Album



A mi szigetünk

2011. szeptember 26.

A zseniális Fortepan.hu oldalon bukkantam erre a szomorú, őszi képre, amiről azt hiszem, csak a hozzám hasonló korúan tudják elsőre megmondani, hogy a tiszaligeti strandon készült. Szerintem legalább harminc évvel ezelőtt.

Amikor gyerekként vagánykodni kellett azzal, hogy nálunk mi olyan van, ami más srácok városában biztosan nincs, akkor tuti, hogy elsők között említettem a tiszaligeti strand medencéjéből kiálló szigetet. Esküszöm, dagadt a mellem a büszkeségtől, amikor a távol élő rokonok állát leesni láttam a mi medencénk közepéből kiemelkedő szigetünk láttán. Ne feledjük: a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején még csak szimpla strandok voltak a nagyvárosokban is, élményfürdők és élménymedencék, meg mindenféle vizes attrakciók még a keményvalutával fizető vendégek számára sem léteztek az országban. Nálunk viszont ott állt a tiszaligeti strand egytizes medencéjében - abban, ahova ma a csúszdák érkeznek - a sziget.

Persze idő kellett ahhoz, hogy fel is mehessek rá. Először a magam centijeivel kellett megküzdenem, azaz biztonságosan be kellett tudni jutnom a medence közepére. Aztán meg korban kellett felnőnöm a lehetőséghez, hogy jogot szerezzek a szigetre való felmászáshoz. Mert a szigetet - legalábbis gyerekként úgy láttam - csak a menőcsávók és a jó csajok használhatták. A gyönyörű, bikinis lányok ott napoztak a medence közepén, miközben a srácok különböző attrakciókkal szórakoztatták őket.

Aztán persze az évek múlásával, amikor már én is saját jogomon felmehettem oda, rájöttem, hogy nem a legjobb csajok vannak fenn, és a strand királyai is az ötvenméteres mellett gyülekeznek. Igen, idővel a pisisek tanyájává vált az a sziget, aminek a meghódításán évekig dolgoztam.

Nézegetve ezt a szomorú régi képet, azon kapom magam, hogy mennyire szerettem azt a régi tiszaligeti strandot (is). Ha nekem még egyszer valaki olyan ropogós belsejű lángost sütne, mint amilyet a kerítésen kívül álló, de a strand udvarára nyíló faházban csináltak, hát esküszöm, könnyezve csókolnék kezet érte. Vagy, ha a kőszegi nagyapa újra csónakázni vinne, zárás után meg megengedné, hogy felmásszunk a strand előtt álló utasszállító gépbe, akkor nem hagynám ki, hogy egy csomó fontos dolgot megkérdezzek tőle. De, hát ezekre éppen annyi esélyem van, mint újra elkápráztatni a távoli rokonokat a mi strandunk különlegességeivel.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Verik a Csányi Tónit
Ismét egy olyan képeslap, aminek nem a képes oldala a legérdekesebb. A szöveges oldala alapján pedig biztosak lehetünk abban, hogy feladója, élőben nem látta a Szolnoki Művésztelepet, amit Művészkert néven örökített meg a Barasits-féle lap.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szentháromság torzó
Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.

A Szoborpark további képei