Szobor Park Szolnok



Kanizsa Tivadar-szobor

2011. október 02.

A szolnoki kötődésű, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról tanuszodát és tantermet is elneveztek már a városban. Közös emléktáblán látható portréja a megyei múzeum épületében, önálló szobra pedig a Vas utcában áll.

Ha emlékeim nem csalnak, akkor a Kodály Zoltán Általános Iskola mögötti tanuszoda csak jóval a megnyitása után vette fel Kanizsa Tivadar nevét, és az őt mintázó szobor is csak 1994-ben került mai helyére. A Pogány Gábor Benő által készített mellszobor bizonyos szögből nézve akár egy kompozíciónak is tekinthető, az uszoda falára később került felirattal és emléktáblával.

Kanizsa Tivadar Debrecenben született (1933), de Szolnokon lett nemzetközi szinten is számon tartott vízilabdázó. Két évvel az Melbourne-i olimpia előtt lett a Szolnoki Dózsa vízilabdázója, és nemcsak 1956-ben, de 1964-ben is szolnoki játékosként lett olimpiai bajnok, 1960-ban pedig bronzérmes. A tokiói olimpia után befejezte aktív pályafutását, de több mint egy évtizeden keresztül edzőként dolgozott Szolnokon, ahol nemcsak sokakkal szerettette meg a vizet és a vízilabdát, de a következő sportológeneráció nevelésében is nagy szerepet játszott. És minden bizonnyal - csapattársához, Hasznos Istvánhoz hasonlóan - játszott volna nagyobbat is még vagy két-három évtizedig, ha 1975-ben nem szenved halálos közlekedési balesetet.

A szolnoki születésű Pogány Gábor Benő 1994-ben készítette el a sportoló mellszobrát, amit a Vas utcában található városi tanuszoda előtt, a bejárattól kicsit távolabb állítottak fel. A mögötte ma látható emléktáblát 2008-ban, Kanizsa Tivadar születésének 75. évfordulóján helyezték el az uszoda falán. Ugyanebben az évben, a megyei múzeum panteonjában Szabó Imrefia Béla domborműve is a helyére került, amin Kanizsa Tivadar mellett Boros Ottó és Hasznos István is látható.

Pogány Gábor Benőnek - a Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakjának, a városi szobrok megmentését szervező szobrászművésznek - több köztéri alkotása is látható a városban. A legismertebb talán a színház sarkán álló Szigligeti Ede szobor, a vele szemben található Zounuk ispán szobor vagy a múzeum bejáratánál lévő, embernagyságú Dr. Balogh Béla szobor.

 

Kiegészítés

A cikk megjelenése után Pogány Gábor Benő a következőket közölte:

Engedje meg, hogy a Kanizsa Tivadar cikkre reagáljak!

Emlékeim szerint a tanuszoda lefedése és a szoborállítás egyidős. Megboldogult Dr. Csabai Csaba megyei sportorvostól kaptam a megbízást, a szobor költségeit pedig Kaposvári Kázmér állta.

A tanuszoda jelenlegi bejárata a tervekkel ellentétesen, az átadást követően került megnyitásra, ma sem tudom miért. Az építészeti tervek az uszodába való bejutást az épület másik oldalára szánták, ezért néz a szobor abba az irányba,és ezért vannak emléktáblák az épület másik oldalán.

A közelmúltban tettem javaslatot a szobor áthelyezésére a jelenlegi bejárathoz.

Üdvözlettel: Pogány Gábor Benő

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Tiszaparti sétány helye
A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Tiszta fej?
"Egy pohár tej, tiszta fej!" Emlékeznek még erre a régi reklámra? Évek teltek el azóta, és feltehetnénk a kérdést, vajon sok pohár tej, mennyire tiszta fej? Már, ha valaki úgy dönt, hogy egy karton iskolatejtől (2dl/doboz) a természet lágy ölén szabadul meg. Hogy került hozzá ennyi iskolatej? És, akkor mit ittak a gyerekek? Ha neki már nem kellett, miért a Zagyva árterében dobta ki? Számtalan kérdés, amiket egy nem tiszta fejű embernek kellene feltenni. Ha tudnánk, ki ő. Jelentkezzen bátra! Biztos, van magyarázat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei