Szobor Park Szolnok



Lakásépítés záróköve

2014. november 07.

Szerte a világban találhatunk olyan záróköveket, amelyek egy-egy nagyobb építkezés befejezésének állítanak emléket. Szolnokon is van néhány ilyen, köztük például a Thököly úti négyemeletes szalagházon, 1972-ben elhelyezett.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Városi Bizottsága által elhelyezett zárókő, annak ellenére, hogy viszonylag kevés információt véstek rá, sok mindenről mesél. A mából nézve ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a hatvanas-hetvenes években komoly lakásépítési dömping jellemezte Szolnokot. Ez részben a város gyorsan fejlődő iparával duzzadó lakossággal, részben pedig a korábbi, elképesztően rossz minőségű és szűkös lakásállománnyal függött össze. Ha jobban körülnézünk Szolnokon, akkor a Széchenyi egy részével együtt, lényegében ebben a két évtizedben épült fel a város lakásainak túlnyomó többsége.

A tábla egyébként azt is jól jelzi, hogy az államilag erősen támogatott lakásépítés a belvárostól fokozatosan haladt a külső területek felé. Az egykori Ságvári körúti bérházak - amelyeknek az első üteme még az ötvenes években épült -, illetve a Vosztok (Tallinn) városrész házai után a hatvanas-hetvenes évek fordulójától egy kvázi körgyűrűre - Kun Béla, Szántó, Csanádi körutak - helyeződött át a hangsúly. A Mátyás király út környékének házait, amihez egyértelműen a Thököly úti házsor is tartozik, ekkoriban kezdték építeni. Természetesen szolgáltató egységekkel, üzletekkel, óvodákkal és iskolákkal együtt.

A Thököly út 18. számnál látható műkő tábla természetesen némi ideológiai hátteret is hordoz. Mégpedig azt, hogy a fiatalok lakáshoz juttatásáról az állampárt ifjúsági szervezete igyekezett gondoskodni. Azt persze nem tudom, hogy ebben a házsorban csak KISZ-tagok kaphattak-e lakást, esetleg volt-e valamilyen életkori megkötés. Avagy ez csak valamiféle máz volt az egyébként is fontos lakásépítésen.

A város múltja, fejlődése iránt érdeklődő számára ahhoz is remek támpont egy ilyen tábla, hogy egyértelműen azonosítsa a környék átalakulásának egyik fontos állomását. Mert persze a Thököly út már jóval korábban is létezett, talán még a nyomvonala se sokat mozgott, ám egy 1927-es térképen ennek a sorháznak a helyén, több, aprótelkes ház állhatott. Kicsit furcsa is, hogy ez a házsor a hetvenes évek elején idekerült.

Ahogy a táblával kapcsolatban az is furcsa, hogy V. számú KISZ-lakásról beszél. Azt kizártnak tartom, hogy egyetlen lakás átadásának állítana emléket. Szerintem minimum az egész lépcsőházra, de inkább az egész házsorra utal. És valahol még legalább négy ilyen táblának kellett lennie. Ha már ez volt az ötödik.

(Ha valakinek van információja a további négyről, vagy esetleg még többről, ossza meg velem!)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

"Pláza" a közházban
Közismert, hogy Szolnok a megyeszékhelyhez méltó városházát kölcsönből építette 1882-84 között. A hitel visszafizetése pedig az épület földszintjén sorakozó üzletek bérleti díjából történt. A mellékelt képeslap azt is igazolja, hogy jó befektetés volt egykor a Kossuth téren üzletet működtetni, hisz akadt olyan, amelyik évtizedekig működött Szolnok egyik "plázájában".

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei