Levéltár

A Tallinn kapcsán

2017. május 09.


A Tallinn városrészben egykor működő mozi épületéről szóló cikkre sokan reagáltak. Előkerültek emlékek, amelyek nemcsak a néha filmszínházról, hanem Szolnokról is szólnak.

Sz. Béla

A városrészt sohasem nevezték Vosztok városrésznek. A lakótelep első utcáját nevezték Vosztoknak, így Vosztok úti lakótelepként emlegették. Amikor Tallin(n) - a szerk. betoldása - Szolnok testvérvárosa lett, akkor nevezték el a városrészt Tallin(n)ról. Valószínűleg e miatt kapta a mozi is a Tallin(n) nevet. Fűtés csövet biztos, hogy nem kellett áthelyezni az épület helyén, mivel a lakótelepen soha nem volt távfűtés.

 

B. Balázs

Persze, lehetne vitázni a helyes elnevezésén, de inkább a valóság látványa jelen esetben szomorúbb...

 

Sz-P. Szilvia

Én is ott laktam, beharangozták, hogy légkondis lesz. De az volt a légkondi, hogy nyáron kinyitották a kijárati ajtókat. De nem a múlt emléke mondatja velem: jó volt így ez a mozi, mert közel volt, sokat jártunk oda. Szórakoztunk a családdal.

 

Szné Cs. Mária

Látni is borzasztó, régebben, de sokat jártunk oda, ott laktam.

 

Á. Gyuláné

Olyan kívülről, mint valami siralomház. Sötétre mázolva, ablak sehol. Maximum raktárnak vagy garázsnak tudom elképzelni. Sajnáljuk azt a helyzetet, ami mára kialakult.

 

R. József

Az egyetlen mozinak tervezett épülete volt a városnak. Nagyon szerettem a hangulatát. Nagyon meglepődtem, amikor láttam, hogy belülről szétverték. De minek is, ha nem használja senki, semmire? Egy szellemi érték is elveszett az épület szétverésével. Kár érte.

 

B. Balázs

Egy szellemi érték volt... Mára szellemjárta hely lett csak.

 

S. József

Ha nem tévedek, akkoriban volt még egy mozinak tervezett épülete a városnak. Mégpedig az egykori 38-as ABC, a Zagyva híd Vosztok felőli felvezetőjénél. A SPAR-os átalakítás előtt még látható volt a lejtős tetőszerkezet, ami jól mintázta a nézőteret. Állítólag ezt a mozit az orosz laktanyának és a köré épült katonai lakótelepnek tervezték, de mint tudjuk, ez sosem valósult meg.

Köszönet a cikkért, ott nőttem fel. Átvitt és konkrét értelemben is, hiszen már az óvodám hátsó kertje is a mozira nézett, így 6 évesen A cápa plakátját csodálhattam. Valószínűleg az egyik olyan látogató lehetek, aki a legtöbb pénzt hagyta a moziban, kezdve a szombati matinék 4 Ft-os jegyáraitól az említett 3-400 Ft-os utolsó előadásokig.

Hogy a jelenlegi Tallinn városrészt hivatalosan soha nem nevezték Vosztoknak - azaz erről nincs semmiféle határozat vagy pecsétes papír -, akár hajlandó is lennék elfogadni. Azt azonban erősen vitatnám, hogy a szolnoki köznyelvben ne létezett volna ez az elnevezés. És mondjuk, aki arra a környékre indult a nyolcvanas években, ne azt mondta volna, hogy a Vosztokra megyek. Amit szerintem a többiek meg is értettek. Sőt! Ha egy idegen érkezett a városba, és el akart igazodni, akkor bizony az 1975-ben és az 1985-ben megjelent Szolnok térképeken is hatalmas betűkkel olvashatta a városrész rajzán keresztben, hogy Vosztok.

Mindezzel természetesen nem szeretném kétségbe vonni senkinek sem a jogát ahhoz, hogy egy cikk kapcsán teljesen más, az adott íráshoz csak érintőlegesen kapcsolódó témáról kezdjen lamentálni, vitatkozni. Az persze jól esne, ha a Facebook veszélyeit mérlegelve a vitatkozó nemcsak az FB-n megjelenő képek és pár sor alapján reagálna, hanem esetleg az egész írást elolvasná. Ami persze időigényes dolog.

A mozival és az építésével kapcsolatos technikai részletek tekintetében a korabeli napilap cikkeire tudok hivatkozni. Ha a telek alatt nem futottak fűtéscsövek, akkor a Néplap 1974-ben tévedett. Ha a moziban mégsem volt légkondi, akkor az újság 1975-ben volt pontatlan. De erre mondják, hogy forráskritika. Amennyiben valakinek másra van bizonyítéka, szívesen közzéteszem. Ugyanis egyes "önfelkent Szolnok kutatókkal" ellentétben nem kinyilatkoztatni szeretnék - azt meg főleg nem állítanám, hogy mindent jól tudok, és csak én tudhatok jól, csak nekem van jogom Szolnokról írni (mert szoborra meg önkormányzati támogatásra ácsingózom) -, hanem a múlt megismerése érdekében közzétenni és értelmes beszélgetéseket kezdeményezni.

Mert így kerülhetnek elő olyan - általam eddig - nem hallott érdekességek, minthogy a Sebestyén körút és a Városmajor út sarkán álló ABC eredetileg szovjet mozinak épült. Nem lepődnék meg rajta, de azért, ha valakinek vannak erről információi - akárcsak hallomás -, árulja el, mert valóban érdekes lenne arról is tudni, hogy hány és milyen mozik működhettek a Vörös Hadsereg szolnoki laktanyáiban.

Köszönet annak a közel 400 olvasónak, akik a Tallinn mozi épületéről szóló cikket a blogSzolnokon megnyitották. És azoknak is, akik valamilyen formában reagáltak. Számomra ez az igazi elismerés, és nem mindenféle listára felvetetni a senki által nem olvasott blogomat.

 

Bajnai Zsolt

szerkesztő

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Tiszaliget büszkeségei
A Tiszaliget fejlesztésének második nagyobb üteme a hetvenes évek közepére esett. Akkor készült el a Stadion, a Sportcsarnok és a Hotel Touring is. Ez utóbbi kettő több képeslapon is feltűnt, mintegy a Tiszaliget és Szolnok új büszkeségeiként. És ezzel talán utoljára kapta vissza szolnoki képeslap a városi reklám jellegét.

Az Album további képei
 
hirdetés A megmozdult világ - 27 szolnoki történet

AKB

Csikktemető
Ne általánosítsunk, és ne bántsuk a dohányosokat! Miként a közterületek tervezői sem egyformák. Ám előfordul, hogy e két csoport gyengébb képességű tagjai összejönnek. Például Szolnok közepén, az 1-es parkolóban. Így fordulhat elő, hogy a szétdobált csikkek bekerülnek a fák alá kitalált rácsok közé. És ott is maradnak az idők végezetéig. A szolnokiak dicsőségére. Köpködni is szabad? Patkányt sütni? Utcai illemhely? Szakadjunk el Európától!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei