Idei szolnoki évfordulók

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2022. január 3-án jelent meg először.)

Képtelenség lenne Szolnok múltjából minden kerek - vagy öttel osztható - évfordulót egyetlen, még olvasható hosszúságú cikkben felsorolni. Ezért maradok inkább a szubjektív (önkényes) válogatásnál, amelyet ezúttal a közlekedéssel kapcsolatos évfordulókkal kezdenék. Merthogy idén alaposan megünnepelhetnénk a névtelen, belvárosi Tisza-hidat, amely éppen hatvan esztendeje szolgálja a várost. Ebből ugye három évtizeden keresztül a 4-es főút forgalma is gyötörte, hiszen a déli elkerülő folyami átkelője, a Szent István-híd csak 1992-ben készült el. És, ha már hidak: Obermayer Lipót 1852-ben építette fel az utolsó szolnoki, fa, közúti Tisza-hidat, ami az 1909-es jeges árig szolgálta a két parton élőket. Ugyanakkor, ha közlekedésről van szó, érdemes megemlékezni a Szolnok-Debrecen vasút átadásának 165 éves évfordulójáról is, hiszen azóta van a szolnoki állomás a mai helyén (igaz, már a harmadik alakjában). És talán belefér ebbe a bekezdésbe az 1-es posta épülete is, amit pedig 90 éve, 1932. június 27-én adtak át, mint Szolnok egyetlen bauhaus középületét.

Idén talán sok szó esik majd a 265 éve született és éppen 200 esztendeje elhunyt Verseghy Ferencről, akinek a nevét egy évszázada vette fel Szolnok legrégebbi középiskolája, amelyik egyébként 160 éve nyitotta meg ismét a kapuit a szabadságharcot követően, hogy aztán 135 éve ne csak államosítsák, de a mai épületét is elkezdjék felhúzni. Azt csak a XX. századi érdekességek közé tegyük el, hogy a Verseghyt éppen 70 éve keresztelték át Nikosz Beloiannisz Gimnáziummá, ami szerencsére nem bizonyult tartósnak. Miként - sajnos - az ugyancsak hetven éve megindult szolnoki felsőoktatás sem, hiszen a bíróság épületébe elhelyezett Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedési Üzemmérnöki Kara csak öt évig "élt" a városban, pedig elképesztő tervek születtek a mai Tiszaliget helyén felépítendő "Sztálin barokk" campusról. És, ha már oktatás, ne feledkezzünk meg a 2022-ben 95 esztendős Gépipariról sem, ahol alig hetven diákkal, 1927 őszén indult meg a középfokú szakemberképzés!

Szerintem ugyancsak sok szó fog esni a 120 éves Szolnoki Művésztelepről, bár kizárt, hogy a jubileumra a régóta tervezett, új főbejárati épület is elkészülne. Viszont a "szolnoki vár" rehabilitációja talán befejeződhet, és akkor az idén 110 éves Damjanich-szoborra is vetülhet egy kis figyelem, ami az egyre elkeserítőbb állapota miatt rá is férne. Nincs kétségem afelől - pontosabban inkább nagyon-nagyon reménykedem -, hogy a rétestésztaként húzódó színházi rekonstrukció befejezése kapcsán majd szó esik a szolnoki színházépület 110 évvel ezelőtti avatásáról, meg talán arról is, hogy éppen hetven évaddal ezelőtt lett állandó, önálló társulata a megnyitása óta jó párszor renovált és átépített Tisza-parti teátrumnak. Amihez talán nem illik egy másik évforduló, de hát valahol ez is oktatás és kultúra (volt): hetven éve nyitotta meg kapuit a Tisza Antal Úttörőház a kaszinó épületében, ahol aztán több mint három évtizeden át elég sok szolnoki és környékbeli gyereket fogadtak.

