Szobor Park Szolnok



Kanizsa Tivadar-szobor

2011. október 02.

A szolnoki kötődésű, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról tanuszodát és tantermet is elneveztek már a városban. Közös emléktáblán látható portréja a megyei múzeum épületében, önálló szobra pedig a Vas utcában áll.

Ha emlékeim nem csalnak, akkor a Kodály Zoltán Általános Iskola mögötti tanuszoda csak jóval a megnyitása után vette fel Kanizsa Tivadar nevét, és az őt mintázó szobor is csak 1994-ben került mai helyére. A Pogány Gábor Benő által készített mellszobor bizonyos szögből nézve akár egy kompozíciónak is tekinthető, az uszoda falára később került felirattal és emléktáblával.

Kanizsa Tivadar Debrecenben született (1933), de Szolnokon lett nemzetközi szinten is számon tartott vízilabdázó. Két évvel az Melbourne-i olimpia előtt lett a Szolnoki Dózsa vízilabdázója, és nemcsak 1956-ben, de 1964-ben is szolnoki játékosként lett olimpiai bajnok, 1960-ban pedig bronzérmes. A tokiói olimpia után befejezte aktív pályafutását, de több mint egy évtizeden keresztül edzőként dolgozott Szolnokon, ahol nemcsak sokakkal szerettette meg a vizet és a vízilabdát, de a következő sportológeneráció nevelésében is nagy szerepet játszott. És minden bizonnyal - csapattársához, Hasznos Istvánhoz hasonlóan - játszott volna nagyobbat is még vagy két-három évtizedig, ha 1975-ben nem szenved halálos közlekedési balesetet.

A szolnoki születésű Pogány Gábor Benő 1994-ben készítette el a sportoló mellszobrát, amit a Vas utcában található városi tanuszoda előtt, a bejárattól kicsit távolabb állítottak fel. A mögötte ma látható emléktáblát 2008-ban, Kanizsa Tivadar születésének 75. évfordulóján helyezték el az uszoda falán. Ugyanebben az évben, a megyei múzeum panteonjában Szabó Imrefia Béla domborműve is a helyére került, amin Kanizsa Tivadar mellett Boros Ottó és Hasznos István is látható.

Pogány Gábor Benőnek - a Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakjának, a városi szobrok megmentését szervező szobrászművésznek - több köztéri alkotása is látható a városban. A legismertebb talán a színház sarkán álló Szigligeti Ede szobor, a vele szemben található Zounuk ispán szobor vagy a múzeum bejáratánál lévő, embernagyságú Dr. Balogh Béla szobor.

 

Kiegészítés

A cikk megjelenése után Pogány Gábor Benő a következőket közölte:

Engedje meg, hogy a Kanizsa Tivadar cikkre reagáljak!

Emlékeim szerint a tanuszoda lefedése és a szoborállítás egyidős. Megboldogult Dr. Csabai Csaba megyei sportorvostól kaptam a megbízást, a szobor költségeit pedig Kaposvári Kázmér állta.

A tanuszoda jelenlegi bejárata a tervekkel ellentétesen, az átadást követően került megnyitásra, ma sem tudom miért. Az építészeti tervek az uszodába való bejutást az épület másik oldalára szánták, ezért néz a szobor abba az irányba,és ezért vannak emléktáblák az épület másik oldalán.

A közelmúltban tettem javaslatot a szobor áthelyezésére a jelenlegi bejárathoz.

Üdvözlettel: Pogány Gábor Benő

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok határában 1896 körül
Ha nem lenne felirat ezen a lapon, nehezen találnánk ki, hogy mit is örökített meg Bakos István a 19. század végén. A nem túl jelentősnek tűnő épületek akár egy vasútállomás vagy kaszárnya is lehetne. Pedig hivatalosan Jász-Nagykun-Szolnok vármegye I. Ferencz József Közkórháza.

Az Album további képei
 

AKB

Minek a hírmondója?
"Úgy is mondhatnám, hogy én vagyok az utca hírmondója." Mit szólna Lópici Gáspár, ha látná, mivé vált a szakmája? Vagy a Vadliba őrsnek örömmel nyilatkozna arról is, hogy a szolnoki Baross utcán még olyan plakátokra is bukkanhat az újak alatt, amiket még az ő idejében ragasztottak ki? Nem olcsó ilyen helyekre plakátokat kihelyezni. A profitráta azonban nem engedi, hogy időnként letakarítsák a hirdetőoszlopokat. Persze, ha nincs a városházán senki, akinek ez bántaná a szépérzékét, és merne szólni is a gazdának, akkor maradnak a "plakátmagányban ázó éjjelek" - és nappalok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.

A Szoborpark további képei