Felénk

Szolnoki álmok: Az új belváros

2022. október 20.

Szolnok azon városok közé tartozik, amelyeknek több centruma is van. Szolnokon ez minden bizonnyal azért alakult így, mert nehezen dőlt el a hatvanas években, hogy a valamikori piacteret (Kossuth tér) új városközpont váltja fel. Számtalan olyan tervvel, amely aztán csak álom maradt.

A magam részéről azt gondolom, hogy a Szolnok sorsáról döntők az ötvenes években egész biztosan, de szerintem még a hatvanas évek elején is úgy gondolhatták: a Kossuth tér marad - lesz - a rohamosan fejlődő, szocialista megyeszékhely központja. Legalábbis számomra erre utal, hogy ide került az első sztálinbarokk irodaház 1952-ben, aztán 1959-ben elindult a földszintes épületeket felváltó társasházak tervezése, majd építése, sőt a Munkásmozgalmi emlékmű is itt, a tanácsháza előtt kapott helyet 1963-ban. Aztán történt valami, amit még fel kell dolgozni. Abban nem vagyok biztos, hogy a mai Baross és Boldog Sándor István utcák sarkára épített pártház már egyértelműen kijelölte az új városközpont helyét, az azonban tény, hogy a mai Hild tér környékén lévő központnak a "fehérház" az első eleme. Még akkor is, ha az új városközpont alapkövét csak 1969 nyarán rakták le valahová a vízügyi székház alá.

Az új belvárosról több terv és makett is született, amelyekből néhány - különböző folyóiratokban - fennmaradt. A hatvanas évek közepéről származó mellékelt makett fotója jól mutatja, hogy Szolnok új centrumát a mainál jóval nagyobbra tervezték. A makett bal szélén a pártház azonosítható be, jobb sarkához közel pedig a vízügyi toronyház és az olajosok székháza is felismerhető, a távolban lévő négyzet alaprajzú, belső udvaros épület pedig az SZTK. Tehát látható, hogy a tervezők a mai Baross, Boldog Sándor István, Ady Endre és Kápolna utcák által határolt területre álmodták az új belvárost. Ami egyben azt is jelentette, hogy a Batthyány és a Kápolna utca közötti házsorok is eltűntek volna, hiszen a Baross és a Kápolna sarkára tervezték a Megyei Művelődési Központot, benne egy hatalmas mozival. De érdemes a végül felépült két magasház tükörképét is észrevenni a mai Pelikán parkoló helyén, vagy éppen a szállodát két irányból körül ölelő bevásárlóközpontot.

A mai Centrumtól a Pelikán és az SZTK közötti parkolóig elnyúló bevásárló- és szolgáltatóközpont kapcsán érdemes arról az 1969-ben megjelent tervrajzról is említést tenni, amelyik a hotel egykori bejárata fölötti hatalmas betonerkélyre és annak lépcsőjére, valamint félbemaradt rámpájára ad magyarázatot. Az eredeti tervek ugyanis arról szóltak, hogy az akkori Ságvári Endre körúttól a Budai Nagy Antal utcáig terjedő, nagyjából a jelenlegi Centrum áruház szélességében épülő, emeletes bevásárló tömböt az emeleteket összekötő passzázs fűzi majd egybe. Amin akár az árufeltöltő autók is közlekedhetnek. Persze ebben az esetben nem épült volna meg a mai Aba-Novák Kulturális Központ, mert különböző üzletek lettek volna a helyén. Hogy ez az álom mikor foszlott szét, nem tudom, hiszen a Pelikánt 1975-ben ennek a passzázsnak egy részével adták át. Igaz, két évvel később már épült az Aba-Novák, tehát valamikor a hetvenes évek közepén engedhették el az illetékesek ezt a tervet.

