A szolnoki csirkepiacnak és búzapiacnak háttal állt az a fotós, aki szerintem a huszadik század elején megörökítette az állami főgimnáziumot illetve a viszonylag új, református templomot, hogy aztán kicsit slendriánul színezett lap legyen belőle a fotóból a Glass&Tuscher képeslapgyárnál.

A grafitceruzával Szolnokon, szerintem a vasútállomáson megírt, és a ceglédi Plébánia-telepre küldött képeslap postai bélyegzője alapján sajnos nem lehet kideríteni, mikor is adták postára ezt az anzikszot. Így csak abban lehetünk biztosak, hogy mivel nem hosszúcímzéses, azaz üzenetrészt nem tartalmazó a képeslap hátsó oldala, 1905 utáni lehet az üzenet. És talán az első világháború előtti. Ám mindez nem segít abban, hogy megmondhassuk, mi lehetett az a legutolsó időpont, amikor az ehhez a képeslaphoz használt fotó készülhetett. Ezért csak azt állíthatjuk, hogy az ismeretlen fotós valamikor 1895 után, de a huszadik század háború előtti évei között dolgozhatott. (Segítség lett volna az is, ha az anzikszot feleségének és kislányának küldő Pista datálta volna az utazása időpontját a késő éjszakai üzenetén, de sajnos ez nem történt meg.)

A képeslap különlegessége számomra, hogy az állami főgimnázium Benkó Károly tervezte épületét olyan szögből mutatja, ami a huszadik század elején is ritka volt, és a későbbi években is kevés példát találunk rá. A fotós ugyanis nem szemből vagy a református templom tornyából, hanem a mai Tisza szálló irányából dolgozott. Akkor, amikor azon a helyen még a csirkepiac működött, és majd csak 1911-ben került oda a városi színház, és bő másfél évtizeddel később a gyógyvízre épített hotel. Nem biztos, hogy így van, de a felvétel jobb oldalának rendezetlensége miatt azt gondolnám, hogy a felvétel még a színház építése előtt készülhetett.

És eredetileg fekete-fehér volt, amit majd csak később színeztek, kissé slendrián módon. Legalábbis erre utal a fotóshoz legközelebb lévő első villanyoszlop felső része, amit a gimnázium tetejével együtt pirosra festett az ugyancsak ismeretlen segéd. Pedig a gimnázium körüli, méretük alapján akkor már legalább 10-15 éves fák lombkoronája viszonylag aprólékosan lett kiszínezve, miként a poros előtérben sem találni kivetni valót. Az 1895-ben átadott, tehát egészen biztos, hogy piros téglafalú református templom viszont ugyanúgy elnagyolt, mint a gimnázium. De nem hinném, hogy bő száz évvel ezelőtt ez bárkit is zavart volna.

Miként az se volt fontos, hogy a képeslap feliratára mi került. Hiába mutatja a fotó leginkább a főgimnáziumot, a mai Verseghyt, a felirat a bal szélen látható református templomot emeli ki. Nem hinném, hogy azért, mert a helyi reformátusok rendelték volna meg a képet, hiszen akkor közelebbi, a valóban különleges templomot sokkal jobban mutató fotót és képeslapot kértek volna.

Szerintem ugyanúgy nem szolnoki volt a kép készítője, mint a képeslap későbbi megjelentetője sem, így a nyomdai feliratozás során már nem volt olyan, aki megmondhatta volna, mi is az a nagy épület a kép előterében. A templom viszont azonosítható volt.

És a villanyoszlopok sem számítottak a távoli kiadónak. Csak Szolnokon lehetett fontos, hogy azok az árvának tűnő póznák minden bizonnyal a Scheftsik-féle gőzmalomtól indulhattak, amely 1905-ig a város lassan kiépülő villamosenergia hálózatát táplálta. Így jobban belegondolva, akár ezek a vezeték nélküli póznák is segíthetnének a képeslap datálásában, hiszen szerintem a Scheftsik-féle malom pusztulása után vesztették el ?légkábeleiket?, amikor a város által átvett villanytelep a Zagyva túloldalára költözött.

Lehet, hogy 1905 utánra kellene tippelnem e kép születésének legkorábbi időpontját?