Szemben a forgalommal

Mert vegyük például az Aradi utca elejét, ami a Petőfi Sándor utcától befelé egyirányú! Azaz, aki az utca elején lakik, avagy ott van dolga, majd valamiért szeretne autóval visszajutni a Petőfi utcára, azt úgy teheti meg, ha az Aradi kocsmánál balra fordul, majd rákanyarodik a Mária utcára, aztán a Mártírok útján el a Gábor Áron térre, majd ki a Petőfire, és nagyjából egy kilométer után már meg is érkezett. Persze értem, ezeken a régi, szűk utcákon, amiket nem arra méreteztek anno, hogy parkoló autóknak meg kétirányú forgalomnak is helyet adjanak, nincs más megoldás. Általánosságban.

Vagy nézzük a Károly Róbert utca elejét, ami a Közgé mellől indul az Interspár felé, és a Keró meg a tanposta található rajta! A Baross utcai torkolatnál érdemes résen lenni, ugyanis a másik oldalon álló társasház és a Keró közötti kis "utcából", az egyértelmű kötelező haladási irány tábla ellenére, olykor a forgalommal szemben jönnek ki. Ami valahol érthető, mert ha onnan a Jólét ABC-hez szeretne valaki autóval visszajutni, akkor meg kell kerülnie az egész háztömböt, ami tornaórás emlékeim szerint hat- vagy nyolcszáz méter.

Mondhatnánk, hogy persze, hiszen a Mátyás király utca és az Eötvös tér közötti, királyokról elnevezett utcáink teljesen logikusan oda-vissza egyirányúak. Azaz a víztorony melletti első utcába a Barossról bekanyarodhatok, a gépipari túloldalán lévőbe viszont nem, majd a rendőrség túloldalán újra igen, a Bábaképző jobbján viszont nem, és a Közé után újra igen. Mert csak így járhatóak normálisan ezek az oldalt parkoló autókkal nehezített utcák. Aha! Kivéve a Szent László király utcát, ami a közepéig kétirányú. Talán azért, hogy a rendőröknek ne kelljen háztömböket kerülni? Még, ha indulnának innen szirénázó autók, meg is érteném ezt, így viszont csak arra tudok gondolni, hogy itt volt elegendő lobbierő az észszerűsítéshez.

Ami persze nem mondom, hogy mindenütt elfogadható lenne, bár sok helyen meg lehetne szokni. Például a Konstantin utca iskola melletti szakaszánál, ahol főleg, amíg ideiglenesen ott működött a Belvárosi iskola, láttam extrém megoldásokat. Mert gyorsabb volt visszatolatni a Barossra, mint lemenni a Petőfiig, és mondjuk az ÉPFA előtt bevágni az Ostor utcára, ahonnan jobbra és balra is lehet kanyarodni. És azokról a megoldásokról ne is beszéljünk, amikor nem tolatva jött ki a gyerekét lerakó szülő.

Nem szeretném őket bántani, mert töredelmesen be kell vallanom, hogy legalább két olyan hely van a városban, ahol én is rendszeresen szabálytalankodom. Az egyik az SZTK Pelikán felőli sarka a Budai Nagy Antal utcában. Ugyanis, amikor az ott lévő nagy parkolóból jövök ki, és nem veszélyeztetek senkit, bizony nem szoktam a táblát követve jobbra kanyarodni, hanem egy-két méteren szemben megyek a forgalommal, és bevágok az SZTK főbejárata előtti átjáróhoz. Lustaság, kényelem, nemtörődömség, gondatlan veszélyeztetés? Vagy észszerűség a rossz közlekedésszervezéssel szemben?

A másik látens bűnelkövetési helyem a színház mögötti Szigligeti utca, aminek az a vége ugye a Tisza felé egyirányú. Ahol olykor szemben szoktam menni a forgalommal. Csak azért, hogy a színház melletti parkolóba be tudjak állni, vagy vissza fordulhassak a Sóház utca felé. Tegye fel a kezét, aki este hét előtt pár perccel nem követett még el ilyesmit, amikor színházba sietett!

Nem akarom felmenteni se magam, se a többi szabálytalankodót. És nem is azért szedetem össze ezt a pár szolnoki helyet, ahol a forgalommal szemben közlekedőkkel találkozhatunk, hogy ötleteket adjak akár a többi közlekedőnek, akár a rend éber őreinek. Inkább azért, mert jelezni akartam, vannak olyan pontok a városban, ahol talán újra lehetne gondolni a közlekedés szervezését. Csak éppen azt nem tudom, hogy ez kinek a dolga, kinek kellene szólni. A rendőrségnek? A közútkezelőnek? A városházának? Kinek a feladata, hogy olykor átgondolja, hogy az évtizedek óta meglévő irányok, szabályok, tiltások szolgálják-e még a közlekedőket, akikre hivatkozva elrendelték azokat. Azaz esetünkben a szolnokiakat.