Szobor Park Szolnok



Hiányzó Örkény

2021. január 15.

Fél évszázaddal ezelőtt olyan színházi előadást láthatott a szolnoki színház közönsége, ami mindörökre megérdemli a világpremier jelzőt. A Macskajátékot író Örkény István nemcsak a Szigligeti "házi szerzője" volt, de családi kötődése révén szolnoki is. És éppen neki nincs szobra a városban.

A Szobor Park Szolnok (SZPSZ) rovatban eddig csak létező vagy már eltűnt helyi köztéri alkotásokról írtam. Miután azonban a Macskajáték világpremierjének ötvenedik évfordulójához közeledve kicsit utánanéztem Örkény István (1912-1979) emlékezetének, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy Szolnokon mindössze egy utca és egy színházbérlet őrzi a nevét, ráadásul az országban is csak két szobrot szenteltek eddig neki, nem bírom megállni egy friss álmom leírását. Igen, Szolnokon már régóta állnia kellene egy az örkényi groteszkhez méltó Örkény István köztéri szobornak. Olyannak, amelynek megtekintése a színház- és Örkény-rajongók számára kihagyhatatlan.

Azt általában mindenki tudja, hogy az 1912. április 5-én, Budapesten született Örkény István gyógyszerészként végzett, és lényegében ugyanakkor (1934) elkötelezte magát az irodalom mellett. Eredeti szakmájával nem hagyott fel, sőt 1941-ben a műegyetemen vegyészmérnöki diplomát is szerzett. Igaz, ugyanebben az évben első novelláskötete is megjelent Tengertánc címmel. A történelem azonban az ő életébe is alaposan belegázolt, 1942-től munkaszolgálatos a keleti fronton, majd hadifogoly a Szovjetunióban, ahonnan 1946-ban tért haza. Utána tíz év irodalmi élet, majd az 1956-os - annak idején ellenforradalminak mondott - tevékenysége miatt öt év írói hallgatás és vegyészi munka várt rá. Igazából 1965-től, a Macskajáték kisregényként történő megjelenése után, többek között a Tóték, a Nászutasok a légypapíron és az Egyperces novellákkal olyan életmű születik, ami tényleg világhírűvé teszi. Kultusza 1979-es halála után azok körében is magasba szökik, akik jóval később születtek. (Születésének 100. évfordulójára, hagyatékának gondozója, Radnóti Zsuzsanna remek honlapot készített orkenyistvan.hu címen, ahol minden elolvasható Örkényről.)

Azt talán kevesebben tudják, sajnos Szolnokon is, hogy Örkény milyen sok szállal fűződik a városhoz. Részben nagyapja, Ösztreicher Lipót révén, aki unokája születése idején is rum- és likőrgyárat vitt Szolnokon, a mai Baross és Ostor utcák sarkán. Legidősebb nagybátyja és leszármazottai egyébként Szolnokira magyarosítottak, míg édesapja 1906-ban Örkény lett, és 1950-ig Budapesten vezetett különböző gyógyszertárakat. Az író Örkény István igazi szolnoki kapcsolatai Székely Gábor színházi főrendezősége idején születtek, és tartottak ki élete utolsó évtizedében. Ez a Tóték 1969-es bemutatásával kezdődött - ami a darab ősbemutató utáni második előadása volt -, aminek tulajdonképpen a Macskajáték 1971. január 15-ei premierje lett a következménye. (Ennek körülményeiről remek írás olvasható az Eső 2012/2. számában.)

Székely Gábor a szolnoki Macskajáték után a fővárosi Pesti Színházban is színpadra állította a darabot. Örkény pedig a város első írásos említésének 900 évfordulójára megírta a Kulcskeresők című drámáját, ami azt is jelenti, hogy Szolnok az egyetlen vidéki város, amelyik két Örkény ősbemutatóval is büszkélkedhet. A szerző életében még műsorra tűzik a Vérrokonok című drámát, majd halála után a Pisti a vérzivatarbant, 1985-ben pedig a Sötét galambot, ami az abban az évben rendezett országos színházi találkozó díjainak harmadát elhozta. Utoljára 2005-ben volt Örkény darab a Szolnoki Szigligeti Színház műsorán, de ez egy másik kérdés.

A fentiek alapján úgy gondolom, Örkény István megérdemelne egy szobrot Szolnokon, de akár úgy is fogalmazhatnék, hogy Szolnok is megérdemelne egy Örkény István köztéri alkotást. Ha már álmokról meg ötletekről van szó, nem titkolom, hogy ez a szobor a legjobb helyen valahol a megújuló színházépület mellett lenne. És egyáltalán nem egy mellszoborra vagy egy egész alakos Örkényre gondolok, hanem valami olyan modern (anyaghasználatában és térszerkezetében) és játékos, a szemlélőt akár elnyelő alkotásra, ami nemcsak Örkénynek állít emléket, de az ő groteszk világát is megmutatja, miközben egyértelművé teszi, hogy nekünk, szolnokiaknak miért fontos a személye. Pályázat útján keresném a legjobb alkotást a szolnoki Örkény zarándokhely létrehozásához. A céldátum pedig lehetne, mondjuk 2025, a kifejezetten Szolnoknak írt Kulcskeresők premierjének (1975. november 15.) fél évszázados évfordulója.

(Örkény István fotója az orkenyistvan.hu oldalról való. A szolnoki Macskajáték előadásán készült fotó az OSZMI Fotótár, a Kulcskeresők itteni premierjének képe pedig az OSZK Színháztörténei Tárának tulajdona.)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ipari emlék
Az egykori Szolnoki Cukorgyárat ábrázoló, nagyjából száz éves képeslappal kapcsolatban szinte csak kérdéseim vannak. Ezek közül csak az egyik, hogy készülnek-e még valaha képes üdvözlőlapok - akár netes változatban - ipari üzemekről.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A városrész jelképe
Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A Szoborpark további képei