A Tribertis cirkusz volt az

A Levéltár rovatban 2018. augusztus 21-én írtam arról a Baross utcai plakáttöredékről, ami július elején került elő a Hasznos-ház falán, miután a korábban ott működő Vadászbolt kirakatát elkezdték bontani. Mint írtam, a szolnoki fellépés helyszíne alapján megtaláltam, hogy mikor járhatott a jegesmedvékkel is dolgozó társulat Szolnokon. Sőt, annak is a nyomára bukkantam, hogy más városokba is eljutottak azon a nyáron. A nevüket viszont nem tudtam kitalálni.

Csönge Attila, a MNL Szolnoki Levéltárának vezetője viszont segített:

"Kedves Zsolt!

A szabadságomról visszatérve most látom, hogy írtál a cirkuszi plakátról. Én is láttam a Baross úton, de akkor nem volt időm utánajárni. Most viszont fellelkesültem, keresgéltem a hungaricana-n és a névtöredék alapján sikerült rátalálnom a cirkuszra.

Titok nyitja: Én a "riberti" szótöredéket véltem felfedezni a plakáton, egy betűvel többet, mint te. Az olasz nevek gyakran végződnek i-re: Altobelli, Antonioni stb. Ezért sejtettem, hogy nem h, vagy más betű az utolsó. A hungaricana-n pedig lehet szótöredékre is keresni *-al. Tehát *riberti keresés kiadja a cirkuszi társulatról szóló cikkeket is.

A Tribertis Cirkusz volt Szolnokon, amit a Triberti cirkuszos dinasztia működtetett."

Csönge Attila a Somogyi Néplap 1978. szeptember 6-ai számának utolsó oldalát is belinkelte, amin egy tudósítás olvasható az olasz cirkusz kaposvári vendégszerepléséről. A cikkből kiderül többek között, hogy Carlo Triberti "kezét alaposan megcsonkította egy jegesmedve", ezért fia Gioncarlo vette át tőle az állatszámokat. A veronai illetőségű Triberti-ket egyébként az egyik legrégebbi olasz cirkuszos dinasztiaként írják le, akiket 1974-ben az a megtiszteltetés ért, hogy ők állíthattak először cirkuszi sátrat a milánói dóm előtt. A somogyi napilap tudósítása a kaposvári műsor egy pillanatát, egy bizonyos Miss Atlas produkcióját is megörökítette (3. kép).

Csönge Attila a Pest Megyei Hírlap ceglédi különszámának egy oldalát is belinkelte, amiből pedig az derül ki, hogy Szolnok után ott léptek fel. Illetve, hogy az év tavasza óta tartózkodtak hazánkban, és nem voltak túl szerencsések, mert néhány hónap alatt elpusztult egy oroszlánjuk, egy elefántjuk, egy majmuk és egy tulkuk. Továbbá arról is beszámol az írás, hogy az olasz társulatban nemcsak a család, de portugál, német, amerikai, sőt magyar művészek is fellépnek.

Csönge Attila a társulat egy évvel későbbi, németországi vendégszereplésének plakátját (2. kép) is megtalálta, ami szinte teljesen olyan, mint a Baross úton előkerült, azóta elpusztult nyomat.

A fentiekkel egy időben Gazdag László - számtalan szolnoki könyv tervezője - is elküldte a Pesti Hírlap ceglédi tudósítását, sőt a Circo Triberti cég honlapját is, ami egy jól menő rendezvénysátor és berendezés forgalmazó cég lehet Bergamoban. Hogy van-e köze az egykori cirkuszi dinasztiához, nem tudom.

Mindenesetre fontos rögzíteni Gazdag László válaszát azzal kapcsolatban, hogy miként jutott el a megoldáshoz: "A Google a barátom...". (Magamnak lefordítva: keresni tudni kell.)

És még egy érdekesség. A Facebookon kommentálta a cikket Éva: "Amikor én fotóztam (4. kép) még rajta volt az alsó papír is, amin olvasható (szerintem) Moira Orfai neve. Ebből arra következtetnék, hogy az Orfai Cirkusz lehetett, és ezen a dátum is látszott: 1974. szeptember 18."

Aminek kapcsán megállapodtunk abban, hogy azon a Baross - akkor még Beloiannisz utcai - helyen évekig hirdethették magukat a különböző, Szolnokon vendégszereplő cirkuszok.