Szolnoki álmok: Az új belváros

A magam részéről azt gondolom, hogy a Szolnok sorsáról döntők az ötvenes években egész biztosan, de szerintem még a hatvanas évek elején is úgy gondolhatták: a Kossuth tér marad - lesz - a rohamosan fejlődő, szocialista megyeszékhely központja. Legalábbis számomra erre utal, hogy ide került az első sztálinbarokk irodaház 1952-ben, aztán 1959-ben elindult a földszintes épületeket felváltó társasházak tervezése, majd építése, sőt a Munkásmozgalmi emlékmű is itt, a tanácsháza előtt kapott helyet 1963-ban. Aztán történt valami, amit még fel kell dolgozni. Abban nem vagyok biztos, hogy a mai Baross és Boldog Sándor István utcák sarkára épített pártház már egyértelműen kijelölte az új városközpont helyét, az azonban tény, hogy a mai Hild tér környékén lévő központnak a "fehérház" az első eleme. Még akkor is, ha az új városközpont alapkövét csak 1969 nyarán rakták le valahová a vízügyi székház alá.

Az új belvárosról több terv és makett is született, amelyekből néhány - különböző folyóiratokban - fennmaradt. A hatvanas évek közepéről származó mellékelt makett fotója jól mutatja, hogy Szolnok új centrumát a mainál jóval nagyobbra tervezték. A makett bal szélén a pártház azonosítható be, jobb sarkához közel pedig a vízügyi toronyház és az olajosok székháza is felismerhető, a távolban lévő négyzet alaprajzú, belső udvaros épület pedig az SZTK. Tehát látható, hogy a tervezők a mai Baross, Boldog Sándor István, Ady Endre és Kápolna utcák által határolt területre álmodták az új belvárost. Ami egyben azt is jelentette, hogy a Batthyány és a Kápolna utca közötti házsorok is eltűntek volna, hiszen a Baross és a Kápolna sarkára tervezték a Megyei Művelődési Központot, benne egy hatalmas mozival. De érdemes a végül felépült két magasház tükörképét is észrevenni a mai Pelikán parkoló helyén, vagy éppen a szállodát két irányból körül ölelő bevásárlóközpontot.

A mai Centrumtól a Pelikán és az SZTK közötti parkolóig elnyúló bevásárló- és szolgáltatóközpont kapcsán érdemes arról az 1969-ben megjelent tervrajzról is említést tenni, amelyik a hotel egykori bejárata fölötti hatalmas betonerkélyre és annak lépcsőjére, valamint félbemaradt rámpájára ad magyarázatot. Az eredeti tervek ugyanis arról szóltak, hogy az akkori Ságvári Endre körúttól a Budai Nagy Antal utcáig terjedő, nagyjából a jelenlegi Centrum áruház szélességében épülő, emeletes bevásárló tömböt az emeleteket összekötő passzázs fűzi majd egybe. Amin akár az árufeltöltő autók is közlekedhetnek. Persze ebben az esetben nem épült volna meg a mai Aba-Novák Kulturális Központ, mert különböző üzletek lettek volna a helyén. Hogy ez az álom mikor foszlott szét, nem tudom, hiszen a Pelikánt 1975-ben ennek a passzázsnak egy részével adták át. Igaz, két évvel később már épült az Aba-Novák, tehát valamikor a hetvenes évek közepén engedhették el az illetékesek ezt a tervet.

Az új belváros vonatkozásában más tervek is születtek. A városi tanács 1962-ben nyilvános tervpályázatot - amolyan ötletelést - hirdetett, amin győztest ugyan nem hirdettek, de több elképzelést is megvásároltak. A mellékelt rajz a Jászkunság című lapban jelent meg, és az utcanevek alapján jól beazonosítható, hogy hová, mit álmodtak. A Ságvári (Boldog Sándor István) útra parkolókat, ami miatt a későbbi Centrum utcafrontja beljebb került volna. A vízügyi székház pedig nem készült volna el, helyére egyetlen 6-8 emeletes házat álmodtak, köré nagyon sok kereskedelmi egységgel. A mai Hild tér és Pelikán szálló, valamint a mögötte lévő parkoló helyére is más, összesen öt különálló tömb került volna, és az Adyra, a mai pláza helyére is egy szalagház épül, ha ez a verzió kap zöld utat. Az SZTK sarkánál itt is megvan a hatalmas művelődési ház, viszont a mából nézve a legdurvább a Barosson (Beloiannisz) álló három magasház, amelyekben valószínűleg a rendőrség és a helyi lapkiadó is helyet kapott volna.

Több szempontból is érdekes egy másik, felülről fotózott makett, amely az előzőknél talán későbbi, hiszen már láthatóan számol a 4-es út korszerűsítésével a felvétel alján. A várhatóan megnövekedő forgalom miatt egy felüljárót javasolt a tervező nagyjából a Sütő utca végéhez. A képen A-val a pártházat, B-vel az SZTK-t jelölik, és láthatóan kevésbé számolt a tervező magasházakkal. Viszont rengeteg parkoló került volna az új belváros belsejébe, amely a Kápolna és az Ady Endre felől valószínűleg lakóházaknak adott volna helyet, miközben a Centrum köré nagyon sok kereskedelmi épületet álmodtak. Ami még érdekes, az a kép felső szélénél, az Ady túloldalán - a 6-os számmal jelzett tömbbel szembeni - felszínrajz, ami szerintem az 1975-re valóban elkészült buszpályaudvar első terve.

Az új belváros építése tulajdonképpen 1981-ben megszakadt. Elkészült a pártház, a vízügyi és az olajos székház, a Skála, a Pelikán szálló, az MMIK, valamint az azt a Centrummal összekötő épületek. Parkoló csak a szálloda és az irodaházak elé épült, és tulajdonképpen a terület szanálása is megállt a Jászkürt utcánál. Az utolsó elkészült épület az olajosok tízemeletese, hiszen a Pláza és az Aba-Novák Agóra szárnya már későbbi korok eredménye. Bár ez utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy az Aba-Novák építése előtt még volt olyan terv, hogy a mai Agóra helyére egy úgynevezett Technika Házát építenek. A hetvenes évek végére viszont világossá válhatott, hogy nincs már pénz az ilyen látványberuházásokra.

Kérdés, hogy mi lesz a félbemaradt szolnoki, új belvárossal. Ötletszerűen zajlik majd az üres telkek beépítése, mint ahogy történt ez a plázával vagy a néhai Budapest Bank épületével, avagy születik majd valami új koncepció az egész hasznosítására. Mert abban talán sokan egyetértenek, hogy ezen a területen lehetne megoldani mélygarázsokkal Szolnok belvárosának parkolási gondjait, illetve itt kaphatnának helyet azok a modern irodaházak, amelyek akár új lendületet is adhatnánk a város fejlődésének. Persze csak akkor, ha egy-egy tömb nem lesz használhatatlanná téve valami pitiáner társasházzal, miként történt ez nemrég a Tófenék utcában. Hogy néhány szolnoki építésztől nem idegen a koncepcióban gondolkodás, azt számomra legjobban az Agóra tervezőinek 2015-ben fotózott makettja mutatja, amelyen valamiféle épülettel zárják le a Hild tér nyugati oldalát, a Pelikán parkoló helyén. Ami ma még egy, a meg nem valósult szolnoki álmok sorában.