Felénk

1990: Voks, lapeladás, ősbemutató

2020. április 09.

Három évtizeddel ezelőtt ilyenkor már világos volt, hogy két MDF-es képviselője lesz Szolnoknak az új parlamentben. Emellett kevesebb szó esett Marosvásárhely fekete márciusának következményeiről, a Szovjetunióból kiválni próbáló balti államokról és a megyei napilap privatizációjáról.

A rendszerváltást előkészítő kerekasztal-tárgyalásokon abban állapodtak meg az ellenzéki pártok, a társadalmi szervezetek és az állampárt képviselői, hogy az új országgyűlés képviselőit két fordulóban kell megválasztani. Éppen ezért Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök 1989 végén 1990. március 25-ére és április 8-ára írta ki az általános választásokat. Második fordulóra azonban csak ott volt szükség, ahol elsőre egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint felét. Azaz szinte mindenhol. Szolnok megye akkor még nyolc egyéni választókörzetének mindegyikében ismételni kellett április 8-án, azaz a választásra jogosultak az első fordul három legtöbb szavazatott gyűjtője közül választhattak.

Szolnokon - a megye 3-as és 4-es egyéni képviselői körzetében - Halász István (MDF), Hortobágyi Zoltán (SZDSZ) és Pósta Zsolt (FKgP), illetve Petronyák László (MDF), Fodor Tamás (SZDSZ) és Kovács Líbor (MSZP) neve szerepelt a szavazólapokon. A két forduló közötti két hét - emlékeim és a korabeli megyei napilap beszámolói szerint - inkább a személyes meggyőzésről (különböző élő fórumokon), illetve plakátozásról és szórólapozásról szólt. Meg arról, hogy az első három közé be nem kerülő egykori jelöltek és pártjaik melyik versenyben maradó mögé sorakoznak fel. Ezt leglátványosabban a Fidesz és az SZDSZ vállalta fel, így Szolnokon Várhegyi Attila és Lévai Anikó szavazóit arra kérték, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjeit támogassák.

A később az első szabadon választott országgyűlésre jellemző szembenállás jelei már a két forduló közötti időszakban is érzékelhetőek voltak. Az SZDSZ például úgy hívta nyilvános vitára az MDF két, az első fordulóban első helyen végzett jelöltjét, hogy erről előzetesen nem egyeztettek, csak a Néplapban megjelentették a felhívásukat. Hozzátéve, hogy ha nem mennek el a főiskolán tartandó fórumra az MDF-esek, akkor nélkülük is megtartják a vitát. Ezen természetesen az MDF berágott, kikérve magának a "kényszerítőzést", illetve azt, hogy a versenyben maradt Kisgazda jelöltet nem invitálták az SZDSZ-esek. Az MSZP-is felháborodott, hiszen még nekik is volt versenyben jelöltjük, akiről ugyancsak megfeledkeztek. Igaz, ez utóbbi nem volt meglepő, hiszen az új pártok igyekeztek "leprásként" kezelni a volt állampárt jelöltjeit. (A vicces az egészben, hogy sokszor az állampártból új vagy történelmi pártba átlépők jártak ebben az élen.)

Miközben az a két hét Magyarországon leginkább a kampányról szólt, a Baltikum országai éppen a függetlenségüket igyekeztek kivívni a Szovjetunióval szemben, ami aztán majd csak 1991-ben sikerült. A szocializmust és a diktatúrát levetkőzni próbáló Romániában pedig ki-ki a maga nézőpontjából próbált magyarázatot találni a március elejei marosvásárhelyi véres eseményekre, aminek lelki nyomait a mai napig nem sikerült levetkőzni a városban. És, hogy egy hazai, akkor marginálisnak tűnő témát is említsünk: a kampány idején zajlott a megyei napilapok fura privatizációja. Ez Szolnokon annyit jelentett, hogy a második forduló előtti szombaton, azaz a kampánycsend napján már a német Axel Springer gondozásában jelent meg az Új jelzővel ellátott Néplap. Máig tisztázatlan, hogy a korábban az állampárt tulajdonában lévő lapok pontosan hogyan, kiknek a hasznára kerültek egy német céghez, miközben az új pártoknak teljesen más elképzelésük volt az akkori tömegtájékoztatás fontos felületeiről. (Egyszer talán majd az is kiderült, hogy a mai TOP 100 leggazdagabb szereplői közül kik alapozták meg ekkor a vagyonukat.)

