Felénk

Szatyrom a vásárlóké

2019. október 24.

Egy letűnt kor emlékei. Néhány év múlva talán már semmi ehhez hasonlót nem lehet használni. Ám ezek a harminc-negyven éves szatyrok akkor is léteznek majd, amikor már senki sem fog emlékezni a velük reklámozott cégekre, és a szolnoki üzleteiknek sem lesz nyoma.

Jó lenne tudni, mikor került forgalomba Magyarországon az első, bármilyen üzlet vagy termék logójával ellátott nejlonszatyor. Mivel maga a találmány nem sokkal a második világháború előtt lett az ipar számára is vállalható, nálunk pedig csak a második ötéves terv idején (1960-65) határozták el a polietilén tömeges gyártását, feltételezhetjük, hogy ez első ilyen, magyar szatyor a hatvanas években készülhetett.

A magam részéről úgy tippelem, hogy a legvidámabb barakk kiépítésébe belekezdő Kádár-korhoz, a fogyasztás felpörgetéséhez, azaz ez első nagy áruházak megszületéséhez kapcsolódhat a megjelenésük. Mindebből pedig az is következhet, hogy Szolnokon is legkorábban a hatvanas évek végén kerülhettek a boltokba ezek a műanyagok. Tömegesen pedig a nagy márkák - Centrum, Skála, Domus - városi megjelenésével terjedhettek el a hetvenes években. Abban azonban egészen biztos vagyok, hogy az én gyerekkoromnak - mondjuk a hetvenes évek végétől - meghatározó termékei a színes, emblémás, műanyagtasakok.

Amelyek nemhogy egyszer használatosak, de szinte örök életűek voltak. A vásárláskor kapott egy-egy ilyen, a mainál jóval keményebb, vastagabb, tartósabb műanyagból készült szatyrokra úgy vigyáztunk, mint valami kincsre. És pakoltunk bele mindent utazásnál, kirándulásnál, iskolában, a végén pedig a kertben, a kamrában, legutolsó stádiumukban pedig a majd jó lest még valamire cuccok tárolásánál. Elnyűhetetlenek voltak. Míg mai utódaikat maximum kétszer használjuk, ezeket a "békebeli" darabokat éveken át, több tucatszor is elő lehetett venni. Az igazi újrahasznosítók pedig az utolsó utáni stádiumukban lábtörlőt varázsoltak belőlük. De akadtak gyűjtők is, akik úgy rakosgatták ezeket a reklámtermékeket, mint mások a kártyanaptárokat.

A jellegzetesen narancssárga, fekete emblémás Centrum-szatyor akár már a hatvanas években is felbukkanhatott Szolnokon. Bár inkább azt tippelném, hogy az új városközpontban, a Vízügyi székház és a Pártház közé épített Szolnoki Centrum Áruház megnyitásakor árasztotta el a várost. Volt belőle többfajta méretű, sőt alkalmai - például karácsonyi vagy nyári vásáros - kiadású. Mindenesetre csak módjával osztogatták az eladók, s nagy királynak számított, aki tudott szerezni egy tucat, még soha nem használtat belőlük.

A kicsit bonyolultabb grafikával, már két színnel - piros és kék - operáló skálás szatyrok szolnoki felbukkanása 1979-től, a Skála Tiszavidék Áruház megnyitásától valószínűsíthető. Akkortól ösztönözte a szolnokiakat is vásárlásra a Skála Kópé, akinek ugye a szíve mindig a vásárlóké volt. Hazavihető formában leginkább ezeken a műanyag szatyrokon, amelyekből annyiféle készült a Skála-lánc berkein belül, hogy szerintem ma sincs senki, aki fel tudná ezeket sorolni, netán bemutatni. Merthogy a vidéki Skáláknak éppúgy volt saját kiadásuk, miként a különböző akciós időszakoknak.

Talán nem túlzás azt gondolni, hogy a nagy láncok szolnoki megjelenésére és új reklámtermékeikre a szocialista keretek között is versenyre kényszerülő, helyi üzleteknek is reagálniuk kellett. Amit a mellékelt Ideál Kereskedelmi Vállalat (IKV) logós szatyor is bizonyít. Amikhez ráadásul jóval több helyen lehetett hozzájutni, mint a skálás vagy centrumos konkurensekéhez, hiszen számtalan IKV üzlet volt a városban. Amelyek ugyanezt a sárga alapon piros logós szatyrokat osztogatták, ha náluk vásároltunk cipőt, ruhát, porcelánt vagy éppen alkatrészt.

Bár környezetszennyező és a jövőt károsító termékekről van szó, nem tudom megtagadni őket. Mert lenyomatai egy kornak. És köszönöm, hogy a blogSzolnok egyik lelkes olvasója nekem adta ezt a kis gyűjteményt!

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Nyakleves utalványozása
A református templom átadása után maximum tíz évvel készülhetett az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó. Nemcsak a kép, hanem az anziksz szövege is érdekes, hiszen írója egy gyöngéd nyakleves utalványozását kéri a címzettől.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Gyomparkoló
Nincs egy éve, hogy a Szapáry utcai új óvoda építéséhez kapcsolódóan elkészült a Sütő utcai parkoló. Természetesen itt-ott térkővel lehatárolt "szigetekkel", amelyek kezdetben úgy tűntek, ápolt virágágyások vagy maximum füves területek lesznek. Persze a maguk nemében a vadon növő gyomok is lehetnek szépek és érdekesek, miként e parkoló szélén kialakuló minidzsungel is mutatja. Az más kérdés, hogy valóban ez volt-e a fejlesztői, beruházói szándék? Avagy csak menet közben elveszett a gazda. Aki foghatná a kaszát meg a kapát, és rendet rakhatna a területén.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A legszolnokibb költő emlékezete
A Szabadság tér 2. szám alatti ház falán egy olyan nagyszerű szolnokira emlékeztet a lassan tízéves tábla, aki nemcsak költőként, közéleti személyiségként, de a legnehezebb időkben emberként is példát mutatott. És a kommunizmus egyfajta áldozataként fejezte be életét.

A Szoborpark további képei