Felénk

A Belvárosi Nagytemplom tornyában

2020. június 18.

Százhúsz, többnyire fából készült lépcső. El is felejtettem, hány "emelet". Olykor teljes sötétség. A nagyharang mellett léptem ki a Belvárosi Nagytemplom tornyán körbefutó vaserkélyére, ami lassan túl van a felújításon. Nem kisebb élmény a feljutás, mint a látvány. (Galéria)

A kamarai összeírás szerint a mai Belvárosi Nagytemplom helyén a Ferences rendnek már 1714-ben "van egy hitvány templomuk, hosszú istálló formájú, nincs kipadozva, náddal van fedve". Sok minden voltozott az első említés óta. Például az egyre bővülő templomhoz már 1754-ben elkezdtek tornyot építeni, ami mai alakját csak a XIX. században nyerte el. Évek óta szerettem volna feljutni az óra alatt körbefutó erkélyre, amire az elmúlt száz éve legnagyobb felújítása közben, Gyuri atya teremtett lehetőséget. A sekrestyéből, szinte egy szekrénybe belépve indultam. A szekrény mögött ott a legmagasabb szolnoki templomtorony ajtaja. Az 1757-es átadása óta hányan kapaszkodhattak fel benne?

Százhúsz lépcső visz fel a sekrestyéből a tornyon körbefutó erkélyig. Az első pár foktól eltekintve végig falépcső. Nem túl széles fokokkal, meglehetősen meredeken, egyetlen korláttal. Van olyan hely, ahol szinte a falnak fut a lépcső teteje, alig talpnyi szélességű fordulón kell továbbhaladni. Ráadásul az út egy részén tényleg koromsötétség van. Egyik kezemben zseblámpával egyensúlyoztam felfelé. (Azt majd csak leérve láttam, hogy porból is jutott rendesen.) Közben azokra gondoltam, akik közel két évszázadon keresztül dolgozni jártak erre, merthogy a sokszor elpusztult Szolnok tűzőrei a huszadik századig innen kémlelték a várost. Sőt, hogy éberségüket bizonyítsák, egy időben óránként hangosan kiabáltak: "Dicsértessék a Jézus Krisztus!"

Biztos, mások is jártak a toronyban. A sötétben csak néhol akadt a lámpa fénye a falakon feliratokba. Egy helyen egy 1914-es, máshol - a mellékelt képen - 1944. szeptember 11-ei, kicsit lentebb 1955-ből való "falfirkák". Ezt a képet tényleg totál sötétben csináltam, a zseblámpával megtalált irányba fotóztam, bízva abban, hogy valami látszani fog. Érdemes lenne egyszer az egész toronybelsőt ilyen szemmel is végigkutatni. Ki tudja, milyen személyes üzeneteket, neveket, dátumokat rejthetnek ezek a falak?

A Belvárosi Nagytemplom történetéről 2004-ben megjelent munkában olvasható, hogy az eredetileg lapos tetős toronyra már 1768-ban óra került. Gondoljanak bele, az lehetett Szolnok első "mindenki órája", ami elhozhatta a városba az időpontokhoz igazodást, hiszen előtte keveseknek adatott meg, hogy ránézzenek egy óra számlapjára! Hányan igazíthatták életüket ahhoz a számlaphoz, ami most a harangok szintjén, az egyik ablaknak támasztva pihen? Ez a körbefutó erkély szintje. Följebb az 1835-ben elkészült klasszicista toronysisakba talán már csak alpinisták mászhatnak fel.

Mielőtt kiléptem az erkélyre, fel kellett néznem a három harangra, amelyek a Belvárosi Nagytemplom tornyában laknak, és amelyek most, a felújítás idején hallgatnak. A két kisebb harangról tudható, hogy elődjeiket az első világháború idején fegyverek öntéséhez rekvirálták. Pótlásukat csak 1925-ben sikerült megoldani. A harmadikról, a nagyharangról sehol se találtam leírást, így csak a rajta olvasható felirat alapján következtethetek arra, hogy az is a két világháború között készülhetett. A harang készítője ugyanis az a Szlezák László, aranykoszorús mester, aki 1911 és 1944 között több ezer harangot öntött.