Tehát az első szabad választás második fordulójáról már a német kézbe került megyei napilap számolt be. Az MDF országosan, megyei szinten és Szolnokon is nagyot nyert. Az akkori 176 egyéni körzetből 114-et húztak be, köztük a nyolc Szolnok megyeiből hatot. Szolnokon a 3-as körzetben 35,04%-os részvétel mellett, 6451 szavazattal Halász István (lenti fotó) nyert, az 5183 voksot szerző Hortobágyi és a 2454 támogatót gyűjtő Pósta előtt. A belvárosi 4-es körzetben 42,84%-os részvétel mellett Petronyák László (bal oldali kép) 8836 szavazattal lett országgyűlési képviselő, miközben Fodor Tamás 7068-at, Kovács Líbor pedig 4689 voksot szerzett. Mivel akkor még területi (megyei) listára is lehetett szavazni, a helyi eredmények alapján Fodor Tamás, mint az SZDSZ megyei listavezetője is mandátumot szerzett, aki mellett ilyen módon még Hámori Csaba (MSZP), Dr. Kőrösi Imre (MDF) és Vincze Kálmán (FKgP) is országgyűlési képviselője lett a megyének.

A 376 tagú új parlamentben az MDF-nek 165, az SZDSZ-nek 92, a Kisgazdáknak 44, az MSZP-nek 33, a Fidesznek 21, a KDNP-nek 21, az Agrárszövetségnek pedig 1 mandátuma lett, akik mellett 6 független és 4 közös jelölt jutott még képviselői helyhez. Szolnokot tehát hárman képviselhették a rendszerváltás utáni első parlamentben. A szegedi születésű, akkor 40 éves Halász István, a tiszaföldvári Lenin TSZ tervezőépítésze, a nyíregyházi születésű, 37 éves Petronyák László, aki akkor a NEFAG munkatársa volt, és a 48 évesen mandátumot szerző Fodor Tamás, akinek egyébként a két forduló között volt bemutatója Szolnokon. A Szobaszínházban ugyanis 1990. március 30-án volt a premierje A rettenetes anya című darabnak Koós Olga, Spolarics Andrea, Czibulás Péter, Illés Edit és Mészáros István szereplésével, Fodor Tamás rendezésében.

(Az illusztrációk a korabeli megyei napilapból valók.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Serénykedés a Kossuth téren
Amennyiben ennek a fotónak a hátuljára helyes dátumot írt az ismeretlen fotós - és miért ne tette volna -, akkor két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, hogy Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékművét csak 1963-ban állították fel. A másik pedig, hogy a 77 lakásos társasház előbb készült el, mint az úgynevezett Fradi-ház a Kossuth téren.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

A közelmúlt emléke
A közelmúlt politikai és ezzel összefüggő médiaváltozásainak állít - az eredeti szándék ellenére - emléket a Baross és a Boldog Sándor István út kereszteződésében elfelejtett speciális hirdetőoszlop. Hol van már az a Hír TV és azok a műsorvezetők, akiket ez a legalább hét éve készült, azóta meg árván maradt plakát hirdetett? És hol van már e hirdetőoszlop sokak által félt tulajdonosa? Tekinthetjük szemétnek a kint felejtett plakátot, de történelmi emlékhelynek is, ami arra figyelmeztet, hogy öröknek hitt dolgok sem állandóak, és a fordulásokat követhetik visszafordulások.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Vízügyes emlék a parkoló szélén
Ledöntés, áthelyezés, lopás vagy csak felújítás. Egy elvitathatatlan szakember szerényen megbújó portréjának is lehet kalandos a sorsa Szolnokon. A Boldog Sándor István körút és az Ady Endre út kereszteződésénél, a "vízügyi" parkoló szélén álló Sajó Elemér szobornak legalábbis az lett.

A Szoborpark további képei