Felénk
Négy kuka is hiába
2023. október 25.
A Kolozsvári út 2. számú telek sarkán immár négy szeméttároló edény is az arra járók vagy ott várakozók rendelkezésére áll. Ennek ellenére a Magyar Rádió egykori szolnoki stúdiójának kerítése mellett vastagon áll a szemét. Elsősorban italos üvegek és dobozok. Mi lehetne a megoldás?
Ha valaki megáll az évek óta üres rádióstúdió kertjének Kolozsvári út felé eső oldalánál, és átnéz a kerítésrácson, akkor azt láthatja, hogy az utcával párhuzamosan, a lábazat takarásában, az egykori parkban áll a szemét. Elsősorban sörös- és üdítősdobozok, illetve apró üvegek - "csavaros actimel" - alkotják a bedobált hulladék zömét. Elsőre is hihetetlennek tűnik ez a fajta igénytelenség, de amikor észreveszi az ember, hogy a buszpályaudvar és a rádió kertjének a találkozásánál három darab telepített kuka, és egy nem túl igényes, kerítésre kötözött fekete szemeteszsák is várja a feleslegessé váló csomagolóanyagokat, akkor tényleg csak elképedni lehet.
Mi többet lehetne még tenni azért, hogy a szemét a kukákban és ne a kerítésen belül végezze? Talán megoldás lehetne, ha a sarokra egy sárgamellényes köztisztaságist állítanánk, aki az italok elfogyasztása után a fogyasztók kezéből kivenné a csomagolóanyagot és a kukákba helyezné azokat. Nem vagyok benne biztos, hogy egyetlen ember elég lenne, de szükség esetén egy másikat is munkába lehetne állítani, aki esetleg megpróbálná elmagyarázni a közterületen italt fogyasztóknak, hogy mi a helyes eljárás a kiürült dobozok és palackok esetében. Azt hiszem, nyugdíjas állás lenne. A város meg minden évben elkölthetne pármillió forintot annak az "elátkozott" saroknak a tisztántartására, talán valami környezetvédelmi, foglalkoztatási vagy felzárkóztatási pályázatot is lehetne erre találni.
Persze, ennél drasztikusabb megoldáshoz is folyamodhatnánk. Leskelődni, titkokban szabálysértőkre vadászni nem túl szép, de hát a sebességhatárok betartására is így próbáljuk rákényszeríteni a száguldozókat. Tehát kísérleti jelleggel két közteres nem a szemét személyes átvételével, hanem a szemetelők pár másodpercen belüli lefülelésével és drasztikus megbüntetésével is foglalkozhatna. Talán lenne némi visszatartó ereje, ha egy olcsó sör elfogyasztása, a kiürült doboz nem megfelelő elhelyezésének következtében, mondjuk, ötvenezer forintba kerülne. Azt se bánnám, ha a büntetést kiszabók valamiféle érdekeltségi rendszerben dolgoznának a legváratlanabb időpontokban. Sőt, a lefülelésekről és a tetemes büntetések kiszabásáról készülő, a személyiségi jogokat természetesen tiszteletben tartó kis filmecskéket is szívesebben osztogatnám a közösségi felületeken, mint a város tisztaságán dolgozók feszengését a mosolygó főnökeik előtt.
Tudom, erre sokan azt mondják, hogy az ott szemetelők többségén úgysem lehetne behajtani a tetemes büntetést. Ne általánosítsunk! Felhívnám továbbá a figyelmet az egykor létező közérdekű munkára is, amivel le lehetne dolgozni a büntetést. Lehet, hogy néhány akciónap után a mégis befolyó büntetések egy részét új szerszámokra kellene költeni, mert egész kis csapatot kellene a város tisztaságának szolgálatába állítani. Igen, tudom, hogy a bírósággal, meg a fellebbezéssel is számolni kell, de hát valamit csak kellene tenni a Kolozsvári utcai szemétpont ellen.
Jó, ne legyünk igazságtalanok a szemetelőkkel szemben! Elég elhanyagolt és lerongyolódott a rádió épületének a környéke, és bizony nemcsak a buszpályaudvar melletti sarok "úszik" a szemétben, hogy a járda és a kerítés között felnövő gazról már ne is beszéljünk. Nem zárnám ki, hogy lehet valami a "kis szemét vonzza a nagy szemetet" mondásban, és ha csak egy kicsit is rendezettebb lenne az az ingatlan, talán nem néznék oly sokan alkalmi szemétlerakónak. Csak remélni tudom, hogy ez az immár több éves elhanyagolt állapot nem a korábbról ismert szolnoki ingatlankezelési módszer része, miszerint valamit előbb hagyunk lepusztulni, aztán jöhet a dózer! Ezért az épületért nagyon nagy kár lenne, és nem, egyáltalán nem lenne jobb, ha egy parkolóház épülne a helyére!
Szó, mi szó, felvethetnénk azt is, hogy a buszpályaudvar közelében ez a sarok miért lett egy amolyan szabadtéri, füstös "talponálló"? Miért éppen itt isznak és dohányoznak sokan a környéken megfordulók közül? Egyáltalán az utcán lehet szeszesitalt fogyasztani? A buszpályaudvar nem olyan közintézmény, aminek öt méteres közelében tilos dohányozni? Avagy a buszra várakozók ilyen igényeit nem a busztársaság területén kellene kielégíteni? Persze az is lehet, hogy jól van ez így, meg már másfél évtizede így néz ki ez a sarok, sőt a következő saroknál lévő szeméttárolóról is lehetne cikket írni. Nem tudom. Engem azért zavar.
Album
Iskola délután négy húszkor
A nagy világgazdasági válság idején készülhetett ez a fénykép Szolnokon. Nem a Templom, hanem a Baross utcában, tehát nem a mostanában megújult, a Belvárosi Nagytemplom mellett lévő polgári leányiskolát mutatja, hanem a fotózás idején már legalább egy évtizede működött polgári fiúiskolát. Amiben jelenleg a megyei rendőrkapitányság működik.
AKB
Seprűre se futja?
Úgy tűnik, a szolnokiak egyebet nem tehetnek, mint megértően figyelik a Tisza szálló immár másfél évtizedes pusztulását, ami maga alá temetett egy fürdőt, egy legendás fagyizót, egy éttermet és rendezvényhelyszínt is. Megértőnek kell lennünk a magántulajdonnal, a tulajdonos érdekeivel szemben. Mindig csak nekünk. És immár azt is el kell fogadnunk, hogy szegénynek seprűre se futja. Meg kell értenünk, hogy az omladozó épület környéke csak szemetes, koszos és gondozatlan lehet. Szolnok legszebb része.
SzoborPark
Két emlék egyben
A Lengyel légió utca közepén van egy emléktábla, ami tulajdonképpen két dologra emlékeztet. Egyrészt egy nagyszerű férfira, aki két nemzet nevében kétszer szállt szembe az I. Miklós vezette Orosz Birodalommal. Másrészt a szabadságharcunk lengyel katonáira. De ez sem egyszerű történet.