[Ajánlom]

Rólunk rajzolt doku

2024. április 02.

Kinyíltak a határok, de sokunknak üres volt a pénztárcája. A rendszerváltás meg a következő évek személyes történelmeinek egyik nagy ellentmondása. Számomra csak Csáki László egészestés, rajzolt "dokumentumfilmjéből" derült ki, hogy sokaknak a Kék Pelikán jelentette a megoldást.

A rendszerváltás utáni évekre úgy emlékszem, mindenki utazni akart, és általában valahogy meg is oldotta, hogy mehessen. Merthogy pótolni akartuk mindazt, ami a vasfüggöny létezéséig csak keveseknek, és nekik is csak ritkán adatott meg. Ma már talán felfoghatatlan állapotú buszokon, túlhajszolt sofőrökkel, elképesztő mennyiségű kilométereket tettünk meg, vagy éppen kihoztuk a maximumot a valutakeretből, a feketén vett márkákból és a merkúros Zsigákból. A vonatozást viszonylag kevesen választották, mert elképesztően drága volt. Vagy, mert csak Pesten és az egyetemisták körében voltak ismertek a költségkímélő, alternatív megoldások. A Kék Pelikán indigó alkalmazásával "okosban" készülő nemzetközi jegyekről Csáki László rajzfilmje kapcsán hallottam először. Minden bizonnyal azért, mert ez az "üzletág" nem a nagy vagyonok megalapozásáról, hanem tényleg az utazásról, a hasonszőrűek kisegítéséről szólt.

Csáki László forgatókönyvíró és rendező saját bevallása szerint maga is használt Kék Pelikánnal készült, külföldre szóló vonatjegyet. Aztán évtizedekkel később eszébe jutott, hogy filmet készítene a dologról, amihez megkereste az egykori "jegydílereit", akik felidézték a kilencvenes évek elején-közepén indult "okosságot". Csáki pedig ezekre a szövegekre alapozva az egészből egy olyan zseniális rajzfilmet készített - szűk tíz év alatt -, amiről éppúgy túlzás dokumentumfilmként, mint játékfilmként beszélni, ám hogy szórakoztató, az egészen biztos. Sőt, nyugodt szívvel kijelentem, az utóbbi évek egyik legjobb, a rendszerváltásról szóló magyar film. Mert miközben rajzban is pontosan idézi a kort, kedves és szívmelengető sztori, amilyenek vagy hasonlóak szinte mindenkivel történtek.

Nem vagyok rajzfilm rajongó. A Kék pelikán esetében viszont talán a második másodpercben elfelejtettem, hogy nem élőszereplős filmen pörög előttem a három srác története, akik először csak a saját utazásukat akarták olcsóbbá tenni, de végül "rendszert" teremtettek. A sztori nagyon szépen végig veszi, hogy a rendszerváltás utáni években mi volt a nyugati utazás jelentősége, miként azt is, hogyan lehetett a MÁV nemzetközi jegyeit megbucherálni. Egyszerűen zseniális, hogy a három srác megrajzolt figurája mellett a vasúttársaság szakértője éppúgy megjelenik, mint az ügyet végül felgöngyölítő nyomozó. És az egésznek parádés körítést ad a kilencvenes évek Budapestjének megrajzolt miliője utcarészletekkel és figurákkal. Egyszerűen minden percében szerethető és szórakoztató.

Csak azt bánom, hogy erről annak idején nem tudtam. Miként az InterRail jegyek pesti gyártásáról sem (lásd még: Moszkva tér), így többször kifizettem az államvasutaknak fél-egyévnyi ösztöndíjamat egy-egy harmincnapos jegyért. De nem számított, mert menni, látni és tapasztalni kellett. Akkor, amikor még olyan magnók, telefonok, autók és boltok között éltünk, amelyeket ma még múzeumok sem mutogatnak. Egy olyan, akkor kicsit vadkeletinek tűnő országban, amiről ma már tudjuk, hogy a jelenhez képest gyerekes csínytevés volt, amibe a kimosott és indigóval írt vonatjegyek is belefértek.

Csáki László rajzfilmje a hatvanas-hetvenes évek szülöttjeinek kötelező, a fiatalabbaknak erősen ajánlott, még akkor is, ha nekik már sok mindent el kell magyarázni azokból a boldog kilencvenes évekből, ami ilyen volt, de a mienk volt.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Damjanich és az első világháború
Mit szólt volna Damjanich tábornok 1849 nyarán, ha valaki azt mondja neki, hogy halála után 65 évvel mi, magyarok még mindig az osztrákokkal összevarrva masírozunk egy minden addiginál nagyobb háborúba? A történelem nem ismer ilyen kérdéseket. De akkor mi köze a tábornoknak az első világháborúhoz?

Az Album további képei
 

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Bujdosó Ácslegény
A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

A Szoborpark további képei