Album



Eötvös tér 1980 körül

2012. október 09.

A város egyik legjellegzetesebb terét ábrázolja ez a sokszor és sok helyen felbukkanó fotó, amit nem lehetne úgy vágni, hogy ne maradjon rajta valami nagyon szolnoki. A kép nagyjából harminc éves, de körülbelül ma is ezt látjuk itt.

Az Eötvös teret a Mikszáth Kálmán és a Baross utca sarkán álló ház emeletéről mutató kép először - szerintem - a Kaposvári Gyula szerkesztette, Szolnok 900 éves történetét bemutató könyvben jelent meg. Később egy Kardos Tamás által szerkesztett albumban is felbukkant, amiből arra következtetek, hogy ő lehet a kép készítője. A nagyjából három évtizeddel ezelőtt megörökített pillanat azonban a neten is sokszor látható, olykor egész kiváló minőségben is, ami azt bizonyíthatja, hogy nemcsak a két említett könyvben fordulhatott elő a felvétel.

Hogy a kép a nyolcvanas évek elején készült arra az évtized második feléből derengő emlékeimből következtetek. Akkoriban ugyanis már messze nem volt ilyen rendezett a víztorony környéke. Egy bozótos, elhanyagolt, kétes kinézetű park vette körül a már harminc éve is üresen álló és pusztuló tornyot. Ezzel együtt az Eötvös tér még valóban tér és nem egy nagy kereszteződés volt. A Thököly út felől ma itt körforgalomba torkolló út - ahogy ezt a kép is mutatja - még zsákutca volt, amit a fotó jobb szélén látható épület zárt le. Erre a zsákutcára pedig szinte mindenkinek emlékezhet, aki a nyolcvanas években szerezte a jogosítványát. Két dolog miatt. Egyrészt innen indultunk a városi vezetésre, illetve rutinozni is lehetett ezen a részen, másrészt ebben a zsákutcában kellett a műszaki és az egészségügyi vizsgát is letenni.

A kép jobb szélén belógó pavilonra is érdemes egy pillantást vetni. Ha lett volna, már akkor is blogSzolnok, valószínűleg kiszerkesztettem volna az A Kivert Biztosíték (AKB) rovatban. Emlékeim szerint ugyanis ez egy borzalmas, ócska pavilon volt, amiben különböző maszek üzletek próbáltak megkapaszkodni.

Van a képnek még egy érdekessége. A vasútállomás felé kanyarodó busz. Szerintem csak a korabeli autómániások és a buszok szerelmesei tudják elsőre rávágni, hogy mi ez a guruló kocka. Hát igen, ez egy Ikarusz, amivel a nyolcvanas évek elején bővítette a palettáját a hazai autóbuszgyár. A koncepció valami olyasmi lehetett, hogy a 35-40 fős buszoknál kisebb kapacitású járművekre is szüksége lehet a népgazdaságnak. Formatervezőre pedig már nem nagyon futotta. Ehhez képest az Ikarusz mögött álló Zsiguli vagy még a szemből kanyarodó Trabant is elfogadható látvány.

A térről nem is beszélve. Ami szerintem Szolnok egyik legérdekesebb tere. A Gépiparival, a víztoronnyal, távolban pedig a huszonnégy-emeletessel és a megyei kapitányság tetején lévő fogdával.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tisza-part fák nélkül
Az ötvenes évekre jellemző silány papírra nyomtatott képeslaphoz használt fotót a Tisza-parton ma is álló, igaz már nem működő tárház tornyából készíthették néhány évvel a háború után. Legalábbis azt gondolom, hogy a folyó menti fák a harcoknak eshettek áldozatul, pótlásuk pedig akkor még nem kezdődött el.

Az Album további képei
 

AKB

Megbízható (?) hirdető
Tudom, hogy hirdetni (is) nehéz. És drága. Meg mindent meg lehet oldani okosban (is). De szerintem nem éppen a megbízhatóság jele, ha egy "mester" az utcai fákat rakja tele rajzszöggel felerősített hirdetésekkel. Pancser hatása van a dolognak. Én biztos, hogy nem engedném be a lakásomba. Magyarázkodni persze lehet, de szerintem erre nincs mentség. Le kellene szedni ezeket a hirdetéseket, mielőtt utcai a szemét lesz belőlük!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei