Felénk

Szolnok hatvan körül, fölülről (2. rész)

2018. december 20.

Az kiderült, hogy kitől kaptam ezt a légifelvételt, miként az is, hol lehet a világhálón megtalálni. A fotós, a fotózás oka és a fotózás pontos dátuma azonban még mindig bizonytalan. Ám ez nem akadályozhat meg abban, hogy képzeletben a 60 évvel ezelőtti Szolnok fölé repüljünk.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. november 15-én jelent meg először.)

Az előző részben ennek a felvételnek a felső negyedét, nagyjából a mai Mária úttól a Gábor Áron térig, a Tiszától a Baross utcáig terjedő területet mutattam be. Ezúttal a Belvárosi Nagytemplom tövétől a Táncsics utcáig jutunk el. A terület egyik szélét itt is Szolnok folyója, illetve nagyjából a Baross és a Kossuth út adja. Számomra nem kétséges, hogy ez ennek a képnek a legizgalmasabb részlete, hiszen a fotózás után nem sokkal megindult Szolnok belvárosának az átépítése, ami éppen ezen a területen okozta a legnagyobb változásokat. Ami mellett szinte eltörpül például a Mária, Madách és Mészáros Lőrinc utcák bő félévszázados átalakulása, amikor a földszintes, kisebb-nagyobb kertes, polgári, paraszt-polgári házakat felváltották a több lakásos társasházak. Kis túlzással ebben ma már az a legérdekesebb, hogy hol épültek eleve üres portákra a társasházak, és melyek azok a régi épületek, amelyek e cikk születésének pillanatában még megvannak. (Biztos vagyok benne, hogy már egy év múlva is más lesz a lista.)

Kezdjük a képzeletbeli sétát vagy repülést a mai Szegő Gábor Általános Iskolánál! Ugye a fotó készítésekor ez a Koltói Anna úti iskola, ami mögött még nyoma sincs a ma ott álló Tiszapartinak - ez épül fel majd először - és Pálfynak. Viszont még "bejárható" a Szigony utca, ami a folyóval párhuzamosan futott, és az erre merőleges Őr utca, ami az iskola és a Tisza mozi között nyílt. Itt jegyezzük meg, hogy a fotózás idején a Tisza mozi már legalább fél évtizede működött, az Őr utca maradéka pedig ma elvileg Elmann Elvira, egykori tanár és igazgató nevét és emlékét őrzi.

Ott, ahol ma nagyjából a Pálfy és a Tiszai hajósok terének egy része található, ekkor még a néhai rendőrség, majd tűzoltóság épülete állt. Aminek belső udvarán mintha egy focipálya rajzolódna ki. Tehát vagy a tűzoltók is szerették rúgni a bőrt két riasztás között, vagy ekkor már iskola működött az épületben. A Tiszai hajósok teréből alig-alig látszik valami, legfeljebb csak az első világháborús emlékmű környéke. Igaz, ekkoriban még nem is ez volt a neve, hanem lényegében a Ságvári út - körútról még nem volt szó - alsó végének számított a Zsinagóga előtti rész. És akkor szúrjunk ide egy megjegyzést a Zsinagógáról! A fotózás pillanatában talán a cukorgyár raktáraként funkcionált, csak bő tíz évvel később kezdték galériává alakítani.

Érdemes képzeletben a mai Szapáry úton is végigsétálni: a képen a legszélesebb utca, aminek a közepén ekkoriban még a két irányt elválasztó, növényekkel beültetet járdasziget húzódott. A Tisza felől indulva észrevehetjük, hogy a jelenleg építkezési területnek számító, egykori óvoda helyén még egy viszonylag hosszú, nagy udvaros ház állt. Mi lehetett ez, és vajon miért kellett lebontani? Mellette pedig kivehető a Ságvárit és a Sütő utcát összekötő kis köz, ami szerintem a város főteréről és a Nagytemplomhoz vezető, a mai Deák téren (Gatyaülep), Óvoda utcán átvágó gyalogút része volt. A Szapáry legtöbb háza egyébként máig a helyén van, kivéve a páratlan oldal két végét: a Nerfeld palota a Baross sarkánál ugye vagy negyven éve nem áll, míg a Sóháznál egy jellegtelen bérház került a sarkra. Talán nehezen vehető észre, de van egy kémény is, ami a hatvanas évek eleje óta eltűnt. A Nemzeti Szálló mögött, a Sütő utca felől, a mozi terem tömbje mellett látható. Nem tartom kizártnak, hogy az ekkor még működő szálloda kiszolgálója volt a város közepén.

A Szapáry/Ságvári út végére érve jól látható fentről, hogy mi mindent kellett eltakarítani a 4-es főút átkelési szakaszának kialakítása érdekében a fotózás után bő évtizeddel. Nagyon érdekes, hogy a mai Boldog Sándor István utat kezdő, a földszintjén ruhaboltoknak helyet adó társasház már a Ságvári körút nyomvonalának kialakítása előtt - mintegy "hivatkozási pont" a későbbi építkezésekhez - állt. Hogy aztán tőle Nyugatra - ezen a képen fölfelé -, a Baross utcától jobbra, a Jász utcai társasház kivételével minden eltűnjön. Az ekkor még a 33-asnak is otthont adó Madas-ház, a Tiszavirág cukrászda, az egykori iskola, a Kereskedelmi Bank szecessziós épülete, és az a bizonyos Csarnok utcai "bazársor", ami sokáig Szolnok egyfajta piaca, "bevásárló központja" volt. A képet nézve persze azon is nehéz vitatkozni, hogy a Baross utca szűk elejét máshogy nem lehetett volna kiszélesíteni, a négysávos útnak helyet csinálni. Az más kérdés, hogy lehetett volna másfelé is vinni a 4-es átkelési szakaszát, és talán az új belváros - pártházzal, Pelikán szállóval, irodaházakkal és művelődési házzal - is kaphatott volna más helyet. De miként a történelem, úgy a városrendezés és az építészet se nagyon ismeri a "mi lett volna ha" kitételeket.

Mai sétánkat fejezzük be a Táncsics és a Magyar utcák megtekintésével! Ez utóbbi ekkor még akadálytalanul torkollott bele a Kossuth térbe, csak pár év múlva épül meg oda a társasház és az Árkád presszó épülete. A fotózáskor talán már működött a még burkolatlan Népbank mögött, a mai Árkád helyén, a helyi sörpalackozó, bár a szűk bejáratok miatt nem tudom, hol férhettek itt be a teherautók. A régi polgárházak még a helyükön vannak, sőt a Református templomnál lévő saroknál ott áll az egykori iskola, a később a Gépipari kollégiumának az épülete is.

A Verseghy előtti park meglehetősen kopár. Kicsit olyan, mintha a templom felől egy focipálya, vagy valamilyen sportpálya látszódna. A közepén viszont jól kivehető a kör alakú szökőkút, ami a hatvanas évek második felében még a helyén volt. Hogy ez mikor és miért tűnt el, talán mostanában kiderül: hátha készült valami területkutatás a jelenlegi parkrekonstrukció előtt. Mert arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy a Táncsics utca végén, ott, ahol ma Zounuk ispán evez, milyen szobor állhatott a hatvanas évek elején. A "szivart" ugye 1956-ban ledöntötték, Lenint pedig majd csak 1966-ban helyezik ide. Azt követően, hogy a színház, ekkor még kicsit kastélyszerű főhomlokzata megkapja a beton-üveg dobozt, a mellette lévő telken épülni kezd a katonai tízemeletes, és talán már a későbbi HEMO tervei is körvonalazódnak.

(Sétánkat innen folytatjuk a következő részben, amiben már a Zagyván is átkelünk.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kép őrizte házak
Első ránézésre talán nehezen azonosítható, hogy mit örökíthetett meg az ismeretlen fotós, ám ha a felvétel bal és jobb széleire pillantanak, akkor beugrik: az ott a szolnoki 1-es posta, a másik pedig az SZTK. Így ez a fotó nem is készülhetett máshonnan, mint az épülő Vízügyi székházból. Az MNL Szolnoki Levéltárban őrzött eredeti képen lévő felirat szerint 1972-ben.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kátay Endre emléktábla
Véletlenül bukkantam az Alcsi városrészben lévő Tulipán kocsma falán Kátay Endre színművész emléktáblájára, amiről kiderül, hogy a nagyszerű színész Szolnokon született. Február 23-án talán friss koszorú is kerül a tábla alá.

A Szoborpark további képei