Ez egyébként ugyanabban az évben volt - 1952-ben -, amikor a Kossuth utcán, a Cukorgyári bérház földszintjén működő Csemege boltot "Hatvanas"-ra keresztelték, hogy ez a Rákosi Mátyás születésnapjára emlékező elnevezés kitörölhetetlenül beleívódjon Szolnok közös emlékezetébe. Pedig emlékezhetnénk arra is, hogy 115 évvel ezelőtt készült el a szecessziós Kereskedelmi Bank a Boldog Sándor István út helyén, a Népbank a Kossuth téren, az Általános Biztosító bérháza a Dózsa György út sarkán, vagy éppen 85 éve a Szapáry utcai Hitelbank épülete, amiben Szolnok első liftje is működött. De szívesen emlékeztetek arra is, hogy Wéber Bálint és neje 95 éve építette fel azt a neobarokk lakóházat a Kossuth utcában, aminek a földszintjén a háború után a Halászcsárda, majd a Gösser söröző, ma pedig cukrászdák működnek. És ha már cukrászda: 110 éve lett emeletes a Kádár-cukrászda épülete. Egyébként ugyanabban az évben, amikor határozat született a Szolnoki cukorgyár felépítéséről, ahol éppen 15 éve - 95 év működés után - szűnt meg a termelés.

De nem tudom megállni, hogy néhány szolnoki, kiskereskedelmi évfordulót is felidézzek. Mert 55 éve, 1967-ben nyílt meg a város első zöldség-gyümölcs áruháza a Kossuth téren, a mai múzeum és könyvtár között abban az évben átadott új lakóház földszintjén. A 400 négyzetméteres üzletet nem a mából, sokkal inkább a szocializmusból érdemes szemlélni, amikor a gyorsan gyarapodó lélekszámú város ellátásában hatalmas lépés volt egy ilyen üzlet megnyitása. Miként jelentős beruházás volt a 45 éve, április 24-én alapozni kezdett szolnoki Skála Tiszavidék építése is, hiszen két évvel később a város legnagyobb alapterületű áruháza lett. Nem kevésbé volt fontos a 35 éve, a Széchenyi lakótelepen elkészült Zöld vagy 100-as ABC sem, ami a város által biztosított telken, 36 millióból épült fel, és 42 dolgozójával valamint 15 millió forintos nyitó árukészletével nagyban hozzájárult az új városrész ellátásához.

Két templomunkról is érdemes lesz idén megemlékezni. Az evangélikus templomunkat éppen 90 éve adták át a megyeháza közelében. Az Újvárosi (temetői) templomot pedig 85 éve, 1937 pünkösdjén szentelték fel. Nem kisebbítve ezeket az évfordulókat, talán nem tévedek, ha azt mondom: a legérdekesebb templomi "történés" azonban mégiscsak a belvárosi nagytemplomhoz kötődik, aminek tornya az 1867-es - azaz 155 évvel ezelőtti - földrengés miatt 30-40 centivel Kelet felé megdőlt, amit máig elképesztő technikai bravúrral sikerült visszabillenteni.

Száznegyven éve kezdődött a mai Városháza építése, 130 éve pedig Wagner Gyula tervei alapján a Jirassek és Kraus építőcég a törvényházát kezdte kivitelezni, és mindkét esetben két-két évet kellett várni az átadásokra. A város egyébként 135 éve döntött a városi közkórház építéséről, 55 éve pedig a MÁV kórházat nyitották meg. Talán a "jóléti" beruházások között érdemes megemlíteni, hogy idén 90 éves a Tisza-parti sétányunk, ami kvázi az új, a várost védő gát tetejére került. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt pedig elkészült a Zagyván-túli lakótelep első két 40 lakásos, háromemeletes lakóháza, ami egyben egy új városrész születését is jelentette.

És bár nem építés, de szerintem idén sokan fognak arról megemlékezni, hogy éppen 15 éve zárt be Szolnok közkedvelt, belvárosi uszodája, a Dami.