Felénk

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. június

2019. június 27.

Harminc év távlatából a pekingi események nemcsak megrázóak, de jól mutatják: nálunk is alakulhatott volna máshogy a történelem. Főleg, hogy az állampárt 1989 júniusában még 3 éves tudományos felmérést indított. Viszont 2 darab új Ikarusz beszerzése is hír volt Szolnokon.

A világ 1989 júniusában leginkább Kínára és főleg Pekingre figyelt. A szolnoki események pedig talán még a magyar újságolvasókat sem hozták izgalomba. Mondhatjuk, hogy szerencsénkre. Mert a harminc év távlatából visszaolvasott pekingi események, a Tienanmen téri vérengzésről és a későbbi megtorlásról szóló hírek sokkal félelmetesebbek, mint amilyennek akkor tűntek. Szerintem ugyanis ma már jól mutatják, hogy akár nálunk is végződhetett volna másként a rendszerváltás. Csak egyetlen apró bizonyíték: a már erősödő MDF helyi tisztségviselője 1989 júniusában a megyei lap hasábjain követeli, hogy a rendőrség - gondolom a szolnoki - fejezze be az ellenzéki pártok megfigyelését. (Arról most ne polemizáljunk, hogy az akkori megfigyelést megrendelők ma besúgókkal parádéznak.) Bár a hazai változások több esélyes kimenetelére egy másik példát is tudok hozni: az állampárt megyei apparátusa a megyei napilap hasábjain jelenteti meg Kína magyarországi nagykövetének címzett tiltakozását a véres pekingi események miatt.

A világ közvéleménye talán csak 1989. június 16-án, Nagy Imre és az 1956-os mártírok újratemetésekor figyelt ránk. Legalább olyan terjedelemben, mint ahogy a korabeli megyei napilap mert foglalkozni a témával. A temetés előtt ugyanis csak egy-egy technikai hír, illetve az állampárt üzenetei jelentek meg, köztük az, hogy a helyi Reformkörök - az MSZMP változást akaró szárnya - Nagy Imréék tiszteletére misét kezdeményezett a Belvárosi Nagytemplomban. A temetés másnapján aztán a címlap kétharmada és az egész második oldal is a fővárosi eseményekről szólt. Igaz, ez fele akkora terjedelmet sem jelentett, mint amennyi helyet a megyei pártértekezletnek szántak. (Látszik: voltak még bizonytalanok és két kapura játszók is.) Arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktor Hősök terén elmondott beszédének ismertetéséből a máig legtöbbet idézett rész maradt ki: a szovjet csapatok azonnali kivonásának követelése. Igaz, a mártírok koporsói körüli baloldali tülekedésre vonatkozó gondolatokat lehozta a másnapi helyi lap.

Ahol azért Tiszai Lajos tollából megjelenhetett egy sorozat Kablay Lajosról, az ő 1956-os szolnoki szerepvállalásáról és későbbi életéről. Miként megjelentek az első beszámolók arról is, hogy Törökszentmiklóson eltávolítottak egy táblát, ami egy volt karhatalmistára emlékeztetett, illetve Jászberényben egy ottani ?56-os mártírra emlékeztek.

Ha azonban kitakarnánk a harminc évvel ezelőtti megyei napilapból a Nagy Imre temetéséhez kapcsolható írásokat, akkor akár úgy is tűnhetne, hogy nagyon messze volt még a rendszerváltás. Az év júniusában az MSZMP hároméves tudományos felmérést indított a megyében élő értelmiségről. (Tehát még azt hitték, 3 év múlva is lesznek.) A hónap elején, Szolnokon járt a Munkásőrség országos parancsnoka, hogy az első féléves kiképzést értékelje, illetve kinevezze az új városi parancsnokot. (Fél év múlva már nem voltak.) Megyei pártértekezletet tartottak, ahol a helyi napilap akkori főszerkesztője azt a tartotta a legfontosabbnak, hogy Tiszavidékre változzon az orgánum címe. (Alig egy év múlva átjátszotta egy német cégnek a lapot.) Miközben a Népi Ellenőrzési Bizottság helyi elnöke pont a megyei napilap hasábjain keresztül üzent az előző hónapban indul alternatív hetilap főszerkesztőjének a tabáni umbulda ügyében. (Pár nap múlva meg cirádás cikk jelent meg a Tabán építészeti elismeréséről.)