Az új belváros vonatkozásában más tervek is születtek. A városi tanács 1962-ben nyilvános tervpályázatot - amolyan ötletelést - hirdetett, amin győztest ugyan nem hirdettek, de több elképzelést is megvásároltak. A mellékelt rajz a Jászkunság című lapban jelent meg, és az utcanevek alapján jól beazonosítható, hogy hová, mit álmodtak. A Ságvári (Boldog Sándor István) útra parkolókat, ami miatt a későbbi Centrum utcafrontja beljebb került volna. A vízügyi székház pedig nem készült volna el, helyére egyetlen 6-8 emeletes házat álmodtak, köré nagyon sok kereskedelmi egységgel. A mai Hild tér és Pelikán szálló, valamint a mögötte lévő parkoló helyére is más, összesen öt különálló tömb került volna, és az Adyra, a mai pláza helyére is egy szalagház épül, ha ez a verzió kap zöld utat. Az SZTK sarkánál itt is megvan a hatalmas művelődési ház, viszont a mából nézve a legdurvább a Barosson (Beloiannisz) álló három magasház, amelyekben valószínűleg a rendőrség és a helyi lapkiadó is helyet kapott volna.

Több szempontból is érdekes egy másik, felülről fotózott makett, amely az előzőknél talán későbbi, hiszen már láthatóan számol a 4-es út korszerűsítésével a felvétel alján. A várhatóan megnövekedő forgalom miatt egy felüljárót javasolt a tervező nagyjából a Sütő utca végéhez. A képen A-val a pártházat, B-vel az SZTK-t jelölik, és láthatóan kevésbé számolt a tervező magasházakkal. Viszont rengeteg parkoló került volna az új belváros belsejébe, amely a Kápolna és az Ady Endre felől valószínűleg lakóházaknak adott volna helyet, miközben a Centrum köré nagyon sok kereskedelmi épületet álmodtak. Ami még érdekes, az a kép felső szélénél, az Ady túloldalán - a 6-os számmal jelzett tömbbel szembeni - felszínrajz, ami szerintem az 1975-re valóban elkészült buszpályaudvar első terve.

Az új belváros építése tulajdonképpen 1981-ben megszakadt. Elkészült a pártház, a vízügyi és az olajos székház, a Skála, a Pelikán szálló, az MMIK, valamint az azt a Centrummal összekötő épületek. Parkoló csak a szálloda és az irodaházak elé épült, és tulajdonképpen a terület szanálása is megállt a Jászkürt utcánál. Az utolsó elkészült épület az olajosok tízemeletese, hiszen a Pláza és az Aba-Novák Agóra szárnya már későbbi korok eredménye. Bár ez utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy az Aba-Novák építése előtt még volt olyan terv, hogy a mai Agóra helyére egy úgynevezett Technika Házát építenek. A hetvenes évek végére viszont világossá válhatott, hogy nincs már pénz az ilyen látványberuházásokra.

Kérdés, hogy mi lesz a félbemaradt szolnoki, új belvárossal. Ötletszerűen zajlik majd az üres telkek beépítése, mint ahogy történt ez a plázával vagy a néhai Budapest Bank épületével, avagy születik majd valami új koncepció az egész hasznosítására. Mert abban talán sokan egyetértenek, hogy ezen a területen lehetne megoldani mélygarázsokkal Szolnok belvárosának parkolási gondjait, illetve itt kaphatnának helyet azok a modern irodaházak, amelyek akár új lendületet is adhatnánk a város fejlődésének. Persze csak akkor, ha egy-egy tömb nem lesz használhatatlanná téve valami pitiáner társasházzal, miként történt ez nemrég a Tófenék utcában. Hogy néhány szolnoki építésztől nem idegen a koncepcióban gondolkodás, azt számomra legjobban az Agóra tervezőinek 2015-ben fotózott makettja mutatja, amelyen valamiféle épülettel zárják le a Hild tér nyugati oldalát, a Pelikán parkoló helyén. Ami ma még egy, a meg nem valósult szolnoki álmok sorában.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tisza-part fák nélkül
Az ötvenes évekre jellemző silány papírra nyomtatott képeslaphoz használt fotót a Tisza-parton ma is álló, igaz már nem működő tárház tornyából készíthették néhány évvel a háború után. Legalábbis azt gondolom, hogy a folyó menti fák a harcoknak eshettek áldozatul, pótlásuk pedig akkor még nem kezdődött el.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A munka hőseinek emlékére
A Mátyás király út egyik négyemeletes házának sarkán található egy 46 éves emléktábla, aminek a betűi mára szinte teljesen kifakultak. Pedig egy igazi korrajz abból az időből, amikor nemcsak a történelem és a művészet nagyjai kaphattak emléktáblát, hanem a kétkezi melósok is.

A Szoborpark további képei