Utcasoroló (60.): Talán Tisza park

(Nyári ismétlés /NYI/: Ez az írás 2016. január 27-én jelent meg először)

A térképeken és az online utcakeresőkben Tisza park néven jelölt szolnoki közterület a Tiszaparti sétány, a Szegedi Kis István köz - a református templom előtti zsákutca -, a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Tisza szálló által körülzárt liget. Nyugati végén viszonylag modern játszótér, közepén a Rotary emlékkő körül sétányos-pados park, keleti oldalán pedig egy kicsit elhanyagoltabb terület található a romos gáztározóval. Nemcsak a Tiszavirág Fesztiválok megkerülhetetlen helyszíne, de az augusztus 20-ai népünnepélyeket és olykor a városi gyereknapot is befogadja.

A környéket a XIX. század közepéig inkább a sószállítók használták, valahol itt állt Verseghy Ferenc szülőháza is. A forradalom és szabadságharc után azonban folyamatosan vesztett jelentőségéből a Tiszán zajló sókereskedelem, így a terjeszkedő belváros új szerepet talált a területnek. A század utolsó évtizedéig csirkepiacnak használták, ahogy a színház illetve a mai Verseghy park helye is állat- és terményvásároknak adott otthont. Ez részben a Tisza közelsége, részben az első vasútállomás és a folyón átívelő híd közötti, a korabeli belvárost elkerülő forgalmas kocsiút miatt alakult így.

A még Csirkepiac néven jegyzett közterület átalakulásának az állami gimnázium építése és 1888-as megnyitása adott lendületet. Amihez néhány évvel később a várostól kapott telken felépített református templom is hozzájárulhatott. Talán összefügg ennek 1894-es átadásával, hogy a teret akkortól Gymnasium térként tartják nyilván, egészen 1915-ig. Egy múltszázad fordulóján készült képeslapon jól látszik, hogy ekkoriban történhetett meg a terület parkosítása. Igaz, oly módon, hogy a Sóház utcai kocsiút nem a gimnázium előtt haladt el, hanem a templomnál jobbra kanyarodva, a mai park vagy sétány helyén vezetett.

A tér 1915-ben kapta meg Horthy Szabolcs nevét, akinek bátyját ekkor még alig ismerték, hiszen éppen a Navaro gyorscirkáló kapitányaként szolgált az Adrián. Az 1873-ban Kenderesen született Horthy Szabolcs tehát saját jogán lett a tér névadója, és nemcsak azért, mert 1901 óta a közigazgatásban szolgált, 1910-1914-ig pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja volt. Hanem mert a nevéhez köthetjük az első szolnoki, vasszerkezetes közúti híd átadását (1911), a színház épületének felavatását (1912), a Szolnoki Cukorgyár megszületését (1913) és legalább két polgári iskola építésének az elindítását. Ráadásul Horthy Szabolcs a hatalom képviselőjeként nemcsak távolról akarta nézni az első nagy háború eseményeit, hanem annak kitörésekor önkéntesként vonult be. Pár hónappal később pedig, mint huszárfőhadnagy esett el Galíciában.

Ám mindez hiába, Horthy Szabolcs neve 1945-ben nem hangzott túl jól, így a tér sarkában kialakított, a trianoni dekrétumra emlékeztető parkkal együtt eltűnt Szolnok térképéről. Oly annyira, hogy a megcsonkított Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyás közelébe 1945. május 1-jén fel is állította a szovjet városparancsnokság a Szovjet katonai emlékművet, azaz a "szivart", ami helyrajzilag már a Felszabadulás téren volt. És maradt is 1956-ig, amikor is október 26-án nagy nehezen ledöntötték a szolnokiak a fém csillaggal és szovjet címerrel díszített, egyébként a városért folyó harcokban elesett katonáknak emléket állító, azonban inkább a megszállás szimbólumának számító emlékművet.

A Felszabadulás tér sarkára 1966-ig nem került semmi. Gondolom, virágágyás lehetett a helyén. Akkor azonban felállították Kocsis András egészalakos Lenin szobrát, ami egy meglehetősen magas, vörös márvány borítású talapzaton állt. Valószínű, hogy ugyanekkor lett a közterületből Lenin-park. A szobrot csak 1990. április 25-én, az első szabad választások után három héttel vitték el. Előtte néhány hónapig egy otromba fadoboz takarta, amit előszeretettel használtak választási plakátok kiragasztására. Érdekes, hogy miközben a rendszerváltással együtt járó tömeges utcaátnevezésre csak 1991-92-ben került sor, a Lenin park nevet már 1990-ben Tisza parkra változtatták.

Mondhatnám, hogy a park, aminek sok szobrot látott sarkán 2001-ben állították fel Zounuk ispán szökőkúttal kombinál alakját - Pogány Gábor Benő alkotása - ma is ezt a nevet viseli. Ám annak ellenére, hogy a közterület egyetlen épülete, a gimnázium is a parkban áll hivatalosan, illetve minden térképen a Tisza park név olvasható, van egy momentum, ami miatt kételkednem kell. Mert vagy a park egészének vagy egy részének más neve is lehet. Történ ugyanis, hogy 2007-ben, a Szolnoki Rotary Club alapításának 75. évfordulóján emlékhelyet hoztak létre a parkban, mivel 1932-ben a Tisza szállóban hozták létre a szervezetet. Az földön fekvő fekete gránitlapon az alapítók névsora olvasható - Álmosdi Árpád munkája -, mellette pedig a Rotary fogaskereket is megjelenítő bazaltkő - Borbás Márton alkotása - látható. A köztéri szobor avatásával egyidőben olyan írások is megjelentek, amelyek arról tudósítanak, hogy a város hozzájárult a park Rotary-liget névre való átkereszteléséhez. Később azonban ennek semmi nyomát nem találni.

Legyen bármi is a neve a parknak, leszögezhetjük, ennyi neve egyetlen szolnoki közterületnek sem volt az elmúlt másfél évszázadban. Ahogy olyan helyet is nagyon nehéz lenne találni a városban, amelyen az elnevezések mellett a szobrok, az ott tartott ünnepségek és a spontán események ennyire rányomták volna a XX. század emlékét.