudható, hogy maga a fehér márvánnyal borított talapzat már 1961-ben a térre kerültek, és talán a stilizált csillagokban végződő zászlórudak is előbb álltak ott, mint a szobor. Az emlékmű két oldaláról a szökőkutak is hiányoztak a korábbi felvételeken, tehát e fotó alapján azt is kijelenthetjük, hogy azok Kovács Ferenc szobrával lehettek egyidősek.

A képet nézegetve azt feltételezem, hogy a szobor elkészülte és helyére emelése után vált sürgőssé környezetének a kialakítása. Azon a bizonyos tavaszi hétköznapon, amikor az ismeretlen fotós a Néplap székház valamelyik emeleti ablakából elkészítette ezt a képet, rendkívül serény munka folyt ugyanis a Kossuth téren. A darus autó éppen valamit beemelt a Múzeum bejáratához közelebbi szökőkútba, aminek mintha még hiányozna a díszkő pereme. A másik kút káváját viszont már rakta a mester, miközben a köveket az akkor még álló Takarékpénztári épület előtt vágták a segédek. A különösebben nem lekerített építési területen készült a járda, talán az út is, miközben a munkát még lovas kocsik és taligák segítették.

A kora tavaszi időpont alapján azt feltételezném, hogy a Kossuth tér akkori átalakítását április 4-ére szerették volna befejezni. Azonban, ha ez így van, akkor mégiscsak előfordulhat, hogy a fotós rosszul jegyezte fel a kép keletkezésének dátumát. Mert azért az bátor dolog lett volna, hogy két-három nappal a korabeli ünnep előtt még így néz ki a tér. Tehát vagy márciusi a felvétel, vagy Kovács Ferenc, a Kádár-kori Szolnok emblémájává váló szobrát nem "felszabadulásunk" ünnepén, hanem teszem azt május 1-jén avatták fel.

A képet nézve azt is meg kell állapítanom, hogy a Kossuth tér első, a Megyei Tervező Vállalat által megálmodott és felépített modern társasház a Városháza - akkor Tanácsháza - és a Sztár - akkor Tisztiklub - között álló 77 lakásos épület. Ami logikusnak is tűnik, hiszen a Magyar utca végén álló földszintes házak eltüntetése lehetett a legsürgetőbb az újraálmodott tér esetében. Majd következhetett a Fradi-ház, aminek építése e fotó készítésekor már zajlottak, hiszen a Steiner Jakab és fiai féle ház mögött darut és félig kész épületvázat láthatunk. Ekkor már nyilvánvaló lehetett az is, hogy a Steiner házat előbb-utóbb le fogják bontani, hiszen a színház jegypénztárának is otthont adó társasház csak így érvényesülhetett, illetve ez kellett ahhoz, hogy a Munkásmozgalmi emlékmű a tér középpontjába kerüljön.

(Köszönet a fotóért Papp Bélának)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Autók, lapok, reklámok
Csak egy "történelmi" helyszínt, egy bontásra ítélt épületet akart megörökíteni a korabeli fotós a Kindlovits-bazár valamelyik emeleti ablakából. Ám sikerült hátra hagynia egy pillanatot Szolnokról, a hetvenes évek elejéről, a mai Baross útról, ami akkor még Beloiannisz volt, és már csak egy évig nézett ki így.

Az Album további képei
 

AKB

Szeméttároló oszlop
Tény, hogy így legalább nem fújja szét a szél a szemetet. Az is elvitathatatlan, hogy aki a villanyoszlop nyílásába betömte az üres PET palackokat meg a kukorica konzerv dobozát, annak legalább eszébe jutott: valamit kezdeni kellene a hobbija során keletkezett szeméttel. De, ha már a vízparttól az útig elvitte, nem lehetett volna egy kukáig vagy hazáig? A villanyoszlopokat ritkán ürítik a kukások. Mi lesz ezzel a szeméttel? Már más gondja.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei