[Helyszínelő]

Házhoz, vékonyat

2018. szeptember 11.

Nincs azzal semmi baj, ha az ember otthon szeretné étteremben érezni magát, azaz nem akar babrálni az étel elkészítésével, hanem csak rendelni és enni szeretne. Mondjuk egy jó pizzát. Ami lehet különlegesen vékony, melegen házhoz szállítva. Néhány hónapja erre vállalkozik a szolnoki Pizza Home.

Benne voltam már a húszas éveimben, amikor elfogyaszthattam életem első pizzáját. Semmire sem emlékszem belőle. Magának az ételnek a létezéséről persze korábban is hallottam, mert bár Itália fölkeresése számomra a kilencvenes évekig szóba sem jöhetett, szerintem mindenki ugyanúgy tudott az olaszok nemzeti ételéről, mint a bajor kolbászról, az amerikai hamburgerről vagy a francia kávéházakról. Olvastunk róluk, láttuk filmeken és képeken a becsempészett magazinokban. Mindezt csak azért akartam előrebocsájtani, mert jelezni kívántam: nem vagyok pizza fun. Ugyanakkor mára a hazai konyha, táplálkozás és éttermi kultúra szerves részének tekintem ezt az ételt. Tehát nem fogok azzal jönni, hogy bezzeg a magyar kemencés lángos, meg a sima lángos. Mert egyik se bezzeg, ha jól van elkészítve, hanem asztali öröm, ami sok mindennél fontosabb.

Arról sem akarok vitát nyitni, hogy a pizza tésztájának vastagnak vagy vékonynak kell-e lennie, és milyen módszerrel készített paradicsomszószt illik rátenni, továbbá mely feltétek tekinthetők főben járó bűnnek. Tudtam lelkesedni az amerikai Pizza Hut brutális magasságú tésztáiért éppúgy, mint a hazai fősodor közepesen vastag megoldásaiért, illetve az eddig csak az olaszoknál látott ropogós vékonyért is. Egy dolog nem tud lázba hozni, sőt kifejezetten idegesít: a hideg vagy kihűlt pizza. Ettől eltekintve, szerényen cizellált gasztronómiai elvárásaim megragadnak ott, hogy jót akarok enni.

És rendíthetetlenül hiszek abban, hogy kincsekre a legváratlanabb helyeken is bukkanhatunk, azaz akár egy házhoz szállított pizza is lehet jó. Csak meg kell találni. Mert miközben új éttermeket az utcán bóklászva vagy ismerősök ajánlásai alapján is lehet találni, házhoz szállítós szolgáltatót szinte csak a neten. Tehát, aki ilyesmibe vágja a fejszéjét, annak talán előbb kell a honlapját felépítenie, mint a kemencéjét, és bizony dolgoznia kell azon is, hogy legalább annyira híre menjen, hogy befussanak az első rendelések. És, ha valóban jó a termék, úgyis beindul a száj- és netes megosztós reklám. Fiatal lelket igénylő kihívás.

Egyébként azt hiszem, mi ezen a ponton lettünk a nyár elején indult, szolnoki Pizza Home ügyfelei. Akiknek tényleg érdemes megnézni a rém egyszerű, ám szép és praktikus honlapját. Ami semmi egyebet nem akar, mint a távoli asztaloknál ülők virtuális étlapja lenni, és könnyű választásra ösztönözni. Az étlapok kapcsán szoktam megjegyezni, hogy szerintem sokat elárulnak arról, egy-egy hely mit gondol önmagáról, milyen vállalásokat tesz. A Pizza Home ét/honlapja két dolgot üzen: itt a hazai trendektől eltérő vastagságú/vékonyságú pizzákkal lesz dolgunk, illetve nem a feltétek hókuszpókusza a cél, hanem a praktikum és a gyorsaság egyesítése a várható kívánságokkal.

Persze belvárosi lakosként, nem túl nagy távolságban a Pizza Home kemencéjétől, nem meglepő, hogy tőlük még csak meleg ételt kaptunk. Azaz vagy nem pakolják fel egyszerre a futárt Szandára és a Széchenyire induló rendelésekkel, vagy logikus logisztikusként próbálnak kiszállítani. Ez pedig így belegondolva legalább annyira fontos, mint a jó szakács és a jó honlap. És persze némi józan észt, meg megfelelő futárokat is feltételez. Akik összesen tizenhárom féle, huszonnyolc centis pizzát szállíthatnak az asztalunkra.

És azt hiszem, itt jön a lényeg. Ugyanis valami olyan fantasztikus vékony, ropogós tésztával dolgoznak, amilyennel itthon én még nem találkoztam. Ami így természetesen ideálisan átsül, sőt a feltétnek is különleges plusz ízt ad. Ráadásul egy pizza elfogyasztása után nem azt érzi az ember, hogy degeszre ette magát, hanem jót és laktatót evett, de még a tűréshatáron belül maradt. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, de nekem ez bejött. Az pedig, hogy az egyen dobozok belsején még jó étvágyat is kíván a Pizza Home lelkes csapata, az külön jól esik.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Hivatal Trophyval
A Megyei Tervezővállalat hatvanas években megálmodott és megvalósult épületeit fotókkal felsoroló, a blogSzolnokon már többször hivatkozott, fontos kiadványból származik a mellékelt fotó is. Az egykori Térképészeti Hivatal irodaház Szolnok egyik legforgalmasabb utcáján áll - ma is, de üresen.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

68-as obeliszk
Közel száz évig állt a Kossuth téren, majd legalább négy évtizeden keresztül az Eötvös tér sarkában, bokrok között bújt meg. Ma is csak az veszi észre ott, aki nagyon figyel, pedig a 68-as gyalogezred obeliszkje világtörténelmi eseményekre is emlékeztet. Idén 140 éves.

A Szoborpark további képei