Szobor Park Szolnok



Sipos Orbán emléktáblája

2021. március 30.

Feltételezem, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye létrejöttének 125. évfordulóján kerülhetett a helyére Sipos Orbán emléktáblája a megyeháza aulájában. A Szolnokon további öt "köztéri" műalkotást jegyző Györfi Sándor alkotásainak listájában sehol sem szerepel ez a kis dombormű.

A szolnoki megyeháza Kossuth utcai főbejáratán belépve az 1878-ban épített hivatal aulájába jutunk, ahonnan a lépcsőház és a díszterem felé indulva két oszlop között kell áthaladnunk, amelyeken egy-egy emléktábla látható. A jobb oldalin Sipos Orbán, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876 és 1882 között hivatalban lévő, a bal oldalin pedig Alexander Imre, a megye közigazgatását 1920 és 1944 között irányító alispáné. A két apró, portré domborművel ellátott, inkább szöveges emléktáblákról mindössze annyit sikerült kideríteni, hogy a megyei közgyűlés 2000. májusi ülésén határozott az elhelyezésükről, amihez a forrást az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától remélték, elkészítésükre pedig Györfi Sándor, Karcagon élő szobrászművészt kérték fel.

Csak feltételezem, hogy a két emléktábla felavatására az alkalom az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fennállásának 125. évfordulója lehetett, talán 2001-ben. Ám erről már semmi hírt nem találni, miként a későbbi koszorúzásokról - pedig láthatóan szokott lenni - se nagyon bukkan fel semmi. Sőt, a szinte minden szolnoki szobrot és emléktáblát számba vevő Köztérkép honlap sem emlékezik meg ezekről a táblákról.

Sipos Orbán neve manapság leginkább a róla elnevezett, az egykori szolnoki Gyerekvárosban működő szakközépiskola kapcsán szokott előkerülni. Illetve sokszor emlegetik a valahol az egykori Domus áruház helyén állt Sipos téri iskolát is, bár nem vagyok biztos benne, hogy ilyenkor bárkinek eszébe jutna, ki is volt a névadó Sipos. Mert persze ugyanaz a Sipos Orbán volt, akiről Cseh Géza szerint már 1894-ben - tehát még életében - elnevezték azt a kis teret, ahol a XX. század elején emelt és közel hét évtizeden keresztül működő iskola állt.

Sipos Orbán talán a jászberényiek számára sokkal fontosabb személy, hiszen ott született, ott járt gimnáziumba, ott tanított, majd 1865-től három alkalommal azt a kerületet képviselte az országgyűlésben, ráadásul a Jász múzeum alapítása is neki köszönhető. Ugyanakkor Nagyvárad is joggal emlékezhet rá büszkeséggel, hiszen közel két évtizeden keresztül (1882-1903) ott tevékenykedett tanfelügyelőként, sokat téve a néhai Bihar vármegye oktatási ügyeiért. Ám a jászberényi és a nagyváradi működése között mégiscsak Szolnokon élt, és előbb, mint a megye alispánja, utóbb, mint a város országgyűlési képviselője tett sokat a településért. Sipos Orbán már csak azért is megérdemli az emlékezetet, mert tulajdonképpen neki köszönhető, hogy az 1876-ban létrejött "muszáj" vármegye egy működő közigazgatási egység lett, ráadásul nem sértett jászberényiként - korábban a Jászkun kerület alkapitánya volt - viselkedett, hanem ízig-vérig "köztisztviselőként" tette a dolgát.

Egyébként kevés hozzá hasonlóan kalandos életű megyebeliről tudni. Az történelmi adottság, hogy élt három király és két kormányzó alatt. Az viszont már róla árul el sokat, hogy az 1848-49-es szabadságharcban egy magyar huszárezred dobosaként, 13 évesen valóban részt vett a csatákban (ezért is kerülhetne koszorú minden március 15-én az emléktáblája alá). Az is személyiség kérdése lehetett, hogy a régi országgyűlés épületében egy ideig a legfiatalabb képviselőként működött, majd már a Kossuth téri épületben a tisztelt ház legidősebb tagjaként, azaz korelnökként is dolgozott. Közben pedig három városban tekintettek rá tisztelettel. Szolnokon például annyira, hogy amikor 1882-ben megromlott a viszonya az új főispánnal és távozni készült, a megyegyűlés a maradásáról szavazott - de már hiába.

A szolnoki megyeháza aulájában tehát egy apró portré, és egy rövid életrajz őrzi ennek a megyei viszonylatban mégiscsak kiemelkedő és fontos férfinak az emlékét. A portrét a ma már Kossuth-díjas Györfi Sándor, Karcagon élő szobrászművész készítette, akinek egyébként a Vártemplom előtt álló Szent István szobrot, a nevüket viselő iskolákban lévő Ádám Jenő és Széchenyi István portrékat, a Damjanich Múzeum kapualjában lévő mészkő Damjanich fejet, és az ország egyik legjobb második világháborús emlékművét, a Hősök terén lévő Golgotát köszönhetjük.

(Sipos Orbán fekete-fehér portréja Borsos József felvétele.)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Késő Kádár-kori napsütések
Szolnok Kádár-kori címere került ennek az 1990 előtti mozaikképeslapnak a jobb felső sarkába. A képeket Csobaji Előd lőtte, és nagyjából ma is elkészíthetőek lennének. Igaz, egyiken a szökőkút nem lenne ott, a másikon egy új épület is belógna a képbe, a harmadiknál meg hullana a vakolat.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Mint logó a ház falán
Éppen fél évszázada díszíti a MÁV Kórház rendelőintézeti szárnyának utca felé néző homlokzatát Laluja András Gyógyítás (?) című krómacél szobra. Hogy miért három évvel a kórház megnyitása után, és miért pont oda került ez a műalkotás, rejtély. De olyan, mintha a kórház logója lenne.

A Szoborpark további képei