Szobor Park Szolnok



Elrejtett másolat

2018. augusztus 31.

A kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Medgyessy Ferenc egyetlen Szolnokon álló alkotásáról nemcsak kevesen tudják, hol áll, de szinte senki sem nézheti meg közelről. A Szoptató anyával a régi ezer forintos hátulján még ma is előbb találkozhatnak, mint a maga, közel három méteres valóságában.

Szolnokon is vannak olyan szobrok, amelyek tulajdonképpen nem közterületen állnak, hanem vállalatok vagy közintézmények területén, épületeiben vagy udvaraiban. Persze az ilyen zárt helyeken lévő szobrok között is lehetnek olyanok, amelyek bármikor megnézhetőek, körbejárhatóak, mint például a Hetényi Géza vagy a MÁV Kórház udvarán lévők. És vannak olyanok, amelyek megközelítése ennél bonyolultabb, mert például egy irodaházon belül vannak, ahová nem lehet csak úgy besétálni. Őszintén megmondom, erősen csodálkozom azon, hogy az SZTK udvarát is ilyen zárt helynek kell tekinteni, így a közepén 1955 óta álló Medgyessy alkotást csak a biztonsági őrrel folytatott vita árán lehet megnézni. Hogy az az udvar miért parkolóként, tárolóként, szigorúan zárt területként funkcionál, nem igazán értem, a magyar rögvalóság tévedéseként tudom értelmezni. De talán eljön majd az idő, amikor az a rész is a vizsgálatra várakozókat szolgálhatja.

Ez nagyjából olyan szép lenne, mint az a bensőséges, szeretetteljes pillanat, amit Medgyessy Ferenc (1881-1958) feleségéről, Maria Kienich-ről és kislányáról mintázott 1917-ben. Amikor az eredetileg orvosnak tanult művész már több díjjal elismert, külföldi tanulmányokon túl lévő alkotó volt. Nem mellesleg pedig két év galíciai, katonaorvosi frontszolgálat volt mögötte, így talán az egyetlen olyan szobrászunk, aki kegyetlen személyes tapasztalatokra alapozva mintázhatott a húszas-harmincas években világháborús emlékműveket. (Például az 1925-ben felavatott tószegi szobrot.) Megkérdőjelezhetetlen tehetségét jól mutatja, hogy bár a kommün idején a proletár Képzőművészeti Tanműhely tanára volt, a harmincas évektől sorra kapta a felkéréseket és az újabb elismeréseket. Ebből az időszakból a legismertebb alkotásai ma is ott állnak a debreceni Déri Múzeum bejáratánál: a Néprajz, a Régészet, a Művészet és a Tudomány allegorikus figurái.

Tehetségére a szocializmus éveiben is számítottak, nem véletlen, hogy az első Kossuth-díjasok között 1948-ban ott volt, sőt az 1956-os események után Kádárék másodjára is megítélték neki a díjat. Az 1911-től haláláig a fővárosi Százados úti Művésztelepen alkotó szobrász magyar képzőművészetre gyakorolt hatását jól érzékelteti, hogy születésének centenáriumán külön emlékbizottság gondoskodott a méltó megemlékezésekről, aminek keretében Szolnokra is eljutott a gyűjteményes kiállítása.

Aminek korabeli méltatása ugyanúgy megfeledkezett a szolnoki alkotásáról, mint ahogy ma is keveseknek jut eszébe, hogy Medgyessy Ferenc egyik legismertebb szobra a városban (is) áll.

A Szoptató anyával nem csak mi büszkélkedhetünk, de csak mi nem mehetünk a közelébe. Az 1917-ben mintázott szoborból ugyanis több is található az országban. Az elsőt 1932-ben a Nemzeti Galériában helyezték el, majd 1954-ben a Gellért-hegyre is került egy példánya. Debrecenben és Szolnokon 1955-ben állították fel egy-egy újabb "másolatát", majd 1962-ben a Pesterzsébeti Múzeumban is lelepleztek egyet. A legjobb állapotban valószínűleg a debreceni van, amit 2009-ben, Anyák napja tiszteletére felújítottak, de ez nem véletlen: Medgyessy sok szállal kötődött a városhoz, talán ott található a legtöbb alkotása.

A szolnoki szobrot valószínűleg az SZTK építésével párhuzamosan, annak beruházási költségeiből fedezve állíthatták fel a rendelőintézet belső udvarában. A talapzatra helyezett ülő alak, karjában a gyermekkel legalább három méter magas, és kora ellenére egészen jó állapotban van. Sajnos sem az alkotó nevét, sem a felállítás évét vagy a szobor címét nem lehet megtalálni a fa árnyékában lévő, tényleg szinte megmozduló, megszólaló, témaválasztása miatt örökérvényű műalkotáson.

Amit 1997-ben majdnem kiszabadítottak a "fogságából". Sárkány (Sutyi) Sándor, akkor még Szolnokon élő szobrászművész ugyanis azzal az ötlettel állt elő, hogy a szobor kerüljön át a Kossuth térre. Amire az akkori városvezetés úgy reagált, hogy inkább a Verseghy gimnázium előtti parkba kellene helyezni. Ma már tudjuk, mindebből nem lett semmi, az SZTK felújítása után is ugyanolyan elzártságban szoptat Medgyessy Ferenc kőbeálmodott felesége, mint korábban. Így még mindig több esélyünk van egy régi, ezerforintos bankjegy hátulján találkozni a Szoptató anyával, mint közelről megnézni, ahogy gyermekét a kezében tartja.

(A nem szolnoki fotók forrása: kozterkep.hu)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Kossuth tér harmadik pillanata
Szolnok főtere valamikor 1962 kora nyarán, hétköznap délidőben. Ez a színes képeslap azonban nemcsak azért érdekes, mert megőrizte a tér egy pillanatát, hanem azért is, mert ez a harmadik olyan képeslappá lett fotó, amiről biztosan állíthatjuk, hogy ugyanonnan, ugyanazokban a percekben készült.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Famunkás vagy Famunkások
A Szolnok-Újvárosi víztorony tövében található emlékművel kapcsolatban nemcsak a cím tekintetében vagyok bizonytalan. Szerintem a felállításának az időpontja is kérdéses, illetve az is, hogy pontosan minek vagy kinek állít emléket. Nem gondoltam, hogy az az öt férfi ilyen rejtélyes.

A Szoborpark további képei