Szobor Park Szolnok



Azért az ember az úr

2018. április 20.

Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

Bár nem klasszikus szobor, a magam részéről mégis köztéri alkotásnak - emlékhelynek - tekintem a 2017. május 11-én felavatott szolnoki Történelmi vízmércét a maga tizenegy darab óriási vízcseppjével, a műkő mérőoszlopával és a mellé elhelyezett magyar és angol emléktáblával. Kár, hogy kicsit nehezen található meg, hiszen létezésére csak a Szegedi Kis István utca - a református templom utcája, ami a Magyar utca folytatásaként folyópartra visz - végénél, az ártérre vezető rámpáknál lévő lámpaoszlopra applikált kis tábla hívja fel a figyelmet. Holott, a régi támfal, a sétány felől elhelyezett, nagy vízszinteket jelző műkő táblák környékén is lehetne valami jel vagy figyelemfelkeltő tájékoztató arról, hogy pár méterrel lentebb is van a szolnoki árvizeknek egy - kifejezetten jó - emlékhelye. Arról nem is beszélve, hogy valahol azt is kiírhatnák - az alkotók?, az ötletgazdák?, a fenntartók? -, hogy magát az emlékhelyet a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulásának centenáriumán, a szolnoki tagszervezet létrejöttének 50. éves jubileuma alkalmából hozták létre. Mert ez is érdekes.

Már csak azért is, mert Szolnok elmúlt másfél évszázadának egyik visszatérő, de mégis mindig a szolnokiak győzelmével végződő küzdelmére hívja fel a figyelmet az emlékhely. Ráadásul a tizenegy vízcseppen - amelyek egy-egy nagy árvízre emlékeztetnek - olyan információk jelennek meg, amelyek lényegében a város történelmének fontos csomópontjait is kijelölik. Kezdve attól, hogy a megyeszékhellyé válás környékén már komoly árvízzel kellett megküzdenie a megye akkor még csak negyedik legnagyobb településének, folytatva akár a Millenniumi árvízzel vagy éppen az 1919-es - ha nem lett volna elég baj - védekezéssel. A Tisza-parton sétáló szolnokiak közül pedig kevesen tudják vagy gondolnak arra, hogy a minden helyi életében meghatározó sétány az 1932-es, majd kilenc méteres víz következménye, miként a pár évvel ezelőtti megújítása is az évezred árvízével függ össze.

Őszintén mondom, ha egy idegennek Szolnok történelméből kellene fontos pillanatokat városi séta közben felvázolni, akkor a Tisza-parti három templom után ezt a vízmércét mutatnám meg neki, mert talán ez mond a legtöbbet az itteniek gondolkodásáról és küzdelmeiről. Ráadásul ilyet se látni mindenhol.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok 1973 nyara
Elsőre talán nehéz elhinni, de ez a fénykép tényleg Szolnokot, a Kossuth és a Szapáry út kereszteződését ábrázolja. Mégpedig úgy, hogy a fotós az egykor itt átvezető 4-es főút közepén, nagyjából a mai Árkádok alatt lévő újságossal egyvonalban állt a vasút felé fordulva.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A városrész jelképe
Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A Szoborpark további képei