Album



Madártávlat a Tisza partra

2015. január 16.

A Gerő Ignácz kiadásában megjelent képeslaphoz használt fotó egészen biztos, hogy 1915 tavaszán vagy kora nyarán készült. Ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy a korabeli fotós ebben az esetben is a belvárosi nagytemplom tornyába cipelte fel masináját.

Hogy ez a fotó nem készülhetett 1915-nél később, azt ebben az esetben nem a postai bélyegző - érdekes módon, a tulajdonomban lévő lapot soha nem adták fel -, hanem a kiadó, a szolnoki Gerő Ignácz gondossága bizonyítja. Ritkaság ugyanis, hogy egy képeslap hátoldalára a megjelenés éve is rákerült, márpedig itt erről van szó. Így már csak azon kell elgondolkodnunk, hogy a felhasznált fotót a kiadáshoz képest mennyivel korábban készítették. Amihez támpontot csak az épületek adhatnak.

Ezen a lapon ugye a mai Tiszai hajósok tere és környéke látható "madártávlatból". A fotó a belvárosi templom tornyából készült, a folyó felé fordulva. A kép bal oldalán lévő épületek ma is mind állnak, és az építésük évét is tudjuk, ami segít a fotó korának meghatározásában. A református templom és a zsinagóga még a XIX. század végén épültek, a zsinagógától jobbra lévő ház - ma étterem - pedig még korábban. (Utaltam már rá a blogSzolnokon, hogy az az épület a tér legrégebbi háza.) Tehát a fotónak a XX. században kellett készülnie. Ha azonban távolabb, a Tisza-hídra is vetünk egy pillantást, akkor tovább szűkíthetjük a fotózás intervallumát, hiszen az első vasszerkezetű, szolnoki, közúti hidat 1911-ben avatták. Így máris négy évre szűkül a keresett időszak.

Szinte hallom, ahogy a város története iránt érdeklődők felkiáltanak, mert még ennél is jobban szűkíthető a fotózás lehetséges időpontja. A képeslap bal sarkánál, a fotó jelentős részét ugyanis a belvárosi általános iskola - polgári leányiskola - tetőszerkezete foglalja el. Márpedig azt 1912-14 között építették, tehát egy-két évvel emiatt is szűkíthetjük a fotózás lehetséges időpontjait. A kép bal sarkában lévő kémény miatt azonban azt állítom, hogy a kép csak 1915-ben készülhetett. A kémény teteje ugyanis erősen kormos, ami arra utal, hogy legalább egy fűtési szezonon már túl kellett lennie az épületnek a fénykép készítésekor. Márpedig az iskolát 1914-ben adták át, így azt feltételezem, hogy először 1914-15 telén füstölhettek a kéményei.

Száz évvel a kiadás után természetesen nemcsak a kormos kémény az érdekes, és nem is elsősorban emiatt mutatom be a fotót. Sokkal inkább a jobb oldalon látható, földszintes ház okán, aminek a helyén lassan negyven éves a Pálfy János szakközépiskola, vörös tégla borítású épülete áll. Érdemes megemlíteni, hogy a földszintes házzal együtt az előtte futó - és ezen a képeslapon is jól látható - Szigony utca, folyóval párhuzamos szára is eltűnt, és csak az iskola és a belvárosi templom közötti csonkja maradt meg. Ezen a képen kicsit nehezen vehető ki, de az iskola és a mai mozi közötti Őr utca - ma Elmann Elvíra köz - a Szigony utcát keresztezve egészen a Tisza partjáig futott. A mára eltűnt épület egyébként a harmincas években rendőrségi laktanyaként, illetve a szolnoki tűzoltóság székhelyeként is szolgált.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Személyes Trianon
Alig egy évvel a trianoni döntés után adta fel képeslapját a szolnoki állomáson Attila. A címzett, németes vezetéknevű édesanyja, akinek magyarul üzent Temesvárra, azaz a címzés szerint már Timosoarara. Kézbe vehető történelem.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tanácsházi négyek
A szolnoki városháza dísztermét tanácsháza korában, tehát, ha jól sejtem, 1990-ig négy mellszobor díszítette. Mivel személyes emlékeim nem voltak róluk, a létezésükről sem tudtam. Egy fotó miatt kezdtem kutakodni utánuk. Ma már tudom: F. Bede, Hoksári, Tóth és Keskeny szobrok voltak.

A Szoborpark további képei