Felénk

Szolnoki fedeles kapuk?

2022. október 13.

Remélem, hogy ez egy létező építészeti jelenség! Szolnoki különlegesség? És akkor ezzel nagyjából mindent el is mondtam az általam "szolnoki fedeles kapunak" nevezett "dologról", amivel sokfelé találkozni a városban. De nehéz rendszerezni, megmagyarázni, megindokolni. Csak néhány kép.

Nem tudom, mikor ötlött fel bennem először, hogy Szolnokon nagyon sok olyan kertbe vezető "kiskapu" - tehát csak gyalogos közlekedésre szolgáló, az utcát és a portát összekötő bejárat - található, amelyeket teljes vasbetonkoszorú vesz körbe. Azaz a két oldalsó "ajtófélfát" egy "keresztgerenda" köti össze, hidalja át. Valószínű, hogy az eddig 123 részt megért Utcasoroló sorozat valamelyik részének a fotózásakor döbbentem erre rá. Hogy aztán már egy-egy közterület bemutatása nélkül is keressem ezeket a kapukat a városban, sőt olykor azt veszem észre magamon, hogy ráállt a szemem ezek kiszűrésére. Mint például ennek a Vágóhíd utcai kapunak az esetében.

Eleinte próbáltam valamiféle rendszert felállítani a "szolnoki fedeles kapuk" tekintetében, de csak olyan sikerült, aminek minden eleméhez egy vagy több kivételt is odatett az idő. (Persze, tudom, hogy a kivétel erősíti a szabályt.) Először azt gondoltam, hogy valamiféle térbeli szabályt fel lehet állítani Szolnok esetében. Az világos volt, hogy a zártsorúan beépített, nagyon szűken vett belvárosban - nagyjából a két folyó, az Ady Endre és a Szapáry határolta területen - nem fogok ilyeneket találni. Néhány konkrét fotó után azt hittem, ezek a kapuk csak az úgynevezett "Nagyvárosra", azaz a Konstantin, a József Attila és az Indóház utcák által határolt területre jellemzők. Mint például a fenti Bercsényi utcai kép.

Aztán sorra jöttek a kivételek. Nemcsak a Czakókertben (Véső út környéke), de a Ferencvárosban és a Cigányvárosban (az Ady és a vasúti töltés között) éppúgy találtam ilyen kapukat, mint az Abonyi úton, az Újvárosban, a Kőrösi úton vagy éppen Szandaszőlősön. Mindez zárójelbe tette azt az elméletemet is, hogy ezeket a kapukat egy időszakban, ugyanahhoz a társadalmi réteghez tartozók építtették. Bár mondhatnám, hogy jó az elméletem, mindez csak kivétel. De mondjuk a Pozsonyi vagy éppen a mellékelt fotón látható Csokonai út, ahol viszonylag nagyobb számban találtam ilyen kapukat, azért elég rendesen megdöntötték az elméletemet.

Egy ideig azt is gondoltam, hogy a "szolnoki fedeles kapu" fogalommeghatározásában majd szerepelhet egy olyan kitétel, miszerint ezek mindig az adott ingatlan utcafrontra épített főépületéhez kapcsolódnak úgy, hogy egyik "félfájuk" a háznak támaszkodik. De mint az Abonyi úton készített fotót is igazolja, ezt is lehet cáfolni, mert bizony előkertes ingatlanon, az önálló kerítésbe építve is találni ilyen sokszor robosztus, a maguk idejében sem olcsó, szinte kivétel nélkül vaskapuval lezárt keretet.

Az első képhez írt "tételmondatomat" is cáfolja néhány kivétel, miszerint ezek a betonáthidalós kapuk csak "kiskapuk", azaz gyalogos bejárók lehetnek. A városban több, "nagykaput", azaz jármű behajtására is alkalmas fedeles kaput lehet látni, miként a Petőfi utcai példa is mutatja. Igaz, az ilyenek esetében azt végképp nem értem, hogy miért kellett ilyen módon korlátozni a portára behajtani képes járművek magasságát? Azt nem mondhatnám, hogy erre a szekerek vs. teherautók közötti harc eldőlése lehetne a magyarázat, hiszen ezeken semelyik terhet szállító jármű nem férne át. (És akkor fűzzük ide, hogy némelyik szélesebb fedeles kapu mögé később személyautó garázst építettek.)

Már említettem, hogy ezek a kapuk nem lehettek olcsók a maguk idejében. Pontosabban jóval többe kerültek, mint egy léckerítés fakapuja, egy drótkerítés dróttal behúzott kerete, vagy akár egy kőkerítés két oszlop közé illesztett, bármilyen alkotmánya. Egyrészt több és drágább anyag került beléjük. Másrészt azért kicsit komolyabb tudást igényelt a felépítésük - már csak a súlyuk miatt is -, mint két oszlop leásása. Ezekhez kőműves és műköves kellett, utóbbi az olykor nem téglából rakott keret megalkotásához. És akkor még nem beszéltünk a különböző vaskapukról, mármint a keretbe illesztett, mozgatható szárnyakról, amelyek szintúgy külön mestert igényeltek, ráadásul "díszesebb" kivitelek is találhatóak a városban. Szóval egy ilyen kapu valamit mutatott. Vagy a divat követését, vagy a háztulajdonos anyagi lehetőségeit. Mert nem mondanám, hogy a praktikum lehetett az elsődleges szempont.

Nagyjából itt tartok most a "szolnoki fedeles kapuk" kutatásában. Az érintett házak stílusa alapján az 1920-as évektől az 1960-as évekig épülhettek ilyen kapuk Szolnokon. Nagy többségében inkább polgárházakhoz illesztették őket, bár néhány sátortetős "parasztház" mellett is találni belőlük. Nem végeztem részletes kutatást a környék településein, de nekem úgy tűnik, hogy Szolnokon kívül alig van ilyen, vagyis ekkora mennyiségben tégla, műkö fedeles kapu. Egyetlen helyen láttam eddig nagyobb mennyiségben fedeles kapukat: a Partiumban, azaz közvetlenül a magyar-román határ túloldalán.

De lehet, hogy tévedek. Elképzelhető, hogy csak én képzelek bele többet ezekbe a kapukba, mint amiről valójában szólnak. Nem zárom ki, hogy csak én keresek valami szolnoki különlegességet, valami építészeti szolnoki habos islert. Előfordulhat. Bár a huszadik századi szolnoki építészetben nagyjából ez az egyetlen, ami "tömeges" jelenségnek tűnik. Ha valakinek van tehát ezekről bővebb információja, véleménye, tapasztalata, vagy csak gondol valamit a "szolnoki fedeles kapukról", ne habozzon, ossza meg velem!

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ismét híd nélkül
A felvétel előterében látható apró parasztház miatt akadt meg a szemem ezen az 1911 júliusában postára adott szolnoki képeslapon. Aztán jobban megnézve rá kellett jönnöm, hogy különlegességét nem az adja, ami látható rajta, hanem ami éppen hiányzik. Egy újabb olyan képeslap, amiről ? igaz, csak részben - hiányzik a Tisza-híd.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.

A Szoborpark további képei