[1xvolt]
XI. OSZT 1992-ben
2025. június 11.
Nem először rendezheti meg a Szolnoki Szigligeti Színház az Országos Színházi Találkozót (OSZT). A frissen felújított és kibővített teátrumba 1991-ben Schwajda György invitálta meg a színházi szakmát, amelyik aztán a következő igazgató, Spiró György idején, 1992-ben ünnepelt Szolnokon.
Az 1991-es kaposvári Országos Színházi Találkozón ajánlotta fel Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színházat 1985 óta irányító direktor, hogy a következő évi eseménynek a megújult szolnoki színház legyen a helyszíne. Az eredetileg 1912-ben épített, majd többször renovált teátrumot 1990-91-ben nemcsak felújították, de alapterületét is duplájára növelték, és 1991. április 19-én nyitották meg a Taub János rendezte Liliomfiékkal. Maga a beruházás egy kisebb fajta csodának is volt tekinthető, hiszen még a tanácsi időkben indult, de már az 1990 őszén megválasztott városi önkormányzat vette át, ráadásul a kivitelező is még jugoszláv cégként kapta a megbízást, de már horvát vállalatként hagyta el Szolnokot.
A XI. Országos Színházi Találkozóra Keserű Ilona (1933) festőművész, díszlettervező kilenc nagyszínházi és nyolc stúdióprodukciót válogatott be az 1991/1992-es évadból. A szolnoki OSZT-ra így az akkor még Csehszlovákiában lévő komáromi Jókai és a kolozsvári Állami Magyar Színház mellett egy-egy előadással kapott meghívást a fővárosi Arizona, a kecskeméti, a zalaegerszegi, a debreceni, a nyíregyházi és a kaposvári társulat, valamint a Pécsi Harmadik Színház. A fővárosi Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház két-két, míg a Miskolci Nemzeti Színház három produkcióval szerepelhetett az 1992. június 8-16. között rendezett szemlén.
Személyes emlékem, hogy a csak a színházépületre korlátozódó Találkozó előadásaira pillanatok alatt elfogytak a belépőjegyek, ugyanakkor a szervezők nehezen tudták kontrollálni a közönséget, így előfordult, hogy jeggyel is alig lehetett beférni egy-egy produkcióra. Rémlik, hogy a pesti Katona A kínai előadását a nézőtéri büfé fölött lévő Stúdiószínpadon állva, oldalról, szinte a színpadnak nekiszorulva néztük végig. De ugyancsak nagy élmény volt a nagyszínpadon játszott A kopasz énekesnő, amit elsősorban a Szolnokról nem sokkal korábban elszerződött Spolarics Andrea miatt akartunk megnézni, de tökéletesen megfertőzött Ionesco abszurd világával.
A XI. Országos Színházi Találkozó zsűrijét Spiró György író (jobb oldali kép), a Szigligeti nem sokkal korábban kinevezett igazgatója vezette. Tagjai voltak Morcsányi Géza dramaturg (bal oldali kép), Lukács Sándor színművész, Nánay István kritikus és Szegő György díszlettervező. A később könyvkiadó-vezetőként, illetve Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének főszereplőjeként ismertté vált Morcsányi Gézáról érdemes megemlíteni, hogy néhány évvel a XI. OSZT előtt még a Szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja volt, akinek nevéhez több darab színpadra állítása is köthető.
A legjobb rendezés díját 1992-ben Ascher Tamás kapta a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Mizantrópért. A legjobb női alakításért Börcsök Enikőt (Mizantróp) és Ráckevei Annát (Számkivetettek, Arizona), a legjobb férfi alakításért pedig Sinkó Lászlót (A színházcsináló, Budapesti Kamaraszínház) díjazták. A legjobb női mellékszereplő Molnár Erika (Cyrano de Bergerac, Nyíregyháza) és Töreky Zsuzsa (Halleluja, Pécsi Harmadik Színház), a legjobb férfi mellékszereplő pedig Balogh Tamás (Sok hűhó semmiért, Zalaegerszeg) és Barkó György (Halleluja) lettek. A legjobb látványért Halász Péter a fővárosi Katona József Színház Kamrájában bemutatott A kínai című előadás rendezője és díszlettervezője, a legjobb jelmezért pedig Dobre-Kóthay Judit (A kopasz énekesnő, Kolozsvár) és Lackó Henriette (Sok hűhó semmiért) vehetett át elismerést. A Színházművészeti Szövetség különdíját A kínai című előadás illetve Stohl András A kezdet vége című darabban nyújtott alakításért nyerte. Szolnok különdíját a nyíregyháziak Cyrano de Bergerac, a megyéét pedig a Pécsi Harmadik Színház Halleluja című előadása kapta. (Számomra a legfájóbb, hogy a 33 évvel ezelőtti szolnoki OSZT-ról eddig semmiféle képanyagot vagy kisnyomtatványt nem sikerült találnom.)
Album

Szolnoki világverseny képeslapja
Ez az el nem küldött képeslap két dologról tudósít harminchét év távlatából. Egyrészt, hogy akkoriban Szolnokon nemzetközi versenyeket rendeztek. Másrészt pedig, hogy a korabeli városvezetés miket tartott érdemesnek megmutatni a világnak Szolnokból. Nem éppen friss képeken.
AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.
SzoborPark

Mini Kárpát-medence királyfejjel
A Kárpát-medence Szolnokon is bejárható. Igaz, a Szolnok székhelyű megye helyén aprócska, Árpád-kori templom alaprajza emelkedik ki (az Alföldből). A templom végében pedig kétméteres oszlopon - talán - királyfej látható. Szolnoki Millenniumi emlékpark Somogyi Árpád szobrával.