[1xvolt]

Utcasoroló (125): '48-asok Szolnok térképén

2024. március 14.

Az emberiség, a nemzet és a város egykori nagyjaira emlékezés egyik módja a közterületek elnevezése. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek Szolnok térképe több mint 130 éve állít emlékeket. A 13 aradi vértanúból ötnek, igaz, az első, felelős kormánynál jobb az arány.

Az 1848. március 15-ei események után 44 évvel Szolnokon már közterület örökítette meg az egykori események egyik fontos résztvevőjének az emlékét. Ráadásul úgy, hogy Kossuth Lajos (1802-1894) - az egykori pénzügyminiszter, kormányzó, a Habsburg-ház trónfosztásának "kimondója" - akkor még az olaszországi Torinóban élt száműzetésben, a magyar korona pedig a forradalom leverőjének, I. Ferenc Józsefnek (1830-1916) a fején volt. Persze a 19. század utolsó évtizedében egy ilyen helyhatósági döntéshez már nem kellett nagy bátorság - nem is volt egyedi ez a Monarchia területén -, és azt se felejtsük el, hogy a Szolnoki csata emlékműve akkor már 23 éve állt a torkolat közelében.

Érdekes, hogy Kossuth után két évvel az első, felelős, magyar kormány további négy tagja is közterületet kapott Szolnokon. Így a miniszterelnök, Batthyány Lajos (1806-1849) a korábbi Vörös-kör, majd Rőtökör utcát kapta meg, ami ma a Baross utcától indulva, az Adyt keresztezve nagyjából a Kassai úti iskoláig tart. Ugyancsak közterületet kapott a "haza bölcse", Deák Ferenc (1803-1876) forradalmi igazságügy-miniszter a Katonavárosban, a Kossuth tér és a későbbi Horánszky Nándor (Ady) utca között. Ugyancsak 1894-ben lett ilyen emléke a Batthyány-kormány vallás- és közoktatási miniszterének, Eötvös Józsefnek (1813-1871) is, igaz, róla érdemes megjegyezni, hogy ugyanezt a posztot a kiegyezés utáni Andrássy-kormányban is betöltötte 1867 és 1871 között. És természetesen Széchenyi István (1791-1860) közmunka- és közlekedési miniszter is utcát kapott, stílszerűen az egykori indóház közelében, a mai Indóház és Rákóczi utcák között. Azaz a több mint a fél kormány előtt így is tisztelgett a város, és egyetlen kivétellel ez nem változott azóta sem.

A kivétel Deák Ferenc, akinek utcáját 1950-ben Tisza Antalról, a szolnoki kommunista munkásmozgalom jelentős alakjáról nevezték el, majd 2013-ben a helyi kórház egykori igazgatója, Dr. Sarkady László kapta. A furcsa helyzetet 2017-ben orvosolta a város - szerintem azt követően, hogy erről a blogSzolnok írt -, amikor az Óvoda utca kiszélesedését az egykori Ságvári Művelődési Ház mögött Deák Ferenc térnek nevezte el. Ekkor került a néhai művház falára Pogány Gábor Benő alkotása, ám a tér elnevezésére azóta sem utal semmi, és a netes utcakeresők sem ismernek ilyen szolnoki közterületet. (Azóta Szandaszőlősön is van egy Deák Ferencről elnevezett zsákutca, a néhai Gorkij, ma Simon Ferenc utcából nyílik.)

Ugyancsak 1894-ben kapott szolnoki utcát Petőfi Sándor (1823-1849), aki ugye nemcsak a Nemzeti dallal volt részese a forradalomnak és a szabadságharcnak, hanem katonaként is, és Segesvárnál így vesztette életét. A jelentősebb márciusi ifijak közül Petőfivel együtt lett szolnoki közterülete még életében Jókai Mórnak (1825-1904) - a mai Kossuth és Ady Endre utcák között -, illetve 1926-ban kapott utcán Vasvári Pál (1826-1849), akinek nevéhez a 12 pont megszerkesztését kötik. Az egyébként ugyancsak a szabadságharc idején, az erdélyi havasokban elesett Vasváriról az éppen kialakuló Czakó-kertben neveztek el közterületet a két világháború között. És érdekes módon ugyancsak ekkor kapott utcát a debreceni vasútvonal mentén Vas Gereben (1823-1868), aki Arannyal együtt szerkesztette a Nép barátja című lapot, majd Világos után elhagyta az országot.

