Szobor Park Szolnok



Hősök a XX. században

2017. március 03.

Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv "meztelenszoborként" emlegeti.

Szentgyörgyi István első világháborús emlékműve 1945 óta áll a ma már Tiszai hajósok terének nevezett közterületünkön. A csak a talapzatával együtt értelmezhető két férfialakot mintázó szobrot 1926. október 10-én József főherceg leplezte le a jelenlegi Hősök terén, azaz az SZTK előtti területen. Ami abban az évben lett elnevezve a pár évvel korábban meggyilkolt miniszterelnökről, Tisza Istvánról. Az első világháborús emlékmű vagy Hősök szobra a Horthy-korszak első szolnoki köztéri alkotása, és tulajdonképpen szerencse, hogy 1945-ben nem elpusztították, hanem csak áthelyezték, az akkor még Erzsébet királyné nevét viselő térre.

A szobor alkotója a korszak egyik legfoglalkoztatottabb szobrászművésze. Bár csak szűk negyedszázadon keresztül dolgozott, mégis 36 alkotását jegyzi a Köztérkép.hu közösségi gyűjtőhely. Szentgyörgyi István (1881-1938) a Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése utána, a múlt század első évtizedét külföldi tanulmányokkal töltötte, majd a tízes évektől jelentek meg köztéri munkái. Az Erzsébet királyné megörökítésére kiírt szoborpályázaton például olyan sikerrel indult, hogy 1916-ban a hadseregből is leszerelték. Alkotói fénykorát a Horthy-korban élte, amikor politikusok - Horthy, Tisza Kálmán - megmintázása mellett, Petőfiről és különböző zsánerfigurákról készített szobrokat, illetve sorra leplezték le az első világháborúra utaló munkáit. Szolnokon kívül a fővárosban, Kiskunhalason és Mezőtúron is állnak ilyen témájú alkotásai. A Szegedi egyetem alapítóinak híres domborműve, Csók István síremléke és Nagyatádi Szabó Istvánnak a Földművelésügyi Minisztérium előtt ma is álló szobra mellett legismertebb alkotása a fővárosi 32-esek terén látható emlékműve. Szobrai többsége túlélte a XX. századi rendszerváltásokat, ami alól talán csak az 1937-ben felavatott, a Petőfi-híd egyik pesti pillérénél álló, Haditengerészeti emlékmű a kivétel. Ez a második világháborúban pusztult el, és bár néhány éve komolyan felmerült újraalkotása, erre végül nem került sor.

A szolnoki első világháborús emlékmű eredetileg is egy kis "dombon" állt, ami alkalmas volt a koszorúk elhelyezésére, és még jobban kiemelte a hősöket. Talapzatára 1926-ban még csak az 1914-1918 felirat, bal oldalára a Szózat 8. versszaka, hátuljára pedig a város címere került. Az alkotás lábazatát földre tett puskák, zászlók, és egy tölgyfalevél-koszorúba helyezett rohamsisak díszítik. Maga a szobor két ruhátlan férfialak: a földre rogyott, sisakos katonát segítő, őt felemelni próbáló, jobbjában pallost tartó allegorikus figurával. Eredetileg csak az első nagy háborúban elesett, több mint háromszáz szolnoki férfinak állított volna emléket. Aztán természetesen egy korszak, egy nemzeti trauma jelképe lett, amit a város lakói annyira magukénak éreztek, hogy több olyan magán fotó is ismert, ami a szobor előtt pózoló szolnokiakról készült.

Nem véletlen, hogy egy ilyen jelképet már 1945-ben el akart tüntetni a szovjet hadseregre támaszkodó új hatalom. Az elérhető források alapján úgy tűnik, hogy a szolnokiak felháborodása miatt azonban nem lehetett a "felszabadítók" emlékművével megalázni, így inkább áttelepítették. Hogy ez mennyire fontos volt, talán jól jelzi: hosszú hónapok bombázása és ostroma után a még romokban heverő városban fordítottak nem kevés energiát egy szobor elmozdítására.

Új helyén aztán épp úgy a feledés homályába merült, mint az első világháború a szocialista történelemfelfogásban. Nem nagyon beszéltünk az elesettekről, a nemzeti traumáról, csak a Monarchia felbomlásáról és a Tanácsköztársasághoz vezető útról. Az első világháborúban elesettekre emlékeztető szolnoki szobor a Galéria mögött, egy nem túl rendezett parkban feketedett közel hat és vél évtizeden keresztül. Letisztítására, rendbetételére csak a Tiszai hajósok terének, a gyaloghíd építéséhez kapcsolódó rendezésével együtt, 2010-11-ben került sor. Ekkor vésték talapzatára az 1939-45-ös évszámot, utalva a második világháború áldozataira. És bár a szobornál minden évben megemlékeznek a második világháború áldozatairól - a Doni katasztrófa apropóján -, az első világháborúról ma se sok szó esik. Még így a százéves évforduló környékén sem. De talán egyszer eljön az idő, hogy mondjuk november 11-én, 11 órakor Szentgyörgyi István Hősök szobra előtt emlékezzünk azokra a milliókra, akik az első nagy háborúban vesztették életüket.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Építkezés a halott utcákban
A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

Az Album további képei
 

AKB

Hirdetés és kábel
Nem tudom meggyőzni magam arról, hogy bárhová, bármilyen reklámot ki lehet helyezni. Szerintem vannak helyek..., de ezzel mindig egyedül maradok, úgyhogy "örömmel" nézem, honnan került a város kocsmájába TV a VB-re. De, ha már ennyire igényes az úri közönség... A piros molinót kitakaró egykori hirdetőtábla helyén maradt kábelkígyó is csak engem zavar? Amíg valakinek baja nem lesz. Van gond, nem mondom...

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Melósok emlékére
A Tiszaliget bejáratánál álló Olajbányászok című, idén 30 éves alkotás 2008-ban került a mai helyére a Baross utcából. Alkotója az a haláláig a Művésztelepen élő Szabó László, akinek valószínűleg a legtöbb köztéri szobra látható ma Szolnokon.

A Szoborpark további képei