[Ajánlom]

Mi történt két felvonás alatt?

2017. október 09.

Annak ellenére, hogy olyanok, mintha kézifékkel kellene száguldaniuk, Harna Péter, Jankovics Anna és Ónodi Gábor menti a szolnoki Fekete Pétert, aminek lett volna esélye, hogy a bemutató óta minden szolnoki cipőbolti tanuló dúdolja a dalait. De mi történt az első és a harmadik felvonás között?

Nehéz viszonylag objektívnek maradni egy olyan bemutató kapcsán, ami szerintem a magyar, zenés színpadi művek egyik legjobbikából készült. A hazai színházi irodalom legnagyobbjai között tartom számon Eisemann Mihályt, Zágon Istvánt, Békeffi Istvánt és Kellér Dezsőt, akiknek a dalait azok is ismerik - megkockáztatom, vidámabb baráti eseményeken éneklik is -, akik egyébként soha sem látták a Fekete Pétert, nem hallották a honi színjátszás néhai bölényeit vagy nem ismerik a Budapest Bár feldolgozásait. Vessenek meg érte, de a Fekete Péter egy olyan zenés darab, amit időről időre elő lehet, és elő is kell venni! Vártam a szolnoki premiert.

A fentiek miatt talán érthető, hogy van néhány Fekete Péter előadás az emlékeim között. Pár éve a Madách Színházban láttam Kovács Patríciával és Magyar Attilával, a kilencvenes években pedig vagy ötször néztem meg a Vígszínházban Eszenyi Enikővel és Rudolf Péterrel. Ez utóbbiban Chineau úr szerepét - egyébként parádésan - az a Méhes László játszotta, aki a mostani szolnoki bemutató rendezését vállalta. Tudom, nem szerencsés, de megkerülhetetlen korábbi előadások emlékével beülni egy bemutatóra. Féltem is a szolnoki bemutatótól.

Ami kifejezetten jól indult. Az első felvonás ugyanis egyértelműen Jankovics Annáé, aki nemcsak játékával és mozgásával, de "leestem a székről" hangjával is méltó Colette szerepére. Nem szégyen kimondani, hogy a címszerepet alakító Harna Péter - aki számomra egy egészen új és a korábbi emlékeket elhomályosító Pierre-t, azaz Fekete Pétert formált - csak másodhegedűs, miként a jóval többre érdemes Ónodi Gábor is csak untermanja a két főhősnek. Akik ismét elképesztően szép kosztümökben játszhatnak egy elsőre batár nehéznek tűnő díszletben. Ami aztán egy nagyon ügyes selfieszközként is funkcionálni kezd. Mindez egészen ellágyított. Elkezdtem élvezni a szolnoki premiert.

Ám ez a második felvonásban mindez lassan alábbhagyott. Annak ellenére, hogy Harna, Jankovics és Ónodi kötőféken is mentették, amit lehetett, Barabás Botondnak kifejezetten jót tesznek a múló évek, ráadásul néha parádés mozgásokat enged meg magának, Gombos Judit pedig újra bebizonyítja, hogy bármit, de tényleg bármit képes eljátszani. Esküszöm, ha azt adnák neki feladatul, akkor játssza el a Fekete Péter valamennyi szerepét - legyen férfi vagy nő - képes lenne kiválóan megoldani. Ám itt nagyjából meg is állhatunk. Mert a második felvonásban elkezdődik az alibizés. A kivonulás, bevonulás, a dalok revübe illő - a történetmesélésből kilógó - előadása, és a díszlet is meghalt. Csak kapkodtam a fejemet, hogy mi történik a szolnoki Fekete Péterrel.

Aztán a harmadik felvonás beviszi az utolsó gyomrost. Rapid módon. Nem törődve azzal, hogy mégiscsak itt kellene kifejlődnie a történetnek, megoldódnia a mesének. Minimális játék, aztán értelmetlen - és szerintem a színészeket is megalázó - ökörködés egy asztalon. És úgy ér véget az egész, mintha valaki az órájára nézett volna, hogy megy az utolsó busz, húzzunk haza a fenébe. Mintha az első és a harmadik felvonást nem ugyanaz az ember rendezte volna. Amit komoly gyanúvá érlel, hogy a szolnoki premierek történetében először fordult elő olyasmi, hogy a tapsrendnél a rendező nem jelent meg a színpadon. Mi a fene történt a szolnoki Fekete Péterrel?

(A felvételek a Szigligeti Színház honlapjáról valók.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az aranykor üzenete
Úgy képzelem, hogy nagyságos Dumtsa Sándor dohánybeváltó felügyelő úr az 1911-es év nyarán, feleségével néhány hétre az ausztriai Karlsbadba ment pihenni. Gyermeküket pedig a rokonokra bízták, aki a Református templomot ábrázoló lapon írt nekik először.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Mire lenne még jó?
Mármint a Tisza-part mellvédje. Azon kívül, hogy alacsony értelmi szinten lévők primitív önkifejezési felületként használják egyre több helyen, nulla kockázat mellett. Meg, mint a Tisza szálló előtt látható, már hirdetési oszlopként is funkcionál. Kit zavar? Mikor lesz belőle piszoár - csak a megfelelő oldalra kell állni -, szeméttároló, kutya- és/vagy madáretető, ruhaszárító, esetleg bontott anyag? Mert úgy tűnik, Szolnok legszebb sétányával azt lehet csinálni, amit az úri közönség akar.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

49 éves Diáklány
Sokáig azt hittem, hogy Ápolónő vagy Nővérke a címe ennek a szobornak. Minden bizonnyal azért, mert felállításakor és még utána évtizedekig egy olyan iskola előtt állt, amelyik leginkább az egészségügyi képzéséről volt ismert és híres. Lehet, hogy a következő nemzedék valamilyen egyházi névvel illeti majd?

A Szoborpark további képei