A tizenhárom aradi vértanú közül jelenleg ötnek őrzi utca a nevét Szolnokon. A legrégebb óta valószínűleg Damjanich János tábornokét, akinek neve már 1926-ban is ott szerepelt a szolnoki térképen, a belvárosi hídra felvezető rámpa mellett, ahol később a róla elnevezett uszodához is el lehetett jutni. (Szandaszőlősön is volt Damjanich utca 1950 és 1972 között, de a két település összevonása után azt Stromfeld Aurélra keresztelték át.) A sorban Vécsey Károly (1807-1849) következett, akiről a Batthyány utcából az Ady felé visszakanyarodó közterületet nevezték el 1957-ben, ami igazán szép gesztus volt a Szolnoki csatában Damjanichot a tiszai hídfőnél támogató tábornokkal szemben. Vécseyt Aulich Lajos (1792-1849) követte ebben a sorban, a hatvanas években, igaz, egy egészen aprócska kis utcát kapott az Alcsi városrészben, a Tisza és a Bulcsú utcák között. A következő Pöltenberg Ernő (1813-1849) osztrák származású tábornok lett, akiről a Pletykafalu akkori új részén, az Abonyi úttól északra, az olajos házak között neveztek el utcát. És ugyancsak ebben a városrészben kapott közterületet, igaz, már csak 1992-ben Nagysándor József (1804-1849) vértanú, akinek a táblái Landler Jenőét váltották az egykori 4-est és 32-est összekötő városszéli úton.

Ha ránézünk Szolnok térképére, ezzel természetesen még nincs vége az 1848/49-es forradalom és szabadságharc résztvevőire emlékeztető közterületek listájának, amiből a legtöbb amúgy a Pletykafaluban van. Itt kapott közterületet 1957-ben Dembinszky Henrik (1791-1864) lengyel tábornok, a Szolnoki csatáig a magyar seregek főparancsnoka. Guyon Richárd (1812-1856), a szabadságharc utolsó győztes csatáját vívó angol származású tábornok 1972-ben került pletykafalui utcatáblákra, miként Klapka György (1820-1892) és Perczel Mór (1811-1899), az első Szolnoki csata tábornoka is, bár róluk érdemes tudni, hogy 1867 után mindketten országgyűlési képviselők is voltak.

És még két utcanevet érdemes ebben a felsorolásban citálnunk. Gábor Áronról (1814-1849), aki nemcsak ágyúiról volt híres, de katonaként is szolgált és így esett el, a korábbi Pázmány Péter teret nevezték át 1950-ben. Báró Jósika Miklós (1794-1865) íróról, nem mellesleg a Honvédelmi Bizottmány tagjáról, Világos utáni emigránsról még 1926-ban neveztek el utcát a vasútállomás közelében, ami 1950 után is megmaradhatott azzal a különbséggel, hogy a báró megjelölést már nem lehetett használni.

Ha netán a jövőben neveket kellene találni szolnoki közterületeknek, talán érdemes lenne a következőket felvenni a listára: Knézits (Knezich) Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Pancsolás a Damiban
Ma már minimum hatvanévesek lehetnek azok, akik az ehhez a szolnoki képeslaphoz felhasznált fotón a Damjanich uszoda gyerekmedencéjében pancsoltak. Mivel nem lehet pontosan megmondani, mikor készült ez a kép, még az is lehet, bőven hetven fölöttiek az egykori pancsolók.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

A parkolás minden előtt
Ausztriában így szokás. Vagy, akinek ilyen autója van, annak így kell, szabad, lehet. De hagyjuk meg annak a lehetőségét is, hogy a kiállított autókat parkoló autóknak nézte a Helyi Termékek Vására idején a sofőr. Persze az sem kizárt, hogy terméket hozott. Vasárnap délelőtt, amikor nem gond Szolnokon parkolni. Igaz, lehet is bárhogyan, mert rendőr nem járt arra. Nincs itt semmi látnivaló! A haza meg a parkolás osztrák rendszámmal is minden előtt.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A mi József Attilánk
Lehet azon vitatkozni, hogy a szolnoki József Attila szobor hasonlít-e a költőről ismert portrékra, bennünk élő képre vagy sem. Azt azonban ne vonjuk kétségbe, hogy az egyik legtöbbször megmintázott költőnknek Szolnokon is helye van. Azt meg fogadjuk el véleményként, hogy a mainál talán jobb helyen is állhatna a mi József Attilánk - de hozzá ne nyúljon valaki!

A Szoborpark további képei