A tornyon körülfutó vaserkély Pék Leopold munkája, valamikor a XIX. században készült. Korlátja visszatérő motívumokkal gazdagon díszített. Ezek a díszek minden bizonnyal látták az 1867-es torony-visszabillentést - amikor egy földrengésnek vagy a megáradt Tisza okozta magas vízszint miatt az iskola felé megdőlt tornyot Kleinwachter János, királyi mérnök lényegében súlyokkal kényszerítette újra függőlegesbe -, az 1895-ös első és az 1909-es valóban komoly templomrenoválást, miként a román ostrom találatát és a későbbi, kisebb felújításokat is.

A Belvárosi Nagytemplom tornya sokáig - alföldi város lévén - Szolnok legmagasabb kilátóhelye volt. Aztán jött az Eötvös téri víztorony, később pedig a toronyházak, amelyek maguk mögé utasították az egykori tűzoltó őrhelyet. Az viszont biztos, hogy az első szolnoki fotósok fantáziáját is megmozgatta az az erkély. Lényegében mind a négy oldaláról készített fotókat ismerünk már a XIX. század végéről. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy 1914-ig minden évben készült erről az erkélyről szolnoki "tájkép", amiknek köszönhetően ma nagyon jól nyomon követhető a környék fejlődése, változása.

A hivatalosan a szolnoki Szentháromság téren álló Ferences rendi templomhoz utoljára 1947-ben nyúltak hozzá alaposabban. Azóta csak kisebb javítások, átalakítások történtek. Idén azonban eddig nem látott rekonstrukció zajlik, aminek leglátványosabb része a teljes tetőzet, a külső homlokzat megújítása, illetve a belső tér teljes megszépülése. Ha minden jól megy, idén adventkor újra birtokba vehetik a hívek a Belvárosi Nagytemplomot. Addig a felújítást végző munkásoké a terep, akik a toronyban tett kirándulásomkor éppen a bejárat fölötti homlokzaton dolgoztak, olykor egészen közel a Ferencesek címerére utaló, a főhajó legmagasabb pontján álló kereszthez.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Négy képes üdvözlet Szolnokról
Ez a négy szolnoki fotóból összeállított mozaikképeslap nem készülhetett 1935 előtt, és postára is legkésőbb 1944 kora őszén adhatták. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy a két világháború közötti "fejlesztéseket" bemutató anzikszot már a második világháború idején, Szolnokon gyakorlatozó katona küldte kedvesének.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Plakátmagány
Beruházni, kivitelezni nagyon tudunk. Működtetni már nem annyira. Néhány évvel ezelőtt viszonylag esztétikus hirdetőtáblák kerültek a Szapáry út megújult burkolatára. Hogy milyen pénzből, mára nem érdekes. Az azonban érdekelne, kié lehet ez a néhány hirdetőtábla. Kit nem zavar, hogy hónapos plakátok rohadnak rajtuk? Ki nem veszi észre, hogy van, amelyikre vállalhatatlan kiegészítések kerültek? Szolnok közepén. Vagy ezek magányos plakáthelyek, gazdátlan plakátokkal? Kellemetlen ez a tulajdonosra, a hirdetőkre, a plakátokon szereplőkre, de ránk, szolnokiakra nézve is.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hortobágyi 12 emlékére
A Hetényi Géza Kórház egyik kis belső udvarán bújik meg egy 2013-ban elhelyezett fekete emléktábla. A 12 hortobágyi kényszermunkatábor valamelyikéből a szolnoki kórházba került és itt elhunyt kitelepítetteknek állít emléket. Talán nem haszontalan némi magyarázatot fűzni hozzá.

A Szoborpark további képei