Persze, még így is mindig a legvidámabb barakknak tűnhettünk. A baráti, fejlődő országnak - tehát az általunk is pénzelt - számító Nicaragua belügyminisztere például azt javasolta (igen, a Néplap hasábjain), hogy "Öltöztessük szép ruhába a szocializmust". Az NDK alapításának 40. évfordulóján tartott berlini konferencián pedig bátran kijelentették: nincs szükség reformokra (alig egy év múlva az ország se volt meg). Románia pedig kerítést kezdett építeni a magyar-román határra, hogy így tartóztassa fel a menekülőket. (Mármint a Romániából Magyarországra menekülni akarókat.)

Persze a változás szelét is ki lehet olvasni az 1989. júniusi lapokból. Az állampárt helyi apparátusában például felmerült, hogy az MSZMP tiszaligeti Oktatási Igazgatóságát (azaz a Marxista-Leninista Egyetemet) át kellene adni valamelyik felsőoktatási intézménynek. Amit annyira komolyan gondolhattak, hogy nem sokkal később már azon ment a sajtóban is megjelenő agyalás, hogy műszaki vagy külkereskedelmi felsőoktatás legyen-e Szolnokon. (Az már tényleg nem vethető az akkori pártelit szemére, hogy ma mi működik vagy sem abban az épületben.)

A mából nézve ugyancsak a változás biztos jele, hogy a tanév vége felé közeledve, az akkori oktatási miniszter szájából elhangzik: az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetése nem politikai, hanem szakmai kérdés. Majd pár nappal később már arról lehetett olvasni, hogy Szolnok megyében szeptembertől elindul az orosznyelvtanárok átképzése. És még véget sem ér a hónap, amikor hivatalos közlemény jelenik meg arról, hogy a következő tanévtől az iskolák joga eldönteni, milyen nyelvet oktatnak. (Azaz a döntés szabad lett, csak a realitások szűkítették a mozgásteret.)

És mielőtt befejeznénk ezt a szubjektív visszatekintést, nézzünk szét Szolnokon a beruházások és a korabeli cégek táján.

Még zajlik a Keskeny János - ma Pozsonyi - úton a csatornaépítés, amihez a BVM helyi gyári készített hatalmas betoncsöveket. Január óta tart az SZTK korszerűsítése, aminek befejezését 4-5 év távlatban tervezték. Még mindig kevés a vezetékes telefon Szolnokon, de elsőbbséget élveznek azok, akik úgynevezett telefonkötvényt vásároltak, mert ők legkésőbb 1990 áprilisáig vonalhoz juthattak. Új jelzőlámpás csomópontot alakítottak ki a Petőfi és a Sallai - ma Kápolna - út találkozásánál, amivel az utóbbi megszűnt zsákutcának lenni. Szóval nem tobzódtunk a beruházásokban, amit talán az is érzékeltet, hogy két Szolnokon forgalomba állított Ikarusz 256-os beszerzése - áruk nem egészen 5 millió akkori forint - is cikket ért a megyei újságban.

A fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat vezetője viszont reálisnak tűnt a vele készült ünnepi interjúban: annak az évnek a végéig tervezett. A Szolnoki Tejipari Vállalat újítás vezetett be a piacnál lévő boltjában: vasárnap délelőtt is kinyitottak. És nagyobb forgalmat bonyolítottak, mint hétfői napokon. A legkedvesebb viszont az alapításának 75. évfordulóját is ünneplő Szolnoki Cukorgyár hirdetése. Pontosabban a Cukorgyári strand hirdetése, ami a szünidő első napján jelent meg. Nem véletlenül, hiszen harminc évvel ezelőtt Szolnokon minimum hét helyen lehetett úszni és, vagy strandolni.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Iskola délután négy húszkor
A nagy világgazdasági válság idején készülhetett ez a fénykép Szolnokon. Nem a Templom, hanem a Baross utcában, tehát nem a mostanában megújult, a Belvárosi Nagytemplom mellett lévő polgári leányiskolát mutatja, hanem a fotózás idején már legalább egy évtizede működött polgári fiúiskolát. Amiben jelenleg a megyei rendőrkapitányság működik.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A munka hőseinek emlékére
A Mátyás király út egyik négyemeletes házának sarkán található egy 46 éves emléktábla, aminek a betűi mára szinte teljesen kifakultak. Pedig egy igazi korrajz abból az időből, amikor nemcsak a történelem és a művészet nagyjai kaphattak emléktáblát, hanem a kétkezi melósok is.

A Szoborpark további képei