Szobor Park Szolnok



Petőfi Szolnokon

2017. március 15.

Negyvennégy éve, hogy a szolnoki március 15-ei ünnepségek a mai ÉPFA iskola bejáratánál, Simon Ferenc Petőfi-portréjánál kezdődnek. Ezen kívül három másik arcképe/szobra is van a költőnek a városban. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Petőfi Sándor minden szolnoki látogatására jut egy.

A magam részéről biztos vagyok abban, hogy Petőfi Sándor minimum két alkalommal járt Szolnokon. Egyszer 1847. szeptember 1-jén, a Pest-Szolnok vasútvonal avatásakor, másodszor pedig valamikor 1849 elején, amikor Budáról Debrecenbe tette át székhelyét a kormány, és Szolnokig vonattal történt az evakuálás. Bár azon se lepődnék meg, ha kiderülne, a szabadságharc idején többször is átutazott volna a költő - lapszerkesztő és katona - a városon, miként akár az is előfordulhatott, hogy korábban, még vándorlásai során ugyancsak érintette egyszer vagy sokszor Szolnokot. Hiszen itt tudott a legkönnyebben átkelni a Tiszán.

Mindennek persze az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy hány emlékműve van a városban Petőfi Sándornak. Egyébként négy. Annak ellenére, hogy önálló, teljes alakos Petőfi-szobrunk nincs. A négyből az egyetlen "szobor" Pogány Gábor Benő Koltón álló, Petőfit és Szendrei Júliát együtt ábrázoló alkotásának a másolata, ami a Helikopter Bázis művelődési házában található. A többi dombormű, amelyek közül az egyiket a néhai Kertvárosi Általános Iskolában leplezték le 1973. március 15-én. Hogy a helyén van-e még, sajnos nem tudom. A legrégebbi Petőfi-emléktábla az egykori Kaszinó, ma Technika Háza buszmegálló felöli falán található. Ezt 1948-ban, a forradalom centenáriumán helyezték el az alatta lévő - erősen magyarázatra szoruló - emléktáblával együtt.

Mind közül azonban a legjelentősebb Simon Ferenc Petőfi-portréja, amit 1972. szeptember 30-án lepleztek le a korábbi MTH - Munkaerő Tartalék Hivatal - iskola, később 633-as, majd 633-as számú Petőfi Sándor Szakmunkásképző Iskola falán. Ami attól a tanévtől kezdődően viselte a költő nevét, a szolnoki Petőfi Sándor utca elején.

Az alkotás két részből áll. Egyik a lemezdomborítási technikával készült portré, ami Petőfit erősen stilizált, idealizált módon ábrázolja. Másrészt az alatta lévő kőlapból, amin nemcsak a dombormű, de a Magyar nép című verséből származó idézet - "Haza és szabadság, ez a két szó, melyet először tanuljon dajkától a gyermek" - olvasható. Egyébként a dombormű, az 1957-től a Szolnoki Művésztelepen dolgozó Simon Ferenc (1922-2015) tizenhat szolnoki köztéri alkotásának egyike. És talán az egyetlen, amelyet minden évben megkoszorúznak, és ami előtt rendszeresen fejet hajtanak. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Eredetiben a zsinagóga és még valami
Ernő valamikor a húszas évek elején tudatta a Jászberényben élő Mariskával, hogy Szolnokon "működik" - jelentsen ez bármit is -, ahonnan természetesen szívélyes üdvözletét is küldte egy pár évvel korábban kiadott képeslapon. Amin, így száz év távlatából, van pár érdekesség.

Az Album további képei
 

AKB

Miért vagy olyan szomorú?
Koszorú, koszorú, miért vagy olyan szomorú? Mert a neved szolnoki koszorú? Mert a helyed négy és fél hónappal a használatod után, a veled megkoszorúzott park bokrai alatt van? Nem vigasztal, hogy ez minden évben így történik Szolnokon? És az sem, hogy a város emlékműveinek tövei tele vannak hozzád hasonló, több hete-hónapja elszáradt, méltatlan koszorúkkal? Közös szégyenünk, hogy ünnepélyesen koszorúzni tudunk, de valóban, egy-egy ünnepségen túl emléket ápolni még nem.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Múltról is Zenélő
Még nem volt neve a térnek, amikor a Zenélő című szobrot oda helyezték. Alkotója, aki húsz évig volt a Szolnoki Művésztelep lakója, művei révén sok helyi gyerek ismerőse, az avatáskor már nem itt élt. A szobor története akkor kezdődik, amikor a szövetkezeti tagok még kórusokban énekeltek.

A Szoborpark további képei